A prezentációkból és a poszterekből megítélve egy igen érdekes nemzetközi konferencia zajlott le Aarhusban a Városi Könyvtár szervezésében (szerencsésebb lenne, inkább könyvtári hálózatot írni, mint nálunk az FSZEK esetében). A szakmai színvonalat a Dán Könyvtári Hatóság, a Norvég Közgyűjteményi Hatóság, a Dán Könyvtárosok Szövetsége, s az EBLIDA által meghívott résztvevők garantálták. Kreativitás, innováció, globális könyvtárügy, felhasználóközpontú innováció, a nyilvános könyvtárak által felhalmozott társadalmi tőke- főként ezek a kulcstémák köszönnek vissza az előadások címeiben.
Érdemes belekukkantani néhány prezentációba a közelgő MKE által szervezett OSZK-beli konferencia előtt. (A magam részéről például a könyvtárak által felhalmozott társadalmi tőkéről is szívesen hallgatnám Ragnar Audunson professzort az ígért európai átalakuló könyvtárosképzési téma mellett. ) Képet kaphatunk arról a nemzetközi kontextusról amibe a könyvtáros szakma hazai átalakulásának is bele kell(ene) illeszkednie.
A poszterek bemutatása is számos érdekességgel szolgál. Most csak az aalborgi egyetem e-learning kutatólaboratóriumának bevonásával gondozott, s a randersi városi könyvtár által tesztelés alatt álló, a Moodle néven futó open source alapú ingyenes könyvtári oktatás-menedzselő programra épülő, projektet említem meg. Minimális költséggel juthatunk, alulról történő spontán innovatív szakmai szerveződéssel olyan eszközök birtokába, mellyel egy könyvtár modern keretet adhat oktatási tevékenységének mind az ifjúsági, mind a felnőtt korosztály irányában. Ha a jövő könyvtárairól meg könyvtárosairól beszélünk az élethosszig tartó tanulás folyamatába való szolgáltatói bekapcsolódás lehet az egyik fő kitörési pont a könyvtárak számára.
Ez a projekt is azt bizonyítja, hogy jó ötletekre nem kell vagyonokat költeni. A modern technológiai vívmányok bizony nagymértékben átalakíthatják a könyvtárban mint fizikai térben folyó szolgáltatásokat is. Egy sikeres e-learning keretrendszerre személyes konzultációval ráépülő tanfolyami struktúra, a könyvtárat, mint fizikai teret is dinamizálhatja a képzésekre beáramló felhasználókkal A szilárd szolgáltatói és megőrzési célok elérésére találunk újabb és újabb eszközöket. Aki nem vet számot a fejlődés irányaival, nem gondolkozik innovatívan, az bizony homokba dugja a fejét, s sajnos saját szeretett szakmája jövőjét kockáztatja… Már csak ezért is aktuális a szakma és a könyvtárosok megújulásáról beszélni s számot vetni lehetőségeinkkel, s a fejlődés irányaival például az aarhusihoz hasonló konferenciák kapcsán.
A közkönyvtárak, a partnereik és a lokális, regionális lakóhelyi közösségek az északi országokban
Régen jelentkeztem már blogbejegyzéssel (sajnos számos teendőm akadt, ezért e nyári hiány sajnos nem a szabadság számlájára írandó…), ám azért igyekszem időről időre felvenni a fonalat.
Most például a Scandinavian Public Library Quarterly online ingyenesen is elérhető közös északi szakfolyóirat cikkei késztetnek megszólalásra. Számos rövid cikk, tanulmány, sajtószemle nyújt kitűnő képet a közkönyvtárak fejlődési lehetőségeiről, s az anyagi korlátokról, melyek persze ott is igen komoly hatóerejét jelentik a szakmai megújulásnak. Más kérdés persze, hogy ezekben az országokban a könyvtárügy társadalmi megbecsültsége igen jelentős, s így a megszorításokra általában nem a szolgáltatások megkurtításával válaszolnak (bár Leikny Haga Indergaard a Norvég Könyvtári Hatóság osztályvezetője jelentős számú fiókkönyvtári bezárásról is számot kell, hogy adjon). Ehelyett a szolgáltatások átstrukturálása van inkább napirenden. Leomlanak egyrészt az egyes helyhatóságok közti adminisztratív válaszfalak. Másfelől viszont a közkönyvtár újfajta partnerségeket alakít ki, egyrészt a tudományos könyvtári szféra szereplőivel, másrészt egyéb közgyűjteményi és azokon kívüli szereplőkkel.
Adott esetben az alpesisí világbajnodság idején a rendező városka központjában a svédországi Aareban turisztikai információt is szolgáltatnak, az új vasútállomás épületébe költözött, a város szíveként, a helyi élet központjaként funkcionáló könyvtárban, (ahová az esemény idejére a helyi rendőrörs is kitelepült). Kölcsönös mindennapi tapasztalatcsere terepéül szolgál így az intézmény a helyi turisztikai és egyéb helyi közösségi funkciókkal bíró szakemberekkel.
Dániában két olyan projekt is indult ami a tinédzser korosztály mindennapi tájékozódás igényét elégíti ki ( Olivia egy kedves fiktív tinédzser rajzfigura, akit dél-dániai könyvtárosok találtak ki, a háta mögött valódi hús-vér könyvtárosok állnak. Olivia közvetítő tinédzser figurája biztosítja azonban az utat a fiatal korosztály felé, habár persze tudják, hogy ő személyében nem létezik). Az online chat, illetve e-mail segítségével zajló anonimitást biztosító kommunikáció egyrészt teret ad bizalmas beszélgetéseknek (általános életviteli témákban is!) másfelől pedig hatékonyan hozzájárul a „könyvtáros aki csak a könyvekkel foglalkozik” toposzának átértékeléséhez is. Az aalborgi egyetemi és városi könyvtárak hasonló kísérleti kezdeményezése (NEED2KNOW néven) is fényes sikert aratott. A könyvtáros mindkét esetben a mindennapok fontos segítőtársává vált. Így a két kísérleti szolgáltatás tapasztalatainak ötvözéséből születik majd meg a speciális ifjúsági online könyvtári tájékoztató országos szolgáltatás, valószínűleg a már létező a mi Libinfónkhoz hasonló Biblioteksvagten program keretei között.
Norvégiában Drammenben egy regionális, egy felsőoktatási és egy települési közkönyvtár egyesítette közös fizikai térben a szolgáltatásait. Igen komoly inspiráló erőt jelent az új munkatársak, a sokféle munkatapasztalat felbukkanása egymás mellett. A szolgáltatások egyesítésével új minőség születhet meg (persze ott is vannak még problémák, elég ha csak az eddig használt háromféle integrált könyvtári rendszer összehangolására gondolunk). Ez utóbbi példa is arra mutat rá, hogy egységesítik az erőforrásokat a közkönyvtári szférán belül. Egyre inkább tudatosul, hogy ilyen finanszírozási feltételek mellett luxus önálló tudományos és közkönyvtári intézményeket, hálózatokat fenntartani. Össze kell hangolni azok tevékenységét. A tudományos könyvtáraknak mint speciális szereppe, gyűjtőkörrel bíró intézményeknek a helyi lakóhelyi közösség számára is meg kell jelenniük szolgáltatásaikkal. Ugyanez vonatkozik az egyetemi, főiskolai igények vonatkozásában a települési, regionális közkönyvtárakra. Kölcsönös partnerségen alapuló, helyi és regionális hálózatok jönnek létre, ahol ismétlem megint, nem a spóroláson van elsősorban a hangsúly, hanem újfajta polgárbarátabb szolgáltatási környezet kialakításán. Persze ez alapvető szemléletbeli átalakulást is feltételez a könytárosok részéről, akiknek akkor a legkönnyebb a dolga ha a helyi olvasói-felhasználói közösségük is motiváltan-lelkesen és kreatívan együtt gondolkozik és cselekszik velük. Így mobilizálható végül is egy szűkebb-tágabb régió szinte teljes lakossága a közösen lefektetett célok elérése érdekében.
A Holland Könyvtári Egyesület képviselője Marian Koren cikkében épp ezt az igen erős szociális-kulturális, helyi identitáshordozó funkciót tartja, (gyakori közös programok, mindennapos könnyed légkörű intézményközi munka) a szolgáltatásaik mellett, az újszerű északi helyi kulturális központok (kulturhus-ok) fő erősségének, s egyben részükről is követendő példának.
Nemzeti könyvtári katalógusok WIKI-je
A nemzeti könyvtári katalógusok adatai is elérhetők WIKI formában, a katalógusok listája innen érhető el. A magyar bejegyzéseket az OSZK munkatársai készítették el. A Nemzeti Digitális Archívumra vonatkozó adatok, valószínűleg a nyilvános felületen 1-2 nap múlva lesznek elérhetők (az oldal tulajdonos- szerkesztőinek ellenőrzése miatt). Utóbbit magánszorgalomból tettem fel, mert így válik teljessé a lista (már csak a magyar Periodika Archívum adatait kell feltenni, az is kész hamarosan), remélem emiatt nem orrol meg rám senki (az adatokat amúgy is a nyilvános felületükről veszem). A listában egyébként külön kód ($$) jelöli a fizetős, vagy térítés ellenében elérhető adatokat (is) tartalmazó adatbázisokat.
Igen fontos, hogy a magyar könyvtári szolgáltatások adatai minél több web2-es felületen jelenjenek meg, ez egy jó hozzájárulás (lesz) ehhez.
Online filmes szolgáltatás itthon- kiadói üzlet könyvtári részvétel nélkül
A Budapest Film Filmklik néven beindította az első bárhonnan elérhető magyar online video-on demand szolgáltatást. Már most számos jó dán film érhető el a segítségével, az árak pedig a normál videotéka árakat követik. Technológiailag az egész Windows WMP DRM alatt fut így sajnos kizárja a felhasználásból a Macintosh és Linux alatti felhasználókat.
Engem azonban az gondolkoztat el, hogy nálunk a kiadók maguk valósítanak meg ilyen üzleti modelleket, amiből megint kimaradnak a könyvtárak. Pedig a közkönyvtári hálózat konzorcionális formában ideális üzleti partnere lehetne az ilyen szolgáltatásoknak (már említettem korábbi bejegyzésben a dán és norvég példát), sőt a filmkultúra no meg az internetes műveltség terjesztésére akár még korlátozott mértékű állami forrás is bevonható lehetne (mint az említett országokban). Sőt meg lehetne úgy állapodni talán a kiadókkal, hogy a NAVA-hoz hasonló zárt hálózattal ingyenes terjesztésre is lehetőség nyíljon (iskolákban, közművelődési intézményekben). Egy ilyen ötlet ügyesen kivitelezve jelentősen dobhatna a látogatottságon, vonzóbbá téve a közkönyvtárakat, mint szolgáltatói pontokat Ismét egy olyan ziccer, amely mellett elmennek nálunk a könyvtárak, de vajon meddig nélkülözhet ez a szféra hasonló kitörési pontokat?
Digitális kölcsönzési példák és dilemmák Németországban és Dániában: Szakirodalom és muzsika
Németországban is elindítják az online közkönyvtári digitális alapú kölcsönzést: http://index.hu/kultur/khirek/?main&314649
A modell némiképp eltér az északi párjaitól. Itt inkább a rövidebb, képernyőn könnyen emészthető szakirodalmi, ismeretterjesztő dokumentumokra koncentrálnak. A dán kísérlet Adobe alapú DRM PDF eljárásával szemben, ott a Microsoft technológiáját és szoftverét használják. A DRM- időkódós kölcsönzési eljárás mindkettőnél hasonló. Egyszerű, de igen praktikus eljárás. Persze egészen addig tart a hatékonysága, míg a másolásvédelmi rendszert nem törik fel. Mindenesetre jelenleg olyan megoldást jelent, mellyel a felhasználóbarát új szolgáltatásokkal előálló könyvtárak és a kiadók is megtalálják számításaikat.
Közben a már a blogomban is említett netmusik.dk szolgáltatás kapcsán kitört a vita, hogy fenntartsák-e a zenei állományok másolásvédelmét. Az egyik oldalon a sok nehézséggel, kompromisszummal kiépített üzleti, szolgáltatói modellt védő könyvtárak és kiadók állnak. A másik oldalon a kompatibilitási problémákat, a hordozhatóság radikális korlátozását felhánytorgató szakemberek, felhasználók. A vita azután kapott újra lábra, hogy az Apple bejelentette, hogy másolásvédelem nélküli zenét is fog kínálni Itunes rendszerén keresztül. Részletek (dánul) az orakel.dk szakmai blogban.
Korszerű és ingyenes könyvtári felhasználói e-learning alkalmazások: SWIM és Internet Detective
Két érdekes angol nyelvű ingyenes e-learning alkalmazásról adok most hírt. Az egyik neve SWIM, teljesen dán fejlesztés, s több nemzetközi díjat is nyert már. Végigvezet a könyvtári elektronikus és hagyományos információkeresés folyamatának rögös útjain. Neki állsz összeállítani egy dolgozatot, tanulmányi projektet. A mostani információdömpingben fokozott jelentősége van annak, hogy el tudd választani az ocsút a búzától, hogy valóban releváns információkkal dolgozz. Ki kell tudnod választani a megfelelő adatbázisokat, virtuális alkalmazásokat. Megfelelő koncepció keretében történő hatékony használatuk jelentősen megkönnyíti a munkát. Rengeteg időt lehet velük megtakarítani. Ehhez azonban megfelelő mérékű információkezelési gyakorlat és jártasság szükséges. Ennek alapjait sajátíthatod el játékos formában e kurzus révén. Menetközben rendszeresen válaszút elé kerülsz, miközben virtuális csoporttársakkal kell együttműködnöd. A végén pedig részletes összegző visszajelzést kapsz arról, hogy mennyire célravezetőek és hatékonyak az általad választott alternatívák.
A másik alkalmazás Internet Detective névre hallgat és az internetes források felelős használatára tanít meg. Ez angol (manchesteri) fejlesztés, azonban én a Dán Nemzeti Könyvtár oldalain akadtam rá. A webes információszerzési gyakorlat elmélyítésén túl (a nyilvánvaló világhálós csapdák, téves információforrások elkerülése pld.) útmutatást ad a dokumentumok jogszerű használatára is, hogy ne essünk például plagizálás, szerzői jog sértés vagy rossz típusú idézési gyakorlat használatának bűnébe.
A két alkalmazás igen jól kiegészíti egymást, aki néhányszor végigrágja magát rajtuk már igen otthonos módon fog mozogni az internetes információkeresés világában. Bárki használhatja ezeket, foglalkozástól és korhatártól teljesen függetlenül. Sok tapasztalattal gazdagodhat általuk.
16. Mozgásukban korlátozott emberek kiszolgálása a svéd könyvtári rendszerben
Svédországban 2010-ig szóló akciótervet fogadtak el a mozgáskorlátozottak előtti könyvtárhasználati akadályok lebontásáról, s e társadalmi réteg intenzív bevonásáról a könyvtárhasználatba. A stratégia az egyenlő esélyek elvéből indul ki. A könyvtár szolgáltatásai, programjai minden társadalmi réteghez szólnak, a mozgáskorlátozottság nem lehet kirekesztő tényező. Svédországban az általános társadalmi felelősségből kiindulva tűzték ki az esély és jogegyenlőség elérését.
1997-ben látott hozzá a Svéd Kulturális Nemzeti Tanács, (állami szakosított háttérintézmény) hogy milyen új technikai eszközökkel lehet segíteni a kulturális szolgáltató intézmények akadálymentesítését, s általában a mozgássérültek intenzívebb bevonását a kulturális tevékenységek világába. Az egy évre rá elkészült jelentés alapján évente 9,5 millió svéd koronát költenek e célra 2010-ig. Az egyes kulturális szektorokhoz kapcsolódva bizottságokat állítottak fel, melyek aktívan ösztönzik és felügyelik a mozgásukban korlátozottakra vonatkozó szakmapolitikai célkitűzések érvényre jutását. A könyvtárügyben mindez úgy jelenik meg, hogy megyei és regionális könyvtárak szintjén indítanak továbbképzéseket, tanfolyamokat. Kalauzokat készítnek, útmutatást adnak az akadálymentesítéshez és a speciálisan testreszabott szolgáltatások meghonosításához az egyes könyvtári intézményeknek.
2001-ben minden egyes intézménynek jelentést kellett írnia arról, hogy a saját hatáskörében milyen tevékenységeket tervez e tárgykörben. Helyi tervek születtek, melyek az adott helyi kívánalmaknak megfelelően sok mindenre kitértek, az építészeti átalakításoktól a bibliobuszos mobilkönyvtári szolgáltatások fejlesztéséig. Sokszor kiderült, hogy nem is kellenek helyi szinten nagy összegek a könyvtárhasználat előmozdítására. Elég megépíteni egy speciális rámpát, pihenőhelyeket kialakítani a lépcsőfokok közt, jobban láthatóvá tenni a különböző közlekedési jelzéseket mind apró, de mégis igen lényeges segítséget jelenthetnek a fogyatékkal élők számára. Persze a nagyobb lélegzetű átalakítások is betervezhetővé váltak az éves költségvetésbe a támogatásoknak köszönhetően.
Kiemelt figyelem irányul azokra a mozgásszervi fogyatékosokra is, akiknek az írás jelentős gondot okoz, illetve nem tudnak élni vele. Mind a digitális mind a nyomtatott információkat olvasható és hangos formában is igyekeznek közzétenni nekik a könyvtárhasználat kapcsán, minél egyszerűbb közérthető nyelvezettel. A könyvtárhasználati útmutatóknak arra is ki kell térniük, hogy a különböző fogyatékossági fokokkal élők hogyan vehetik igénybe az egyes szolgáltatásokat. Mint speciális célközönségnek külön programokat is szerveznek számukra, illetve felkészítik a könyvtári személyzetet arra, hogy a felmerülő problémáikat mihamarabb orvosolni tudják.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a fő cél a társadalmi integráció! A fogyatékosokat épp úgy speciális igényekkel rendelkező felhasználói csoportnak fogják fel, mint a társadalom egyéb más szegmenseit (pl. gyermekek, etnikai csoportok). Kiszolgálásuk szerves része a mindennapi könyvtári munkának és a fejlesztési terveknek ugyanúgy, mint bármely más társadalmi csoporté. A fő cél tehát az izoláció helyett a közös társadalmi fórumként, érintkezési helyként szolgáló könyvtárban a megfelelő egyenrangú pozíciójuk biztosítása. (Helena Kettner Rudberg cikke alapján az idézett tanulmánykötetből)
Lengyel könyvtáros e-learning rendszer, skót nemzeti könyvtár, e-bookok világa
Három érdekes cikkre szeretném felhívni a figyelmet, melyekre mostanában figyeltem fel.
A The Electronic Library folyóirat 2007/1-es számában akadtam rá egy érdekes írásra. A BIBWEB rendszer fő célja, hogy megbarátkoztassa a könyvtárosokat a távtanulás, s a 2.0-ás könyvtár világával. Az alapötlet (és a program) Németországból jön, azonban lengyel igényekre alaposan átalakították. A cikket vége felé maguk a szerzők is felhívják a figyelmet az internetes e-learning keretrendszer rugalmas implementálási lehetőségeire. Elnézve az új technikai eszközökhöz való itthoni elég általánosnak tűnő könyvtárosi idegenkedést, nálunk sem ártana beindítani egy magyar verziót….
Ágnes írt amerikai blogjában a részvételen alapuló könyvtár koncepciójáról ( s e blogban is találunk példákat a koncepció északi kiteljesítésére). Ezúttal azonban Skócia a fő helyszínünk. Martin Wade a Skót Nemzeti Könyvtár igazgatója is az IFLA Journal-ben (idei első szám) megjelent cikkében a határok lebontásáról értekezik. Új utakat keresnek felhasználóik felé. Egyrészt szolgáltatói pontok kialakítását tervezik országszerte ahonnan a nemzeti könyvtár jogvédett elektronikus anyagaihoz is hozzáférés nyílna. Másrészről pedig a könyvtári szférán kívüli szereplőkkel is együttműködésre törekszenek, hogy minél szélesebb rétegnek nyújtsanak testreszabott szolgáltatásokat. A hangsúly itt is a felhasználókkal való állandó kommunikációra, a részvétel biztosítására esik. Ott is felismerték, hogy ez a koncepció talán a legjobb biztosítéka annak, hogy a könyvtárak szilárd társadalmi pozíciója megmaradjon. A könyvtár, szolgáltatásaival, a mindennapok részévé válik,aminek igen jó biztosítéka a folyamatos részvétel lehetősége. A cikk ráadásul ausztrál és új-zélandi példákat is felvillant párhuzamba állítva a skót törekvésekkel.
A harmadik téma ugyanebben a folyóiratszámban kitűnő áttekintést ad az e-bookok világáról. David Bass és Zsolt Silberer (gyanítható a magyar származás..) meghatározzák az e-book fogalmát tisztázzák milyen különbségek vannak az e-bookok és az e-folyóiratok között, mind foglamilag, mind az üzleti modelek szintjén. Sorra veszik az e-bookok formai jellemzőit, a technikai (szoftveres és hardveres) hozzáférés témáit, kitérnek a könyvtárak és a formálódó e-book piac szereplőinek kapcsolatára. Ehhez kapcsolódóan igen érdekes mikor azt fejtegetik, hogy mikor érdemes egy könyvtárnak megvásárolnia virtuálisan az e-bookot (saját állományba illesztve azt), s mikor érdemes aggregátorszolgáltatón, vagy kiadón keresztül előfizetni a hozzáférésre. A cikk végén pedig felvilantják az e-bookok jövőjének napjainkban érzékelhető perpektíváját is. A szöuli IFLA-konferencia előadásának írásos változaztaként megjelent cikket is jó szívvel ajánlom mindenkinek.
Az említett források közül a lengyel cikk elektronikusan az EMERALD szolgáltatón keresztül érhető el (tudomásom szerint itthon csak a KSZK-ban), az IFLA Journal pedig az IFLA-tag folyóirat előfizető könyvtárak IP-cím tartományából férhető hozzá. Papíralapon elképzelhető, hogy a KSZK-n kívül több könyvtár is előfizet a The Electronic Library-re, ezt eddig nem volt alkalmam ellenőrizni.
Könyvfesztiváli benyomások
Nagyon jól sikerült rendezvénynek adott helyt a Budapest Kongresszusi Központ. A Nemzetközi Könyvfesztivál tényleg nemzetközi volt. A kanadai díszvendégség szerintem nagyon jó ötlet volt, gazdag könyvválasztékkal, sokszínű rendezvényekkel. A rendezvények és a könyvkiállítás (mely áttekintést adott a kanadai tudományos és szépirodalom teljes spektrumáról) szépen kiegészítették egymást.
Vasárnap igen nagy élmény volt részt venni a Polar Kiadó standján Karen Blixen fő művének bemutatásán. Az érdekes beszélgetést Für Anikó gyönyörű felolvasása foglalta keretbe. Azt hogy nálunk is létezik civil szellem, azt ékesen bizonyítja, hogy az északi irodalmi alkotásokat népszerűsítő kiadó honlapját egy olvasó rajongójuk készítette el- megér egy pillantást, ízlésesre sikerült- (http://www.polarkonyvek.hu) A folytatásban a Dán Kulturális Intézet remek programja következett mely a Forrás folyóirat dán tematikus számát mutatta be. Esterhás Péter Dániában élő műfordító-színész igen kellemes orgánuma zengte be a termet. A részletek felolvasását megelőzően, pedig az Elte bölcsészkarának dán lektora adott rövid tömör, de igen találó ismertetőket angolul az alkotókról és műveikről. Sajnos az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának dán résztvevője nem tudott eljönni. Remélem hogy teljes művét minél hamarabb olvashatjuk majd magyar fordításban is, éppenúgy mint a magyar vonatkozásokkal bőven megtűzdelt Hanne Vibeke Holst által írt regényt.
Az északi élményeken túl el kell mondanom még, hogy szombaton igen nagy benyomást tett rám a Spiró György-Dés László-Sárkány Győző hármas. Felolvasás, zene és grafika gyönyőrű hármasa varázsolta el az ember összes érzékszervét. S akkor még nem is beszéltem Umberto Ecoról, akinek élvezetes sziporkázását sajnos beárnyékolta a kissé dilettáns Európa Kiadó-s rendezvényszervezés (vonatkozik ez a nyitóbeszélgetésre, s az Európai Matinéra egyaránt). Nagyon szép dolog irodalmi nagysággal beszélgeni, illetve az egy kiadóhoz kötődő fiatal írókat népszerűsítő fiatal írókat bemutani. Ehhez azonban megfelelő beszélgetőpartner kellett volna a nyitóbeszélgetésen, illetve megfelelő társalgási koncepció a matiné esetén. Ezek után a tényleg remek művek mellett kicsit rossz szájízt szült bennem az Európa Kiadó fesztiváli nagydíja. Ennyi problémázás azonban még bőven belefér e rendezvény kapcsán. Remélem jövőre hasonló kellemes élményekkel gazdagodhatunk majd.
15. Társadalmi igény szerint frissülő szolgáltatások a fizikai könyvtári térben
Dániában az utóbbi két-három évben megszaporodott azon innovatív városi közkönyvtárak és fiókkönyvtárak száma, melynek vezetése a hagyományos kereteken túllépve, újszerú kísérleti terepnek tekinti intézményét. Ezekből a kísérletekből szemezgetünk most.
Frederikshavn kikötővárosban a Hjoerringi közkönyvtárral együttműködve, a Dán Könyvtári Hatóság által támogatott kísérletbe kezdtek. Gyermekek számára ún. flexibilis kerek tereket alakítottak ki, ahol békésen megférnek egymás mellett, a játék, a rajz, a zenélés, a mese különböző formái. A tér azért flexibilis, mert az igénybe vett terület nagysága az épp adott tevékenység függvénye. Hjoerringben egy régi könyvraktár helyén egy színházszerű teret alakítottak ki szintén gyermeke számára „légy az, aki lenni akarsz, tedd azt amit szeretnél” jelszóval. Például be lehet bújni a Nagy Könyvbe hallgatni mások történeteit, vagy elmesélni a sajátod. A különleges polcok birodalma és a filmes zóna képek és hangok különleges élményszerű kavalkádját nyújtja az érdeklődő kicsinyeknek. Egyben kitűnő terepe az audiovizuális nevelésnek. A könyvtár a szórakozás mellett már kicsi kortól a tanulás kedvező terepe is igyekszik lenni.
Az aalborgi városi könyvtári hálózatot úgy alakították ki, hogy a fiókkönyvtárak szervesen idomuljanak az adott lakókörnyezet igényeihez. Így szinte nincs két hasonló fiókkönyvtár, a magas szintű differenciálás valósul meg. Haraldsundban például a fiókkönyvtár átköltözött a helyi vízi és kulturális központba, mely különleges ötvözetét nyújtja a kulturális, a vízi és testedző élményeknek is. A nyitva tartás is rugalmasan alakul a rendezvényekhez, s a látogatók számához mérten. Az ugrásszerűen megugró kölcsönzési kedv igazolja vissza az ötlet helyességét. A központi könyvtárba érkező olvasókat plazmaképernyős pihenő és bemutatózóna kápráztatja el, ahol megismerkedhetnek a központi könyvtár nagy fizikai terének, s az érdekesebb fiókkönyvtárak szolgáltatási skálájával is.
Aarhusban a kikötő közelében 2012-re elkészülő új városi főkönyvtár a multimédiás szolgáltatások fejlesztésére fókuszál, különleges hang és zenei élmények nyújtásával mintegy megfoghatóvá téve a jövő könyvtárát. A mostani épületben 4 főfunkció köré rendezték a tereket 2004-től: Zenei tér, Információs tér, Irodalmi tér, s a szabad tevékenységek tere. 2006-tól itt a szolgáltatások széles spektrumát bemutató érintőképernyős infogaléria jelenik meg (egyebek közt a koppenhágai Királyi Könyvtár és az Alexandra Institute nevű magáncég együttműködésével) ahol arra is lehetőség van, hogy a számára releváns információkat bárki hazaküldje elektronikus postafiókjába.
Egy szupermarket tetején tágas térben helyezkedik el a naestvedi városi könyvtár. Itt a hatalmas világos terekben a folyóiratolvasó és a számítógépes munkaállomások segítségével szinte egybeolvad a fizikai és a virtuális tér kínálata. Mesterien használják ki, a magasan fekvő gyönyörű üveghomlokzat mögötti látvány hatását a kulturális tevékenységekre.
Innováció és tudás találkozik e könyvtári terekben, amelyek bárki előtt nyitva állnak, mintegy szimbolizálva a dán társadalom integrálóképességét. A könyvtárakban mindenki egyénileg, de társadalmi, közösségi szinten is megtalálhatja a számítását. A tanulás, munka, a szórakozás, a könyvek, újságok, folyóiratok, az audiovizuális és a virtuális szolgáltatások ötvözete egyfajta pozitív életminőséget sugall mindenki számára. Kulturális és helyi, regionális identitásképző teret nyújt. Ahol megvan mindennek a maga helye, funkciója, mégis az egyén, illetve egyének közössége dönti el, hogy mihez kezd a felkínált lehetőségekkel- megjelenítve és formálva környezetét, identitását. (Jens Lauridsen cikke alapján az idézett tanulmánykötetből).
Kapcsolódó Linkek:
Bibliotekspressen: (dán nyelvű könyvtári szakfolyóirat) www.bibliotekspressen.dk
Experimentarium: www.experimentarium.dk (Angolul is)
Frederikshavn, Könyvtár: http://bib.frhavnkom.dk/
Hjørring, Könyvtár: www.hjoerringkom.dk/sw4105.asp
Det nordjyske Landsbibliotek, (Észak-Jütlandi Regionális Könyvtár) Aalborg: www.njl.dk (Angolul is)
Haraldslund, Könyvtár: www.njl.dk (angolul is)
Kolding, Könyvtár: www.koldingbib.dk/
Nordsømuseet: www.nordsoemuseet.dk/ (angolul is)
Næstved, Könyvtár: www.naesbib.dk/
Aarhus Kommunes Biblioteker (Aarhusi kistérség könyvtárai): www.aakb.dk/ (angolul is)