2. A könyvtárolóból tudásátadó lesz

A könyvtárak gyűjteményközpontú intézmények helyett kulturális szolgáltató, tudásátadó szolgáltató pontokká változnak át, melyek mögött persze koherens hibrid könyvtári rendszerek állnak minden érintett országban. S ezek a
rendszerek egymással összekapcsolódva is ugyanilyen koherens hálózatot alkotnak. Az intézményfenntartás felelőssége az egyes könyvtártípusok szerint megoszlik az erős helyi önkormányzati, a regionális és a nemzeti szintek között. A könyvtári rendszeren belül az egyes új virtuális szolgáltatások szakmai megalapozása mellett legalább akkora szerepet kap azok menedzselése. Önálló szolgáltatási arculat (brand) és egyéb marketingkampányok segítségével harcol a könyvtár a
megbecsültségért az alapvetően megváltozó társadalmi és politikai környezetben. Miközben azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a nagyarányú virtualizáció közepette, az északi könyvtári rendszerek hibrid jellegűek: A hagyományos
állomány materiális és szimbolikus eszmei értéke is fennmarad, sőt növekszik (például a minden eddiginél hatékonyabb könyvtárközi kölcsönzéssel). Ezt bizonyítják a növekvő kölcsönzési mutatók, s a helyi igények szerint épülő új
közművelődési, illetve tudományos könyvtárak is. Az online zenekölcsönzés(!), a webalapú(!) tájékoztató termékek és szolgáltatások (tematikus webkalauzok, keresők, e-book és folyóirat-gyűjtemények otthoni(!) eléréssel, OPAC-ok s azok
járulékos elemei, s az e-folyóiratok olvasása) békésen együtt élnek a hagyományos papír alapú szolgáltatásokkal. Az állampolgárok ezeket egymással párhuzamosan igénylik.
A könyvtár tere egyre inkább személyes találkozóhellyé válik, ahová jó bemenni, beszélgetni, tájékozódni (a helyi közügyektől a számunkra érdekes vagy fontos témákig mindenről), kulturális programokra járni. A könyvtár így kulturális
központ, ahol a teljes könyvtári rendszer mind hagyományos, mind virtuális szolgáltatási vertikumával találkozik az olvasó. A további bejegyzésekben néhány konkrét példát villantunk fel a fentiek érzékeltetésére.

1. A Könyvtári rendszereket bemutató kiadvány

Az északi országok (Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Izland) könyvtárügyi hatóságainak összefogásával új angol nyelvű szakmai publikáció jelent meg Nordic Public Libraries in the Knowledge Society (Az északi országok nyilvános könyvtárai a tudástársadalomban) címmel . A bevezetőt Jens
Thorhauge, a Dán Könyvtári Hatóság vezetője írta. Az elektronikus formában ingyenesen elérhető kötet immár második a sorban. A 2002-es első összegzéshez képest azonban a felgyorsult könyvtárügyi fejlődés hatására a mű belső szerkezete alapvetően megváltozott: már nem országonkénti leíró fejezetek ismertetik az egyes országok könyvtárügyét. Rövid bevezető után tematikus esettanulmányokkal találkozunk, konkrét képet nyerve a fejlődés és az átalakulás irányairól, no meg az ezekkel együtt járó kihívásokról. A teljesség igénye nélkül néhány főbb vonás:
Az északi könyvtárügy sokat merített az amerikai szabadpolcos közkönyvtári tradícióból. Ám speciális északi profilt jelentett a könyvtárügy és a társadalmi felvilágosító mozgalmak összekapcsolódása, valamint a közkönyvtárak helyi és
nemzeti hangsúlyos szerepének nyílt politikai felvállalása. A második világháború után az Északi Tanács helyezte új keretek közé az északi könyvtárügyi együttműködést. A földrajzilag legsűrűbb és leglátogatottabb könyvtárak rendszerei alakultak ki, magas színvonalú épületekkel, gyűjteményekkel, szolgáltatásokkal és szakmai oktatással. A nyolcvanas évek közepéig a könyvtárak élete itt is a gyűjteményszervezés és a dokumentumfajták igényei köré formálódott. Az új információtechnológia, s az általa indukált társadalmi változások azonban alapjaiban kezdték ki a
hagyományos könyvtári módszerek és értékek világát. Mára már az internethozzáférés, a modern információs technológiák használata lakossági szinten általánosnak mondható a régióban. Elsőrendű társadalmi feladattá vált az információs írástudás magas szintjének elérése, s a tudásigényes ágazatoknak megfelelő humán munkaerő megalapozása.

REFWORKS- avagy az online és offline hivatkozásokra vadászó hallgató, kutató virtuális kiszolgálása

Ma vetettem egy pillantást az aalborgi Egyetemi Könyvtár portáljára. Az újdonságok között tudatták, az új REFWORKS online szolgáltatás beindulását.Képzelje el kedves olvasó, hogy bejut egy virtuális többnyelvű (angol, német, kínai, spanyol) munkakörnyezetbe, amely amerikai fejlesztésű ugyan, de teljes mértékben testreszabott a megrendelő könyvtár igényei szerint.
Az online alkalmazás révén szabadon keresgélhet a könyvtár beiratkozott olvasója mintegy 100 könyvtár katalógusában, a találatul kapott rekordokból pedig egy mozdulattal irodalomjegyzéket készíthet. De ez még mind semmi, ugyanis kezeli az SFX kapcsolatokat, így a könyvtár által előfizetett elektronikus folyóiratokból szintén egy mozdulattal hívhatók át a bibliográfiai adatok. Ezen felül pedig jónéhány nagy aggregátor szolgáltató (Pl. az itthon is jól ismert EBSCO) találati halmazai is ugyanilyen könnyen átemelhetők. Természetesen lehetőség van manuális bejegyzések bevitelére is, illetve átemelhetünk más hasonló programok által készített rekordlistákat is. Az anyaggyűjtés közben vagy végeztével pedig egyetlen mozdulattal lehet a tételeket átalakítani a különbözőfajta idézési szabályrendszer formátumok közt (Chicago, Harvard stb.). A formátumlista elején külön ki vannak emelve az egyes aalborgi karok által használt és megkívánt formátumok! Ha pedig végeztünk, akkor egyrészt beszúrhatjuk bármelyik szövegszerkesztőbe az általunk kívánt helyre hivatkozásainkat. Másrészt munkánk végeztével pedig az alkalmazás egy teljes szabályos irodalomjegyzéket generál. A felhasználónak, csak az adatok pontosságára kell odafigyelnie, a formai problémák lekerülnek a válláról.
E példa rendkívül jól ábrázolja azt az innovatív mentalitást, amely északon mind a tudományos-felsőoktatási, mind a közkönyvtári szférát áthatja. Újabb és újabb szolgáltatások révén válik a könyvtárhasználat a mindennapok részévé, a hagyományos és a virtuális térben egyaránt. Azért is fontos ez, hiszen a könyvtáraknak célközönségük, illetve az adófizetők számára bizony nap nap után bizonyítania kell, hogy rászolgálnak anyagi finanszírozásukra.
Ennek további illusztrálásaképpen hamarosan fel fogom tölteni, az északi országok által kiadott közös tanulmánykötet alapján a KIT-hírlevélben megjelent cikkeimet. A sorozatot folytatni is fogom, amíg nem érek a példák végére. Emellett azonban helyet kapnak majd a napi aktualitások is, mint például a fentiekben vázolt szolgáltatás.

Üdvözlet mindenkinek

Üdvözlök minden kedves olvasót újonnan nyílt blogomban!
Magamról annyit, hogy kőszegi, váci és budapesti diákévek után Szegeden végeztem el először a történelem, majd a könyvtár informatika szakon, az Európa-politika speciális képzéssel egyetemben. Aalborgi (Dánia) vendégtanulmányaim révén csodálkoztam rá az északi országok könyvtári rendszereire. Utóbbi érdeklődés egy OTDK és egy szakdolgozatban no és számos KIT-hírleveles cikkben öltött idáig testet.
E bloggal az a fő célom, hogy további adalékokkal szolgáljak a nemzeti könyvtári hálózatok menedzselését, valamint a könyvtárak társadalmi pozícióját érintő tág témakörökben. Bár tulajdonképpen szó eshet benne mindenről ami aktuálisan foglalkoztat. Jelenlegi munkahelyem az OSZK, ahol rendszerkönyvtárosként dolgozom. Lakóhelyem pedig a fővárostól 30 km-re fekvő dunaparti Sződliget (mely szinte összeér Váccal, ahol születtem).
A blog formailag még biztos sok változáson esik át. Mivel angol nyelvű szakdolgozatomon dolgozom a munkám mellett, így biztosan eltart egy ideig, míg a sablonra épülő oldalszerkezet öszeáll majd. Ígérem időmhöz, energiámhoz mérten igyekezni fogok informatív lenni.
Végezetül köszönetet mondok Takács Dánielnek, a blog elindulásához nyújtott önzetlen segítségéért.