Felkerült a Dán Könyvtári és Médiahatóság oldalára a már korábban emlegetett angol nyelvű publikáció pdf-ben. Papíralapú párját a napokban elhelyezen majd az OSZK KSZK-ban is. A västeraasi könyvtárosoktól pedig kaptam postán egy svéd nyelvű nagyon jó olvasásfejlesztési projekt összefoglaló kiadványt. Ha még melléteszem a kint kapott az északi és balti térség könyvtártörténetéből szemezgető angol nyelvű könyvet is, akkor már egészen szép az összkép:))
Az egyik legjobb előadás linkje a konferenciáról
Az oslói városi könyvtár vezetője tartotta az egyik legjobb előadást az általam látottak közül Innovative strategies in big city public libraries of Europe címmel. Az IFLA honlapon nem volt fent, de szerencsére ide most feltették.
A további napok
Nagyon besűrűsödtek az események, így aztan csak most van időm egy gyors bejegyzést irni, majd kedden, vagy szerdán otthonról összegzek (a sajtóközpontból ékezettel is megy). A keynote speakerek nagyon jók voltak, tegnap Sture Allen az irodalmi Nobel-dijrol, mig tegnapelott Hans Rossling a népesedés, gazdaság és a kultúra összefüggéseiről tartott előadást. Kiemelném még tegnapról a könyvtártörténeti szekciót, ahol egy északi -balti könyvtárügy történetéről szóló könyvet mutattak be, majd egy szerb-albán rövid szóváltásra is sor került utóbbiak kevés szakmai tényt ám annál több nemzetépítő nacionalista propagandát nyújtó előadása kapcsán. Hétfőn megyek még Borasba, megnézni a könyvtármúzeumot és főiskolát, aztán kedden térek majd haza.
A harmadik nap Henning Mankellel
Ennek a napnak, de tobbek gyanuja szerint az egesz konferencianak is az egyik legvonzobb programja Henning Mankell fellepese volt keynote speakerkent, majd az azt koveto kerekasztalbeszelgetes, a konferenciahelyszin szomszedsagaban levo Egyetemi Konyvtar kozponti epuleteben (csodalatos park ovezi, nezzetek meg a picasas kepeket). Mankellt itthon a legtobben pusztan krimiirokent ismerik, pedig o sokkal tobb ennel. Fel eletet Mozambikban elte le, s utazott szerte Afrikaban s mindenfele olyan kulturalis programokban vett reszt, melyek segitenek a helyieknek lekuzdeni az irastudatlansagot s altalaban jobbitanak a ketsegbeejto sorsukon. Olyan helyeken csinalt szinhazat, ahol a radio mellett csupan ez marad kulturalodasi lehetosegnek, mivel a nepesseg mintegy 80 szazaleka irastudatlan. Az eloadasert kapott tiszteletdijabol finanszirozta palyazat kereteben egy mozambiki fiatal konyvtaros reszvetelet a konferencian. Visszatero motivuma volt mondanivalojanak, hogy Europaban az emberek beszelni nagyon tudnak a masikra meghallgatni, odafigyelni mar sajnos kevesbe. Emlekezetiunkbe idezte azt az osi afrikai bolcsesseget, miszerint nem veletelnul van az embernek ket fule, s csak egy szaja. Az emberi elet ertelmenek egyik legfobb eredojekent a masokkal folytatott figyelmes parbeszedet jelolte meg, melybol rengeteget tanulhat sokszor mind a ket fel. A Wallander regenyeket voltakeppen egyfajta segelykialtaskent kezdte el irni az egymast koveto nemzedekek fokozodo allampolgari, kozeleti kozombossege ellen. Azzal ervel, hogy kozeleti analfabetakkal, akik nincsenek tisztaban a demokratikus tarsadalmi letukbol valo jogaikkal es kotelessegeikkel, nem lehet stabil demokraciat epiteni. A politikat a kultura maradekelven torteno kezelese miatt karhoztatja, mikozben felemlegeti, hogy a konyvtarosok felelossege viszont ott van, hogy a kinalkozo kulturalis uzleti lehetosegekekt minel jobban meg kell ragadniuk. Ennek reven lehet ugyanis bebizonyitani, hogy a kultura mint a tarsadalom elteto szovete az ertekek teremtese mellett jo uzleti lehetosegeket is nyujthat. Nagyra ertekeli az internet globalis kozossegepito kulturakozvetito szerepet. A formalodo monopoliumokkal kapcsolatban pedig egy torteneti ervet hozott fel: A 20. szazad elejen a nyomtatott konyvek piacan hihetetlen donto sulya kezdett lenni a nagy piaci konszerneknek, amelyek felosztottak egymas kozott a piacot. Pozicioikat viszont torteneti mertekkel tartosan nem tudtak megtartani. Ez utobbi is arra mutat ra, hogy az emberek szabadsagvagya elobb utobb szembekerul a mammutok uzleti erdekeivel, s ebbol eddig mindig a szabadsag, az alternativak keresese kerekedet felul. O is a dokumentumkozpontusag hive, mindegy a szamara, hogy az adott konyv milyen hordozon jelenik meg, a lenyeg, hogy olvassak, hallgassak befogadjak. A konyvtarat kulturakozvetito es tarsadalmi forumepito szerepe miatt a demokratikus tarsadalmak alapegysegenek tekinti. A konyvtarosok kulturalis es tarsadalomepito tevekenyseget pedig torteneti tekintetben is igen fontos tenyezonek tartja a tekintetben, hogy az orszag ket evszazad alatt a periferialis szegenysegbol Europa elvonalaba kuzdotte fel magat. A konyvtarak pozicioikat viszont csak a felhasznaloikkal folyo parbeszedbol adodo folyamatos megujulassal tarthatjak meg, ez a fajta tarsadalmi toke a legjobb ut a gazdasagi megszoritasok ellen valo kuzdelem felvallalasahoz is. A politikanak pedig az a feleossege, hogy ne roppantsa meg a kulturat, mert maga alatt vagja a fat, ha voluntarisztikus gazdasagi celoktol hajtva azt hiszi, hogy a kulturalatlan am engedelmesen fogyaszto alattvalok csordaszellemebol sikeres tarsadalmat lehet epiteni.
A poszterek egyebkent amelyeknek ma volt a bemutatoja, szamtalan peldat szolgaltatnak erre a folyamatosan megujulo tarsadalmi parbeszedre, az ujabb es ujabb szolgaltatasok kialakitasara. Lehetett hallani peldaul strandkonyvtarrol (Koppenhaga mellett az amageri strandon, ez nalunk is megy a Balatonnal), tobbfel kozos europi szinten formalodo kepzesi programokrol, melyekben 5-6 tagallam is egyszerre partner, vagy a helsinki laptopszerviz konytari szolgaltatasrol. Ez utobbi sikeressegeben odaig jutott, hogy mar jopar szamitastechnikai szakuzlet es nagyaruhaz eladoi is a konytarat ajanljak a segitsegre szorulo ugyfelek figyelmebe. Lehetett talakozni lengyel es roman fejlesztesi lehetosegekkel, fiumei romaintegracios programmal is. Hazankat egy poszter kepviselte a KI es a Publika Konyvtari Kor reven. Sajnos eleg feltuno, hogy az itthoni konyvtari vilag innovativitasa egyre inkabb mar a kozvetlen szomszedainkkal (pl. Romania) sem latszik kiallni a versenyt…
Holnap is jopar erdekesseg varhato (tobbek kozott OCLC szimpozium), maeste pedig a varosi konyvtar pincejeben es kertjeben kivalo szocializacios lehetoseg az IFLA Night Spot, s tovabbra is zajlik varosszerte a kulturalis fesztival, s holnap estere a sved konyvtaros egyesulet bulit is szervez a konferenciakozpont kozeleben levo egyik sorhazba. Szoval mozgalmas nap lesz az is…
A megnyito napja
A tegnapi kirandulos nap volt hivatalosan az elso nap (ekkor zajlottak a szekciouleseket elokeszito es evertekelo tanacsulesek is az IFLA-szekciokban, igy az ott erdekeltek sajnos nem kirandulhattak). A megnyito beszedek kozul a sved szervezobizottsag vezetoje Agneta Olsson nagyon jo es rovid udvozlobeszedet tartott. Sajnos Ellen Tise elnokrol mar nem volt elmondhato ugyanez. Vannak nagyon jo kepessegu harmadik vilagbeli eloadok, de az elnokasszony nem tartozik ezek koze. Nem tudja felekelteni az eredeklodest es nagyon hosszan beszelt meg melle. Nem csak en nehezteltem csendben, hanem a mellettem ulo jonehany sved konyvtaros is. Utana viszont Jan Eliasson a veteran diplomata, volt ENSZ kozgyulesi elnok sodro lenduletu szenzacios eloadast tartott a tudasalapu eselyegyenloseg fontossagarol, a tudas terjesztesenek egyetemessegerol s´harcosan kiallt az Open Access szellemisege mellett. Ézt kovetoen a Waterloo nevu Abba trbute-zenekar fellepesere jo kis bulihangulat alakult ki a teremben, a haromezer resztvevo legalabb fele elkezdett tancikalni, kozottuk is az afrikaiak es a svedek vittek a primet. Igy vegulis igen vidam hangulatban ert veget a megnyito.
A megnyito elott meg meglatogattam a kongresszusi kozpont parkolojaban allo mölndali es kungsbackai bibliobuszokat. Mindket helyen arrol szamoltak be, hogy felhasznaloik mintegy ketharmada gyermek (s persze a szuleik), ennek megfeleloen impozans gyermekkonyvtari anyag es jatszosarok fogadott mindket buszban. A mölndali (nem ezzel a dokumentumelrendezessel) de rendszeresen utbaejti a helyi bortont is, ahol a bortonorok veszik fel a benti rendelest, s ok szamolnak el a buszosokkal a kert es visszahozott dokumentumokkal.
A New Comer`s Session-rol nem nagyon van mit irnom, mert praktikus infok tarhaza hangzott el. Ami egyedul figyelmet erdemel, hogy milyen profin terveztek meg a web2-es nepszeusitest a kozossegi mediafeluletek es blogok bevonasaval. A webmestert egyebkent Louis Takacsnak hivjak, Szia Martonnal koszont vissza az eme blog regisztraciojat visszaigazolo e-mailben (szemelyesen meg nem talalkoztam vele, de a visszaigazolas nyoman kaptam egy kis cetlit amit a reg.kartyamhoz lehetett praktikusan hozzaragsztani, igy hasznalhatom a sajtokozpontot is majd, mint blogger, onnan talan jobban mennek majd a kepfeltoltesek is). Delutan negytol volt a szakmai kiallitas megnyitoja, a göteborgi varosvezetok reszvetelevel. Ma inkabb a dan resztvevokre koncentraltam. Kiprobaltam az aarhusi egyetemi es nemzeti konyvtar vadiuj mediakioszkjat, melynek segitsegevel a bibzoom szolgaltatasainak igenybevetele mellett zene es hangoskonyvvasarlasra is lehetoseg nyilik, fizetes kartyaval, letoltes USB-vel. Hosszan beszelgettem a bibliotek.dk egyik fejlesztojevel (ezt a DBC vegzi, irtam mar rola korabban). O amellett ervelt, hogy egy stabil retrospektiven teljes nemzeti bibliografiara alapozott nagy adatbazisra epitik fel most a konyvtarkozi kolcsonzes teljes automatizalasat es csomo on-the fly elvu halozati szolgaltatast. Egyben az egyes konyvtarak rekordallomanyat bacupolni is tudjak, igy ha elszall egy helyi szerver, az automatizalt backup aranyat er. Estenkent gozerovel zajlik a varosi fesztival, a Brunnsparken mellett a varos kozepen meg nepek konyhaja is uzemel, ahol az ausztral kenguruburgertol a hollnad palacsintan es a nemet bratwurston at az olasz csokiig es a lengyel pirogig van minden, csak epp a magyar konyhanak sincs hire hamva sem. Ez tortent roviden ma, holnap remlhetoleg Picasan ujabb attoltott kepekkel tudok szolgalni.
Göteborg-Halmstad az elso napok
Most igy ekezettelenul irok kedves olvasoimnak a goteborgi varosi konyvtar egyik nyilvanos terminaljarol. Megerkezesem utan megismerekedtem itt elo magyarokkal. Kozuluk kulonosen Sal Laszlonak koszonhetek sokat, aki szallast szervezett nekem egy igen jo tomegkozlekekdesi kapcsolatokkal rendelkezo varosszeli helyen, sz elso napokban eszmenyi kalauzom volt.
A konferencia voltakeppen ma kezdodott meg egy kirandulonappal Halmstadba. Ez egy nagyon aranyos kisvaros Goteborg es Malmo kozott nagyjabol feluton. Az ottani foiskola tetejerol belattuk a Kattegat oblenek teljesseget ami melle a varos epult. Mind a foiskolai, mind a varosi konyvtar nagyon kellemes benyomast tett ram. Mind a terelrendezes, a szolgaltatasok eszaki szinvonala, a felhasznalokozpontusag es az innovacio harmoniaja, mely nem csupan jelszavak szintjen, hanem a mindennapi munkaban is megjelenik. A varosi konyvtar folyoparti fekves es epulete egyebkent szenzacios. Ugyanazon epiteszek munkaja, mint a koppenhagai Fekete Gyemant (az ottani nemzeti es egyetemi konyvtar modern epulete), ezert ezt feher gyemantnak is nevezik. Sok kepet csinaltam mihelyst talalok olyan gepet, amely kezel memoriakartyat (vagy veszek egy mikro-usb kabelet, mert rossz kabel volt bekeszitve a fenykepezogep melle), ugyanoda fogom feltolteni, amely linket az elozo bejegyzesben megadtam. Raadasul estere kiderult a hostomra feltett coppermine nem kezeli a nalam levo fenykepezogep kepeit meretproblemak miatt, igy Marika segitsegevel Picasara toltottem fel az elso adagot.Meg annyit, hogy az ebben a blogban es a KIT-hirlevelben is bemutatott eszaki konytarugyet bemutato kiadvanynak kiadtak az ujabb valtozatat, mely foleg a kozossegi (web2.0) alapu szolgaltatasok bemutatasaban jeleskedik. Remelem, hogy ez is felkerul majd szabadon a netre, a regisztracional mindenesetre kaptunk papiralapu peldanyt belole. Igy a hazamenetelt kovetoen az elso kiadashoz hasonloan szabad lesz a bemutatas lehetosege.
Ma este nagy koncertekkel indul a varos kulturalis fesztivalja, esti fenypontjakent 10 oratol az egyik leghiresebb sved diva Karola fog Elvis es Barbra Streisand dalokat enekelni a konyvtar elotti nagyszinpadon. maga a varosi konyvtar is tele van programokkal, raadasul a varosi konytarban borasi onkentes konytaroshallgatok reven ejszakai talakozopontot uzemeltetnek matol mindennap hajnali egyig. Holnap lesz a hivatalos megnyito, a sved kulugy egyik nagysaga lesz a keynote speaker, holnaputan pedig Henning Mankell, aki a Walllander krimikkel sok hivet szerzett maganak Magyarorszagon is. Ugyancsak holnap lesz az eloszor resztvevoknek egy kulon orientacios rendezvenye, s nyilik a szakmai kiallitas is.
Mara ennyit igyekszem majd, ahogy idom es gephez jutasom engedi, bejegyzesekkel jelentkezni a kovetkezo napokban is.
IFLA kongresszus augusztusban Göteborgban
Holnap utazom az IFLA éves kongresszusára Göteborgba, mely augusztus 9-én indul majd az előkonferencia nappal, ahol az Open Access lesz a téma a Svéd Nemzeti Könyvtár szervezésében, a göteborgi közgáz és jogi kar épületében. Első részvételem lesz ez IFLA-rendezvényen. Igazából a helyszín és a szakmai környezet fogott meg nagyon,amikor elkezdtem a részvételem szervezni. A városban egy dániai vizsgám után jártam már 2 nap erejéig, így már nem teljesen ismeretlen helyre érkezem majd meg. Reményeim szerint első kézből értesülhetek majd csomó északi újdonságról és könyvtári tapasztalatról, amelyekről rendszeresen igyekszem majd beszámolni (bár sajnos laptop nem lesz nálam, viszont géptermek elvileg lesznek). Addig is belinkelem új fényképalbumom, (kísérleti üzemmódban működik) mely az említett pár évvel ezelőtti svédországi látogatásom fotóit tartalmazza (már amennyit engedett az akkori 128mb-nyi memóriakártya).
A hivatalos program mellett egyébként lesz külön svéd könyvtári bemutatkozó utca, poszterbemutató, szakmai kiállítás, s jönnek bemutatkozni svéd bibliobuszok is a rendezvényhelyszín parkolójába. Mindezeken túl tizedike és tizenötödike között kerül megrendezésre a város nagy kulturális fesztiválja, rengeteg ingyenes programmal. Unatkozni tehát szinte biztos nem fogok, kíváncsian várom, hogy mi történik majd. Az Open Access napról a Svéd Nemzeti Könyvtár honlapján, egyebekről pedig a rendezvény webhelyén és interaktív híroldalán lehet tájékozódni.