blog

Miután Izland szigetének lakossága csupán 300 ezer főből áll, így természetesen adódott a lehetőség, hogy az elektronikusan elérhető online folyóiratok és adatbázisok nemzeti konzorcionális hozzáférésének körét minél szélesebb körben kell meghatározni. A http://www.hvar.is -en futó szolgáltatás 8000 teljes szövegű folyóirat, 2000 bibliográfia adatai és 12 adatbázis elérhető el. Az izlandi szolgáltatók IP-címtartományok nyilvántartásával, a csekély lakosságszámot figyelembe véve a tartalomszolgáltatók részéről is tetemes adminisztratív és marketing költség spórolható meg. A projekt 1998-ban indult. 2000 és 2002 között állapodtak meg a nagy tartalom aggregátorokkal és kiadókkal (Blackwell, Elsevier, Karger, Kluwer, ProQuest és a Springer). Ugyancsak megállapodást kötöttek az ISI-Thomsonnal a Web of Science szolgáltatásáról is. Ezen felül a választékban megjelent az Enyclopedia Britannica és néhány Grove adatbázis is. A folyamatot az tetőzte be, mikor szponzorok által néhány igen költséges amerikai adatbázist is beszereztek (OVID, az EiViilage-Compendex adatbázisok az American Society of Civil Engineers és az American Society of Mechanical Engineers által szolgáltatott tartalmak ). A helyi izlandi tartalmak esetében vannak egyedül intézményi, illetve időalapú embargós korlátozások, pont a kis lakosságszám miatt. Máskülönben a nemzeti konzorcium lehetne az egyetlen, kizárólagos és megkerülhetetlen ügyfél. Az iskolai és közkönyvtárak viszont igen limitált, kedvezményes áron férhetnek hozzá a hazai tartalmakhoz is.
Miután 2002-ben a rendszer intenzív fejlesztése lezárult, az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium szolgáltatási szerződést kötött a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárral. Így onnantól ők a projekt gazdái. A költségek mintegy 30 egyetem, tudományos és egészségügyi könyvtár között oszlanak meg. A konzorcium számára azonban minden szolgáltatási pont (köz- és gimnáziumi könyvtárak) is bizonyos minimális hozzájárulást fizetnek. Cserében képviselőik helyet kapnak a 6 fős Szerzeményezési Tanácsban, ahol minden fő felhasználói szektor képviselteti magát. A döntések konszenzussal születnek az esetleges bővítésekről, szűkítésekről.
A felhasználói szokások alapvetően megváltoztak az otthoni hozzáférés általánossá válásával. A teljes használat 60%-a kötődik az otthonokhoz, s csak 40% a munkahelyekhez. A finanszírozó intézmények számára persze ilyen arányok mellett komoly problémát jelent az egyes finanszírozókra eső költségek eloszlása, mivel aránytalanul nagy befektetéssel lehetne csak reális képet kapni a pontosan lebontott intézményi, otthoni hozzáférési adatokból. Ám az intézményi szempontoknál Izlandon fontosabbnak ítélték az információs társadalmi gondolkodás, tudás és viselkedésmód erősítését! Gazdaságilag is igen meghatározó érvek szólnak az otthoni széleskörű hozzáférés mellett. Mintegy 20-30 perc munkaidő takarítható meg cikkenként. Négyszázezer letöltéssel számolva 160 és 240 ezer munkaóra, illetve 100-150 munkaév szabadul fel más feladatok elvégzésére. A könyvtárak közfinanszírozásúak, az állampolgárok pedig igényt tartanak a közszolgáltatásokra. További jótékony hatás, hogy eltűnnek az emberek, szakmák és intézmények közti mesterséges információs gátak is. A külföldi adatbázisokkal kinyílt a világ mindenki számára.
Végeredményben elmondható, hogy a kezdeményezés elérte célját. Átütő társadalmi sikert ért el, s nagy gazdasági, társadalmi haszonnal is járt. — A http://www.hvar.is oldal angol felületén további cikkeket, hivatkozásokat is találhatunk a projekttel való mélyebb ismerkedéshez. (Sveinn Olafsson cikke alapján, az idézett tanulmánykötetből)

Az északi könyvtárügyet bemutató publikációból most 2 projektet emelek ki. Jó példaként szolgálnak a kulturális szférán belüli színes szolgáltatási formákra. A www.littertursite.dk elektronikus magazin a dán fikciós irodalmat mutatja be és népszerűsíti. Hatvan könyvtár százhatvan könyvtárosa szolgáltatja a gazdag tartalmat. A szolgáltatást a résztvevő könyvtárak, valamint a Dán Könyvtári Hatóság finanszírozzák A könyvtárosok számára lehetőség nyílik arra, hogy kilépjenek kissé a hagyományos irodalomközvetítő szerepkörből. Hiszen ezúttal könyvajánlókat, vitaindítókat is van lehetőségük írni. A könyvtáros saját véleményének megjelenése az adott művek mögött újszerű vitalehetőségeket teremt az olvasókkal a virtuális térben. Sőt a dk4 televíziós csatornával együttműködve interjúkat is készíthetnek a legismertebb szerzőkkel (a könyvtáros viszi a humán műveltségét, a televízió pedig a technikai infrastruktúrát adja — ideális párosítás). Az irodalmi online magazin kirobbanó sikerét jelzi, hogy a site-nak már 2005-ben is csaknem kétmillió látogatója volt (a mintegy ötmilliós dán nyelvi közösségből!), s az olvasók számának növekedése azóta is töretlen.
Délnyugat-Svédországban a közkönyvtárak a fiatalokat szeretnék felhasználóként bevonni a könyvtárak életébe www.demoteket.se. Önkifejezési lehetőséget kínálnak nekik, szövegben, képben, hangban egyaránt. Az elkészült alkotások (írások, kisfilmek, hangfelvételek) bekerülnek a dél-svédországi közkönyvtárak (mintegy 50 intézmény) kölcsönözhető állományaiba! Ezen felül ifjúsági önkéntesek járják a régiót, megtanítva a könyvtárosokat, hogyan kommunikálnak a fiatalok blogok, sms-ek, online játékok segítségével. Az intézmények így adaptálódni tudnak ennek a fiatal célcsoportnak a világához is, saját nyelvükön szólítva meg őket. Arra is van példa, hogy például mangarajzoló (japán képregény) tanfolyamnak (workshopnak) ad helyet egy intézmény. A Demotek-nak nevezett szolgáltatás fő együttműködő partnere a Reaktor Southeast ifjúsági központ, mely regionális filmintézetként és ifjúsági kommunikációs központként nyújt módszertani hátteret a munkához. A Demotek menedzselésében legfontosabb könyvtári partnereik a Dél-Svédországi Megyei Könyvtár és a Kalmari Regionális Könyvtár. – F: Németh Márton

Dániában 2004 szeptemberében indultak el a BIBCAST projekt munkálatai. Két év intenzív fejlesztő munka után (Aarhusban, Dánia második legnagyobb városában a 100 mbites hálózat kiépítése adta a műszaki hátteret) ott is hamarosan elindul a közkönyvtárak szélessávra alapozott digitális filmszolgáltatása. Olyan technikai platformot sikerült kialakítani, ami lehetővé teszi a könyvtáraknak mozgóképre alapozódó térítéses szolgáltatások indítását. Egyelőre 225 film szerepel a kínálatban háromféle minőségben (512 kbit, 1 Mbit és 2 Mbit lejátszási
sebességgel). Pillanatnyilag négy város kijelölt könyvtáraiban nézhetőek a filmek: Koppenhágában, Randersben, Silkeborgban és Aarhusban. A kísérleti projekt lezárultával azonban — a korábban említet zenei szolgáltatáshoz
hasonlóan — az összes közkönyvtár csatlakozhat majd. A hozzáférést egy content-management alapú IP címszűrő rendszer szabályozza. A svéd glimz.net-tel kialakított egyezség révén már svéd dokumentum és rövidfilmek is felkerültek a
kínálatba. Tavaly ősztől a dán független filmesek alkotásai is elérhetőek a felhasználók számára olvasói kártyájuk segítségével.
Fokozott problémakéntazonban a DVD-hez kötődő bevételeiket féltő slágerfilm-jogtulajdonosok
elzárkózása a szolgáltatás elől. Innen fakad a szlogen: ‘Szűk filmválaszték széles nézőközönség számára’ (Narrow films for a broader audience). Távolabbicél itt is a könyvtári felhasználók otthoni filmnézésének biztosítása jelenik meg. (Henrik Fink Isaksen és Ole A. Werring cikkei alapján, a cikksorozat alapjául szolgáló tanulmánykötetből).

A Norvég Filmintézet digitális archívumot épít a norvég filmes örökségből, s a filmtörténet klasszikusaként szereplő nemzetközi alkotásokból. A fő célközönség az iskolák, könyvtárak, egyéb közgyűjtemények, sőt a magánfelhasználók világa. A szolgáltatás 2002-ben oktatási segédanyagként készült filmek sugárzásával indult az iskolák irányába. A szélessávú technológiát kihasználva a filmek iptv-technológiával jutnak el az intézményekbe. 2004-ben indult el a lakosság számára a www.filmarkivet.no portál, mely térítésért kínál videószolgáltatásokat a neten. DVD-minőségben lehet -az iptv-dekóder távirányítójával kiválasztott és kifizetett- filmet megtekinteni. A filmek között szabadszavas kereséssel is keresgélhetünk, de igen extenzív metaadat szolgáltatások is rendelkezésre állnak a megfelelő keresési indexekkel. Mintegy 400 film érhető el a XX. század tízes éveitől napjainkig, köztük szinte az összes fő szépirodalmi kánonba tartozó mű
filmadaptációja. A játékfilmeket oktatófilmek, dokumentum és rövidfilmek egészítik ki.
A könyvtárak számára kialakítottak egy emelt szintű és minőségű szolgáltatást ‘kinoteket’ néven. Ez is a filmarkivet szolgáltatásaira épül.
Lényegében beköltözik a mozi a könyvtárba. A beiratkozott olvasók síkképernyőn,kivetítők segítségével megnézhetik a kiválasztott alkotásokat, 15-30 fős termekben. Itt a szolgáltatás költségét a könyvtárak állják. Kívánságra fejhallgatót és távirányítót is lehet kérni (utóbbival interaktív szolgáltatások
vehetőek igénybe az otthoni felhasználással azonos funkcióval). Jó lehetőség ez baráti társaságok, iskolai osztályok számára az alkotások csúcsminőségű élvezetéhez, egyben kulturális misszió a mozgóképkincs megismertetéséhez. A
könyvtárak vetíthetnek szórakoztató-ismeretterjesztő filmeket is. Sőt az oslói Deichmann könyvtár Grünerlokkai fiókkönyvtárának környezetében már szabadtéri mozit is szerveztek nyáron. A szolgáltatást két irányban tervezik
továbbfejleszteni: egyrészt a filmjogok birtokosainak hozzájárulásával növelnék a nemzetközi alkotások számát; másrészt a többi északi társszolgáltatással összefogva közös portált és szolgáltatói felületet alakítanának ki a teljes
északi filmkincs szolgáltatására.

Kölcsönözz és hallgass zenét — könnyű és legális úton. Ez a mottója, annak a szolgáltatásnak, melyet dán közkönyvtárak nyújtanak az interneten keresztül. A projekt 2004-ben indult konzorciumi formában, a Phonofile szövetség és hat
jelentősebb dániai közkönyvtár, az Aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár, valamint a Dán Könyvtári Hatóság kezdeményezésére. A Phonophile összefogja a dán zenei szféra összes szereplőjét (zeneszerzők, előadók, előadóhelyek és terjesztők). Közös választ kerestek az egyre romló cd-eladások támasztotta kihívás kezelésére. Ez találkozott össze a könyvtárak zenei szolgáltatási törekvéseivel. A cél egy olyan szolgáltatás kialakítása lett, mely legális úton tesz a netről
letölthetővé zenei anyagot, a jogtulajdonosok igényeit figyelembe véve.
Az Aarhusi Állami és Egyetemi könyvtár digitalizált zenei kötelespéldány anyagára
támaszkodva alakították ki a műszaki hátteret. A szolgáltatást összekapcsolták a közkönyvtárak változatos olvasói regisztrációs rendszereivel. Minisztériumi pénzügyi támogatással minden érdekelt számára megfelelő online kölcsönzést
indítottak be.
A kölcsönözhető anyag döntő része a dán patriotikum (benne az összes 1982-től megjelent zenei CD felvétellel). A nemzetközi komoly- és könnyűzenei zenei anyagok hozzáadásával (a multi kiadók bevonásával egyedi tárgyalások révén) mára 300 ezer tételt szolgáltatnak.
Másik zenei szolgáltatás a nyomtatott (főként jazz és klasszikus) zenei anyag szolgáltatása. A Microsoft DRM technológiájával védett felvételek meghatározott számban kölcsönözhetőek (tölthetőek) le 7 napra. A résztvevő könyvtárak állítják be a kvótákat. Ez könnyen ellenőrizhető, belépésnél ugyanis ki kell választani azt az intézményt, ahová a felhasználó beiratkozott, így saját ottani felhasználónevével és jelszavával lép be a rendszerbe. A kölcsönzött zeneszámok
Windows Media Playerrel, illetve a DRM technológiát támogató hordozható eszközökön hallgathatók meg. A felvételek jó részét meg is lehet vásárolni, linkek vezetnek el a megfelelő zeneboltokhoz. A technológia azt is lehetővé
teszi, hogy kölcsönzés / vásárlás előtt stream adatfolyammal (mintha rádiót hallgatnánk a neten) ízelítőt kaphatunk az összes zeneszámból. A kezdeti instabil technikai háttér, s a választék szűkössége miatt eleinte nem
vették annyian igénybe a szolgáltatást mint amire számítottak. Az online zeneipar felvirágzásával, s a szolgáltatás fejlődésével (új felhasználói felület 2006-os bevezetése a növekvő választékkal együtt) azonban kirobbanó
sikertörténet következett. Ma már naponta mintegy 2000 kölcsönzést regisztrálnak. A hordozható eszközökre való másolás megteremtése, s az országos marketingkampány tovább pörgetheti fel majd e számot. A közkönyvtáraknak hangsúlyos feladata a zenei választék biztosítása felhasználóik számára. Ezt a dán könyvtári tradícióból adódó ingyenes
kölcsönzési modellben (a felhasználók helyi adójukkal járulnak hozzá a könyvtárak költségeihez) a magas licenszdíjakat figyelembe véve konzorciumi közös finanszírozással érhetik el — saját olvasóik számára. A dán közigazgatási reform, a nagyobb kistérségek, anyagilag erősebb lábakon álló helyhatóságok létrejötte azonban várhatóan lehetővé teszi a mai felhasználási területi lyukak teljes befedését. (Jonna Holmgaard Jansen cikke nyomán a sorozatban idézett
tanulmánykötetből)

Finnországból Pälvi Jokitalo, a felhasználókkal való kapcsolatfelvétel és a tájékoztatás új útjait mutatja be. A fővárosi régió online katalógusa köré szerveződő szolgáltatásrendszer népszerűségben az adott régióban a Google-lal
versengő márkanévvé (branddé) formálódott! Mobil szolgáltatások (SMS, WAP) segítségével lehet katalógusinformációt kérni, kölcsönözni, hosszabbítani és bírságot befizetni is. A televíziós interaktív digitális hálózatok létrejöttét
kihasználva megjelentek azokon a könyvtári hírek, információt, s a Libinfóhoz hasonló Kérdezd a Könyvtárost szolgáltatás (50 könyvtár vesz részt benne, köztük tudományos könyvtárak is) archívuma. A későbbiekben lekérdezhető lesz a közös
nemzeti katalógus, s a tájékoztató szolgáltatás is elérhető lesz ily módon is. Ennek kiegészítője a Helsinkiben működő Információs Benzinkút, melynek révén telefonon, faxon és e-mailen is tájékoztatnak a Városi Könyvtár munkatársai.
Az Interneten ők is közös nemzeti közkönyvtári portált alakítottak ki, ahová minden közkönyvtár fel tudja adatait tölteni. Erre épülnek rá a tematikus online információs csatornák. A legújabbak közülük a finn irodalmi és zenei élet
fejleményeiről tájékoztatnak (meg a kapcsolódó dokumentumokról) A portál többnyelvű (svédül és angolul is megjelennek az adott nyelvi közösségnek releváns információk). Ez a portál ad helyet SFL néven egy saját
tárgyszókészletre és keresőmotorra támaszkodó háromnyelvű érdekes szemantikus webes kísérletnek is. Közös regionális szolgáltató és lekérdezőfelületek is rendelkezésre állnak tudományos és közkönyvtárak összefogása révén.
A Sanojen Ajka finnül és angol nyelvű(!) szemelvényekkel mutatja be a finn irodalmat, a Helsinki és a Hämeenlinnai városi könyvtárak jóvoltából. Turkuban életrajzi és bibliográfiai információkat kötöttek össze, egy regionális könyv és
periodika adatbázis keretében. A szerző rövid életrajza mellett elvezetnek a linkek könyveihez, valamint cikkeihez is.
A Pirkanmaa régióból származik Kirjatti a könyvtári macska, aki a gyerekkel barátkoztatja meg a könyvtár világát. Az online portál irodalmi ajánlókat kínál életkor szerint, valamint kvíz, kirakós és egyéb játékokat. Számos egyéb városi
könyvtár (pl. Helsinki, Espoo) is üzemeltet gyermekeknek szóló online felületet. A Finn Belügyminisztérium felmérése szerint a könyvtári rendszer szolgáltatásai kiállják a próbát a közszféra egyéb elektronikus szolgáltatásaival. Ez is
bizonyítja a ‘szolgálj ki helyben nemzeti hálózat segítségével’ mondás érvényességét.
A Finn könyvtári rendszer portálja angolul:
http://www.libraries.fi vagy http://www.kirjasot.fi (finnül);
SFL-
Search-Find-Locate-szemantikus web projekt: http://tiedonhaunportti.kirjastot.fi
(válasszon angol, svéd, vagy finn felületet)

Az északi könyvtárügyet körüljáró tanulmánykötetben tovább haladva Öve Sundby (a
Norvég Nemzeti Könyvtár munkatársa) szerint a főbb digitális fejlődési irányok:
– Tömeges nemzeti digitalizálási programok (főszereplők a nemzeti könyvtárak,
kötelespéldány alapú állományukkal).
– Közös szolgáltatásokat menedzselő és szolgáltató, központi, többnyelvű
virtuális információs kapuk, melyek már minden északi országban kiépültek
(például a www.bibliotek.dk és a www.libraries.fi).
– Folyamatos szakmai megújulás, mely lehetővé teszi az újabb és újabb dokumentumtípusokra épülő szolgáltatási modellek megjelenését (pl. az e-bookok, hangoskönyvek virtuális kölcsönzése, a zenei online streaming szolgáltatások).
– A könyvtárosnak közvetítő szerepe a technikai erőforrások és a végfelhasználók
között: ahol véget ér a webes keresőgépek képessége, ott kezdődik a könyvtáros tudása.
– Aktív tudásközvetítő és tudásmegosztó szerep. Ez az értéknövelt funkció a szolgáltatások optimális felhasználói igénybevételét segíti. Ám virtuális szolgáltatások nem állnak meg önmagukban: folyamatosan és kölcsönösen
reflektálniuk kell a fizikai könyvtári térben zajló tradicionális és modern tevékenységekre is. Mindkét szféra félkarú önmagában. A modern hálózatos könyvtári rendszer a szimbiózisukkal születik meg párhuzamosan a fizikai és a
virtuális térben.
Az északi országok a történelmi, földrajzi és részben közös nyelvi örökségükre építve hozzák létre az újfajta közös könyvtári kereteket, pl. a digitális hálózatok kiépítése, vagy a könyvtárközi kölcsönzés újjászervezése. Együtt
törekednek a műszaki, kereskedelmi és adminisztratív akadályok leküzdésére. (A következő bejegyzésekben 7 konkrét erőfeszítés leírása következik Finnországtól Izlandig; a szemantikus webes kísérletektől az új típusú digitális könyvtári
felhasználói információs kapcsolatok kialakításán át az online zenekölcsönzésig.)

A ‘Nordic Public Libraries in the Knowledge Society’ lentebb ismertetett tanulmányai a műveltség közelebbről pedig az irodalmi és olvasáskultúra fejlesztésével foglalkoznak. Az olvasói utánpótlás biztosítása, az érdeklődésfelkeltése a nívós irodalmi munkák s a könyvtár világa iránt kiemelt törekvés az egész északi régióban.
Dán és norvég példák: Dánia — Az Oktatási, a Kulturális valamint a Család és Fogyasztói Ügyek Minisztériumának összefogásával indult a ‘Gyermekek és irodalom’ társadalmiakciósorozat 2003-4-ben. Célja az olvasásélmény; az élvezetes műnek, s a jó olvasó képének összekapcsolási kísérlete húzódott meg. Egyaránt finanszíroztak
központi és alulról szerveződő projekteket. Volt mód szakmai tapasztalatcsere is (folyóiratok és konferenciák támogatásán keresztül). Az alulról szerveződő tevékenységek súlya rendre erősödik. Új kapcsolódási formákat teremtettek politikusok, az érdeklődő közösség és szakemberek bevonásával. Gyermekirodalom kapcsán évente más tevékenységi formát állítottak középpontba.
1. 2005-ben: gyermek- és ifjúsági irodalom díjazása széles társadalmi háttérrel (egy közismert humoros regényfigura után Orla-díj). Kategóriái: képeskönyvek, gyermekhez szóló művek, ifjúsági művek és képregények. Az odaítélés folyamata és
a díjátadás társadalmi eseménnyé vált. Partnerül szegődtek a Dán Rádió, a gyermekkönyvkiadók, a Dán Elektronikus Gyermekkönyvtár és online tájékoztató szolgáltatás, valamint az iskolai és gyermekkönyvtárosok szakmai szervezetei is.
A tv-ben, Rádióban és az interneten folytatott kampány során a célközönség (tehát a gyermek és ifjúsági korosztály) dönthetett a díjazottak személyéről. A díjátadás televíziós gálaest keretében történt.
2. Irodalmi kvízjáték indítása gyermekkönyvtárak és a média bevonásával. A gyermekirodalom bemutatása mellett a résztvevők átélhették az irodalmi élmények megelevenedését is, zenével, tánccal, énekkel. Több mint 70 könyvtár vett részt országszerte a játék első (megyei) fordulójában mintegy 3560 csapattal, melyek
nagyjából 13000 gyermeket mozgattak meg a 11-13 éves korosztályból. A helyi fordulók mindenütt nagy sajtóvisszhangot kaptak. A szponzorok a legügyesebbek díjazását vállalták (főként könyvek, kisebb ajándéktárgyak). E kampányoknak
közvetett tudományos haszna a szakmai publikációk számának növekedése a gyermeki írás- és olvasáskompetencia kapcsán. A gyermekkönyvtárosok és iskolai könyvtárosok számára pedig igen hasznos tapasztalatcserét jelent az éves
országos ingyenes konferencia, mely szakmai értéke mellett fontos kultúrpolitikai esemény is lett, miniszteri szintű képviselettel. Növekedett az olvasóközönség s nő a velük foglalkozó könyvtárosok és könyvtáros-tanárok
megbecsültsége. (Németh Márton) A könyvtárak fikciós irodalmi e-magazinja: http://www.literatursiden.dk , Orla-díj: http://www.dr.dk/orla , országos irodalmi kvízprogram: http://www.smartparatsvar.dk , ‘Gyermekek és Irodalom” kampány: http://www.laeselyst.nu.
Az idősebb korosztályokat megcélzó kortárs prózairodalmi kampányt tekintve: — A Dán Rádió kettes csatornája (P2) és az Alfabet irodalmi magazin 1999-ben alapította meg ‘P2 Nobel’ néven a leghallgatottabb kortárs prózai mű elismeréséül szolgáló díjat. Ennek kapcsán a kortárs irodalom megismerésére országszerte könyves klubok létesültek a helyi könyvtárakban. A hónap könyve kapcsán folytatott eszmecserék közül a rádió havonta rögzít és sugároz
egyet-egyet (földrajzi egyensúlyt képezve az egyes régiók főbb könyvtáraiból). A rádió komoly marketing segítséget is nyújt poszterekkel s egyéb népszerűsítő
anyagokkal a résztvevő könyvtárak számára. Az Alfabet folyóirat pedig írásban is közli az adott hónap vitájának érdekességeit és következtetéseit. A díj odaítéléséről 2006 tavaszán a vitán részt vett olvasók közül kikerült 8 tagú
zsűri döntött. A záróvitát, a szavazást és az indoklást is élő rádióközvetítés segítségével lehetett figyelemmel kísérni. Az irodalomnépszerűsítő társadalmi akció szeptembertől is folytatódott immáron még több könyvtár és olvasó aktív
részvételével.
Norvégiában a brit területről kiindult, s nálunk is (A Nagy Könyv) néven futott játékot adaptálják, ám kifejezetten a gyermek-ifjúsági korosztály számára. A hangsúly pedig a művek által kiváltott élmények motivációján, erősségén,
minőségén és változatosságán lesz. 24 kiválasztott olvasó állít össze idén tavaszra egy adatbázist az izgalmas, a szomorú, a meglepő (kaland) és a fantasztikus művek kategóriáiban. Ezután indul majd a médiában és a könyvtárakban az országos
játék. Norvégiában stratégiai kérdésként kezelik a színvonalas irodalom bekerülését a könyvtári rendszerbe. Az állam évente 1000 példány új szépirodalom beszerzését biztosítja a közkönyvtárak számára. Ezt kiegészíti a kultúraterjesztés iskolai támogatási programja is. A helyi iskolák és közkönyvtárak rendszeres olvasásnépszerűsítő programokat, beszélgetéseket szerveznek. Ezek során a gyermekek a kultúra és a humán tudományok változatos szeleteivel ismerkedhetnek meg kötetlen élményszerű dialógusok során irodalmárok, filozófusok, könyvtárosok
s egyéb kulturális szakmák művelőinek társaságában.
Mindezek mellett az új kulturális és könyvári stratégiák elkészítésénél fontos szerepet kap az új irodalomnépszerűsítő kommunikációs formák megtalálása. Újabb és újabb partnerek és megjelenési formák bevonása válik itt is szükségessé. A
kölcsönzési statisztikák mindenesetre szolid, de tartós növekedést mutatnak. Így a szívós helyi népszerűsítő tevékenység útja az eddigi nagy országos kampányok hiányában sem eredménytelen.
Kapcsolódó linkek: norvég állami irodalomnépszerűsító program:
http://www.kulturrad.no/ (angol / norvég), Filosofi i skolen (Filozófia az
iskolában): http://www.buf.no/prosjekter/skole/index.php?page=hejpm (angol /
norvég), Gi rom for lesing!: Strategi for stimulering av leselyst og
leseferdighet 2003-2007. (Adj helyet az olvasásnak- négyéves olvasásfejlesztési
stratégia)
http://www.utdanningsdirektoratet.no/templates/udir/TM_Tema.aspx?id=475 (angol /
norvég),
ABM-utvikling (A Norvég Közgyűjteményi Hatóság közkönyvtári
statisztikái)
http://www.abm-utvikling.no/prosjekter/Interne/Bibliotek/statistikk/Folkebibliotek/index.html
További hozzászólási lehetőség: http://hunra.klog.hu/?p=12

A következőkben is a felhasználó-barátság lesz a fő szempont, azonban teljesen más, speciális nézőpontból. Először az északon élő számik, majd a délebbre élő Aland szigeti svédek példáján keresztül. Ebben Liv Inger Liddi, a Számi Parlamenti (Nemzeti) Könyvtár vezetője, majd Eva Gustafsson a Mariehamni Városi Könyvtár igazgatójának beszámolói lesznek segítségünkre.A sérelmeken felülemelkedő, a kulturális autonómián alapuló regionális könyvtári rendszerek
tapasztalatai nem lehetnek csekélyek a Kárpát-medencében sem. Az autonóm számi (lapp) parlament 1989-ben alakult meg a norvégiai Karasjokban (a számik a lapp elnevezést pejoratívnak érzik, ezért kerülöm annak használatát). Fő feladata a számi kultúra ápolása, az önazonosság megőrzése szempontjából szorgalmazza az e célokat nagyban segítő könyvtári szolgáltatói rendszer működtetését. Utóbbi rendszer közvetlenül a parlament keretei közt működik, onnan zajlik a fejlesztése, koordinációja. Ezzel zárult le az a XIX. században kulturális és közigazgatási autonómiájáért zajlott. A számi parlament keretében működő könyvtári hálózat feladata tehát a számi dialektusokban keletkezett dokumentumok és az egyéb nyelvű számi vonatkozású anyagok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és szolgáltatása. A hálózat csúcsán álló Számi Nemzeti Könyvtár egyben parlamenti könyvár is, segítve annak adminisztratív-döntéshozói tevékenységét. A nemzeti könyvtár 1953-ban alakult, de csak 1983-ban nyerte el a teljes körű állami finanszírozotti kiemelt
státuszt. Különösen fontos feladat a kis létszámú kultúra kis példányszámban megjelenő irodalmi produktumainak népszerűsítése, a nyelvi normák egységesítésében vállalt segítő szerep (a számi irodalmi írásbeliség kb. száz
éves). A konferenciákon túli legfontosabb tevékenysége: a helyhatósági közkönyvtárakban és iskolai könyvtárakban minél több helyen és minél több dokumentummal biztosítja a számi olvasók kiszolgálását. Másik fontos feladata,
hogy bibliobuszok hálózatával fedje le a gyéren lakott régióbeli térségeket. A közvetlen parlamenti támogatás 6 járat üzemelését biztosítja jelenleg. A hálózat egyre kiterjedtebb, egyre több ember fér hozzá anyanyelvén a kultúrához. A
buszok átmennek a svéd és a finn határ túloldalára is. Így a számi könyvtári hálózat közös északi jelleggel lefedi Lappföld szinte teljes területét (leszámítva az Oroszországhoz tartozó részeket). A következő lépés az
elektronikus szolgáltatások fejlesztése. Kiemelt cél a tárgyszólisták lefordítása számi nyelvre. A közös számi nyelvű referensz bibliográfiai adatbázis készítése is napirenden van (közös finanszírozással). Probléma, hogy
kevés a számi származású, illetve az irodalmat és kultúrát jól ismerő könyvtáros. Így pozitív diszkrimináció révén is nagy hangsúlyt kap mindhárom országban a számi kulturális értelmiségiek (ezen belül a könyvtárosok, általános
iskolai könyvtáros-tanárok) képzése is.
Aland (ejtsd: oland) szigete szinte teljes egészében svédek lakta balti-tengeri sziget, viszont finn fennhatóság alatt áll. Az autonómiának, s az erős regionális kulturális identitásnak itt már igen régi és hosszú hagyománya van. A
könyvtári szolgáltatások szervezése is teljesen más szinten zajlik már tehát, mint a számiknál. Katrina a címe a leghíresebb, több mint 20 nyelvre lefordított alandi regénynek, s ezt a nevet kapta a szigeten működő helyi könyvtárak közös
könyvtári adatbázisa is. Itt is ugyanazokkal a funkciókkal találkozunk, mint a varmlandi svéd régió esetében. Egységes online katalógus, tájékoztató-kölcsönzési rendszer a 26 helyhatóság közkönyvtárai számára, online
kezelőfelülettel. S itt is egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus szolgáltatások (e-book kölcsönzés, online zenei szolgáltatások mp3 formátumban, hangoskönyvek és periodikák). Némi problémát e tekintetben csupán a svéd nyelvű
szolgáltatások finn szerzői jogi háttere jelent, mely szigorúbb a svédnél, miközben a szolgáltatott dokumentumok jó része azonos a svéd könyvtárakból is elérhetőkkel. A hálózatot a sziget székhelyén Mariehamnban működő Városi Könyvtár koordinálja, mely egyben információs központja a sziget tudományos könyvtárainak is. E központi könyvtárnak külön regionális Alandica Gyűjteménye tartalmazza hordozójától függetlenül az összes regionális értékkel bíró
dokumentumot. Weblapján megtalálhatjuk az Alandi írók jegyzékét éppúgy, mint a helyi néprajzi, kulturális szokások ábrázolását is. A múzeumi és levéltári partnerek bevonásával egy közös, a sziget teljes kulturális
örökségét bemutató portál elkészítése jelenleg a fő cél. A sziget könyvtári hálózata pedig hidat képez a két ország könyvtári rendszere közt.

Az előző részben már találkozhattunk jó országos könyvtárügyi keretrendszerekkel, melyek a felhasználókat szolgálják. Ezúttal a következő tanulmányok segítségével kicsit konkrétabb vizekre evezünk, először Eva Bergstedt cikke segítségével.
Ha a régió összes könyvtárát az adófizetők pénzéből finanszírozzák, miért nem nyújtanak közös felhasználóbarát
szolgáltatásokat? — teszi fel a kérdést a svédországi Varmland régió könyvtári projektjének könyvtáros-menedzsere. Emögött a gazdasági szolgáltatói szemléleten túl a józan megfontolás áll: olcsóbb a közös fejlesztés, mint a forrásokat felemésztő önálló próbálkozások. Így 16 köz-, egyetemi és kórházi könyvtárfogott össze a régióban. A kísérlet forrásait és szakmai támogatását a svéd pénzügyminisztérium, az állami kulturális ügyeket menedzselő Kulturális Tanácsés a Svéd Nemzeti Könyvtár összefogása biztosította. Ennek eredményeképpen többé nem kell külön olvasójegy az egyes intézményekbe, s a korábban említett dán példából ismerős módon a régió bármely intézményében
leadható a többiből kölcsönzött dokumentum is. Ez még azonban csupán a kezdet. A www.bibliotekwarmland.se címen működő portál tulajdonképpen svéd regionális szolgáltatási alapú implementációja a szintén az előzőekben említett
www.bibliotek.dk dán szolgáltatásnak. Itt azonban a közös elektronikusszolgáltatások (e-book kölcsönzés, hang- és videóanyagok online elérése, adatbázis-hozzáférés) áll a középpontban, melyek mögött nem áll közös katalógus. A szabályozás idomulása(!) itt sem ment egyik napról a másikra (a fenntartók köre a helyhatóságoktól kezdve a megyei hatóságokon át, az állami szabályozás alá tartozók), ám regionális szinten sikerült megteremteni az egységes online és
offline (az adott intézményekben megjelenő) közös szolgáltatói területeket.
A szintén regionális kísérletként már korábban beindult norvég Oestfold megyei kísérletek
tapasztalataiból sokat profitáltak a warmlandiak is. A határ két oldalán közös online kulturális eseménynaptárt működtetnek. Rendszeres gyakorlati konzultáció folyik a könyvtári logisztikai fejlesztésekről, vagy az informatikai rendszerek nemzetközi (norvég-svéd) koordinációjáról. A projekt eredményeképpen például a
régió polgárai kórházi tartózkodásuk során zenét és filmeket tölthetnek le — fájdalmaikat enyhítendő. Az egészségeseknek pedig nem kell végigjárniuk a régió könyvtárait személyesen, hogy hozzáférjenek szolgáltatásaikhoz. Bárhonnan
áthozzák a könyveket a saját helyi könyvtárukba, s vissza is vihetik oda azokat.