Hónap: 2007 április

Svédországban 2010-ig szóló akciótervet fogadtak el a mozgáskorlátozottak előtti könyvtárhasználati akadályok lebontásáról, s e társadalmi réteg intenzív bevonásáról a könyvtárhasználatba. A stratégia az egyenlő esélyek elvéből indul ki. A könyvtár szolgáltatásai, programjai minden társadalmi réteghez szólnak, a mozgáskorlátozottság nem lehet kirekesztő tényező. Svédországban az általános társadalmi felelősségből kiindulva tűzték ki az esély és jogegyenlőség elérését.

1997-ben látott hozzá a Svéd Kulturális Nemzeti Tanács, (állami szakosított háttérintézmény) hogy milyen új technikai eszközökkel lehet segíteni a kulturális szolgáltató intézmények akadálymentesítését, s általában a mozgássérültek intenzívebb bevonását a kulturális tevékenységek világába. Az egy évre rá elkészült jelentés alapján évente 9,5 millió svéd koronát költenek e célra 2010-ig. Az egyes kulturális szektorokhoz kapcsolódva bizottságokat állítottak fel, melyek aktívan ösztönzik és felügyelik a mozgásukban korlátozottakra vonatkozó szakmapolitikai célkitűzések érvényre jutását. A könyvtárügyben mindez úgy jelenik meg, hogy megyei és regionális könyvtárak szintjén indítanak továbbképzéseket, tanfolyamokat. Kalauzokat készítnek, útmutatást adnak az akadálymentesítéshez és a speciálisan testreszabott szolgáltatások meghonosításához az egyes könyvtári intézményeknek.

2001-ben minden egyes intézménynek jelentést kellett írnia arról, hogy a saját hatáskörében milyen tevékenységeket tervez e tárgykörben. Helyi tervek születtek, melyek az adott helyi kívánalmaknak megfelelően sok mindenre kitértek, az építészeti átalakításoktól a bibliobuszos mobilkönyvtári szolgáltatások fejlesztéséig. Sokszor kiderült, hogy nem is kellenek helyi szinten nagy összegek a könyvtárhasználat előmozdítására. Elég megépíteni egy speciális rámpát, pihenőhelyeket kialakítani a lépcsőfokok közt, jobban láthatóvá tenni a különböző közlekedési jelzéseket mind apró, de mégis igen lényeges segítséget jelenthetnek a fogyatékkal élők számára. Persze a nagyobb lélegzetű átalakítások is betervezhetővé váltak az éves költségvetésbe a támogatásoknak köszönhetően.

Kiemelt figyelem irányul azokra a mozgásszervi fogyatékosokra is, akiknek az írás jelentős gondot okoz, illetve nem tudnak élni vele. Mind a digitális mind a nyomtatott információkat olvasható és hangos formában is igyekeznek közzétenni nekik a könyvtárhasználat kapcsán, minél egyszerűbb közérthető nyelvezettel. A könyvtárhasználati útmutatóknak arra is ki kell térniük, hogy a különböző fogyatékossági fokokkal élők hogyan vehetik igénybe az egyes szolgáltatásokat. Mint speciális célközönségnek külön programokat is szerveznek számukra, illetve felkészítik a könyvtári személyzetet arra, hogy a felmerülő problémáikat mihamarabb orvosolni tudják.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a fő cél a társadalmi integráció! A fogyatékosokat épp úgy speciális igényekkel rendelkező felhasználói csoportnak fogják fel, mint a társadalom egyéb más szegmenseit (pl. gyermekek, etnikai csoportok). Kiszolgálásuk szerves része a mindennapi könyvtári munkának és a fejlesztési terveknek ugyanúgy, mint bármely más társadalmi csoporté. A fő cél tehát az izoláció helyett a közös társadalmi fórumként, érintkezési helyként szolgáló könyvtárban a megfelelő egyenrangú pozíciójuk biztosítása. (Helena Kettner Rudberg cikke alapján az idézett tanulmánykötetből)

Dániában az utóbbi két-három évben megszaporodott azon innovatív városi közkönyvtárak és fiókkönyvtárak száma, melynek vezetése a hagyományos kereteken túllépve, újszerú kísérleti terepnek tekinti intézményét. Ezekből a kísérletekből szemezgetünk most.

Frederikshavn kikötővárosban a Hjoerringi közkönyvtárral együttműködve, a Dán Könyvtári Hatóság által támogatott kísérletbe kezdtek. Gyermekek számára ún. flexibilis kerek tereket alakítottak ki, ahol békésen megférnek egymás mellett, a játék, a rajz, a zenélés, a mese különböző formái. A tér azért flexibilis, mert az igénybe vett terület nagysága az épp adott tevékenység függvénye. Hjoerringben egy régi könyvraktár helyén egy színházszerű teret alakítottak ki szintén gyermeke számára „légy az, aki lenni akarsz, tedd azt amit szeretnél” jelszóval. Például be lehet bújni a Nagy Könyvbe hallgatni mások történeteit, vagy elmesélni a sajátod. A különleges polcok birodalma és a filmes zóna képek és hangok különleges élményszerű kavalkádját nyújtja az érdeklődő kicsinyeknek. Egyben kitűnő terepe az audiovizuális nevelésnek. A könyvtár a szórakozás mellett már kicsi kortól a tanulás kedvező terepe is igyekszik lenni.

Az aalborgi városi könyvtári hálózatot úgy alakították ki, hogy a fiókkönyvtárak szervesen idomuljanak az adott lakókörnyezet igényeihez. Így szinte nincs két hasonló fiókkönyvtár, a magas szintű differenciálás valósul meg. Haraldsundban például a fiókkönyvtár átköltözött a helyi vízi és kulturális központba, mely különleges ötvözetét nyújtja a kulturális, a vízi és testedző élményeknek is. A nyitva tartás is rugalmasan alakul a rendezvényekhez, s a látogatók számához mérten. Az ugrásszerűen megugró kölcsönzési kedv igazolja vissza az ötlet helyességét. A központi könyvtárba érkező olvasókat plazmaképernyős pihenő és bemutatózóna kápráztatja el, ahol megismerkedhetnek a központi könyvtár nagy fizikai terének, s az érdekesebb fiókkönyvtárak szolgáltatási skálájával is.

Aarhusban a kikötő közelében 2012-re elkészülő új városi főkönyvtár a multimédiás szolgáltatások fejlesztésére fókuszál, különleges hang és zenei élmények nyújtásával mintegy megfoghatóvá téve a jövő könyvtárát. A mostani épületben 4 főfunkció köré rendezték a tereket 2004-től: Zenei tér, Információs tér, Irodalmi tér, s a szabad tevékenységek tere. 2006-tól itt a szolgáltatások széles spektrumát bemutató érintőképernyős infogaléria jelenik meg (egyebek közt a koppenhágai Királyi Könyvtár és az Alexandra Institute nevű magáncég együttműködésével) ahol arra is lehetőség van, hogy a számára releváns információkat bárki hazaküldje elektronikus postafiókjába.

Egy szupermarket tetején tágas térben helyezkedik el a naestvedi városi könyvtár. Itt a hatalmas világos terekben a folyóiratolvasó és a számítógépes munkaállomások segítségével szinte egybeolvad a fizikai és a virtuális tér kínálata. Mesterien használják ki, a magasan fekvő gyönyörű üveghomlokzat mögötti látvány hatását a kulturális tevékenységekre.

A legmélyebb benyomást mégis a tavaly év elején átadott koldingi városi könyvtár épülete teheti az emberre. A kölcsönzőautomaták térségében hatalmas hírfal helyezkedik el, ahol sorbanállás közben (vagy egyszerű érdeklődésből) figyelemmel lehet kísérni 6 hírtelevízió tematikus blokkokba szerveződő műsorát. Hamarosan headsetek segítségével a hangélmény is adott lesz. Ezután egy nagy nyitott térbe érkezik az ember, ahol a folyóiratolvasó, valamint a kiállítások kapnak helyet. A földszinten helyezkedik el a két gyermekterem. Az egyik az öt éven aluliakkal szeretteti meg a képek, hangok, mesék világát. A másik pedig kivetítővel, számítógépekkel, felolvasó délutánokhoz használatos dobogókkal, színházasdihoz illő paravánokkal, s ehhez illően pillanat alatt összeállítható öltözővel csábítja az ifjú korosztály képviselőit. Természetesen az épületben helyet kap számítógépes labor, bemutatóterem kivetítővel és plazmaképernyővel. A legnagyszerűbb érzést mégis az ún. oázisok nyújtják mindenfelé, ahol lazíthatnak, olvashatnak, szórakozhatnak tanulhatnak szabadon a városi polgárok, kedv és szükség szerint szép klasszikus bútorok környezetében.

Innováció és tudás találkozik e könyvtári terekben, amelyek bárki előtt nyitva állnak, mintegy szimbolizálva a dán társadalom integrálóképességét. A könyvtárakban mindenki egyénileg, de társadalmi, közösségi szinten is megtalálhatja a számítását. A tanulás, munka, a szórakozás, a könyvek, újságok, folyóiratok, az audiovizuális és a virtuális szolgáltatások ötvözete egyfajta pozitív életminőséget sugall mindenki számára. Kulturális és helyi, regionális identitásképző teret nyújt. Ahol megvan mindennek a maga helye, funkciója, mégis az egyén, illetve egyének közössége dönti el, hogy mihez kezd a felkínált lehetőségekkel- megjelenítve és formálva környezetét, identitását. (Jens Lauridsen cikke alapján az idézett tanulmánykötetből).

Kapcsolódó Linkek:

Bibliotekspressen: (dán nyelvű könyvtári szakfolyóirat) www.bibliotekspressen.dk

Experimentarium: www.experimentarium.dk (Angolul is)

Frederikshavn, Könyvtár: http://bib.frhavnkom.dk/

Hjørring, Könyvtár: www.hjoerringkom.dk/sw4105.asp

Det nordjyske Landsbibliotek, (Észak-Jütlandi Regionális Könyvtár) Aalborg: www.njl.dk (Angolul is)

Haraldslund, Könyvtár: www.njl.dk (angolul is)

Kolding, Könyvtár: www.koldingbib.dk/

Nordsømuseet: www.nordsoemuseet.dk/ (angolul is)

Næstved, Könyvtár: www.naesbib.dk/

Aarhus Kommunes Biblioteker (Aarhusi kistérség könyvtárai): www.aakb.dk/ (angolul is)

Miután Izland szigetének lakossága csupán 300 ezer főből áll, így természetesen adódott a lehetőség, hogy az elektronikusan elérhető online folyóiratok és adatbázisok nemzeti konzorcionális hozzáférésének körét minél szélesebb körben kell meghatározni. A http://www.hvar.is -en futó szolgáltatás 8000 teljes szövegű folyóirat, 2000 bibliográfia adatai és 12 adatbázis elérhető el. Az izlandi szolgáltatók IP-címtartományok nyilvántartásával, a csekély lakosságszámot figyelembe véve a tartalomszolgáltatók részéről is tetemes adminisztratív és marketing költség spórolható meg. A projekt 1998-ban indult. 2000 és 2002 között állapodtak meg a nagy tartalom aggregátorokkal és kiadókkal (Blackwell, Elsevier, Karger, Kluwer, ProQuest és a Springer). Ugyancsak megállapodást kötöttek az ISI-Thomsonnal a Web of Science szolgáltatásáról is. Ezen felül a választékban megjelent az Enyclopedia Britannica és néhány Grove adatbázis is. A folyamatot az tetőzte be, mikor szponzorok által néhány igen költséges amerikai adatbázist is beszereztek (OVID, az EiViilage-Compendex adatbázisok az American Society of Civil Engineers és az American Society of Mechanical Engineers által szolgáltatott tartalmak ). A helyi izlandi tartalmak esetében vannak egyedül intézményi, illetve időalapú embargós korlátozások, pont a kis lakosságszám miatt. Máskülönben a nemzeti konzorcium lehetne az egyetlen, kizárólagos és megkerülhetetlen ügyfél. Az iskolai és közkönyvtárak viszont igen limitált, kedvezményes áron férhetnek hozzá a hazai tartalmakhoz is.
Miután 2002-ben a rendszer intenzív fejlesztése lezárult, az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium szolgáltatási szerződést kötött a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárral. Így onnantól ők a projekt gazdái. A költségek mintegy 30 egyetem, tudományos és egészségügyi könyvtár között oszlanak meg. A konzorcium számára azonban minden szolgáltatási pont (köz- és gimnáziumi könyvtárak) is bizonyos minimális hozzájárulást fizetnek. Cserében képviselőik helyet kapnak a 6 fős Szerzeményezési Tanácsban, ahol minden fő felhasználói szektor képviselteti magát. A döntések konszenzussal születnek az esetleges bővítésekről, szűkítésekről.
A felhasználói szokások alapvetően megváltoztak az otthoni hozzáférés általánossá válásával. A teljes használat 60%-a kötődik az otthonokhoz, s csak 40% a munkahelyekhez. A finanszírozó intézmények számára persze ilyen arányok mellett komoly problémát jelent az egyes finanszírozókra eső költségek eloszlása, mivel aránytalanul nagy befektetéssel lehetne csak reális képet kapni a pontosan lebontott intézményi, otthoni hozzáférési adatokból. Ám az intézményi szempontoknál Izlandon fontosabbnak ítélték az információs társadalmi gondolkodás, tudás és viselkedésmód erősítését! Gazdaságilag is igen meghatározó érvek szólnak az otthoni széleskörű hozzáférés mellett. Mintegy 20-30 perc munkaidő takarítható meg cikkenként. Négyszázezer letöltéssel számolva 160 és 240 ezer munkaóra, illetve 100-150 munkaév szabadul fel más feladatok elvégzésére. A könyvtárak közfinanszírozásúak, az állampolgárok pedig igényt tartanak a közszolgáltatásokra. További jótékony hatás, hogy eltűnnek az emberek, szakmák és intézmények közti mesterséges információs gátak is. A külföldi adatbázisokkal kinyílt a világ mindenki számára.
Végeredményben elmondható, hogy a kezdeményezés elérte célját. Átütő társadalmi sikert ért el, s nagy gazdasági, társadalmi haszonnal is járt. — A http://www.hvar.is oldal angol felületén további cikkeket, hivatkozásokat is találhatunk a projekttel való mélyebb ismerkedéshez. (Sveinn Olafsson cikke alapján, az idézett tanulmánykötetből)

Az északi könyvtárügyet bemutató publikációból most 2 projektet emelek ki. Jó példaként szolgálnak a kulturális szférán belüli színes szolgáltatási formákra. A www.littertursite.dk elektronikus magazin a dán fikciós irodalmat mutatja be és népszerűsíti. Hatvan könyvtár százhatvan könyvtárosa szolgáltatja a gazdag tartalmat. A szolgáltatást a résztvevő könyvtárak, valamint a Dán Könyvtári Hatóság finanszírozzák A könyvtárosok számára lehetőség nyílik arra, hogy kilépjenek kissé a hagyományos irodalomközvetítő szerepkörből. Hiszen ezúttal könyvajánlókat, vitaindítókat is van lehetőségük írni. A könyvtáros saját véleményének megjelenése az adott művek mögött újszerű vitalehetőségeket teremt az olvasókkal a virtuális térben. Sőt a dk4 televíziós csatornával együttműködve interjúkat is készíthetnek a legismertebb szerzőkkel (a könyvtáros viszi a humán műveltségét, a televízió pedig a technikai infrastruktúrát adja — ideális párosítás). Az irodalmi online magazin kirobbanó sikerét jelzi, hogy a site-nak már 2005-ben is csaknem kétmillió látogatója volt (a mintegy ötmilliós dán nyelvi közösségből!), s az olvasók számának növekedése azóta is töretlen.
Délnyugat-Svédországban a közkönyvtárak a fiatalokat szeretnék felhasználóként bevonni a könyvtárak életébe www.demoteket.se. Önkifejezési lehetőséget kínálnak nekik, szövegben, képben, hangban egyaránt. Az elkészült alkotások (írások, kisfilmek, hangfelvételek) bekerülnek a dél-svédországi közkönyvtárak (mintegy 50 intézmény) kölcsönözhető állományaiba! Ezen felül ifjúsági önkéntesek járják a régiót, megtanítva a könyvtárosokat, hogyan kommunikálnak a fiatalok blogok, sms-ek, online játékok segítségével. Az intézmények így adaptálódni tudnak ennek a fiatal célcsoportnak a világához is, saját nyelvükön szólítva meg őket. Arra is van példa, hogy például mangarajzoló (japán képregény) tanfolyamnak (workshopnak) ad helyet egy intézmény. A Demotek-nak nevezett szolgáltatás fő együttműködő partnere a Reaktor Southeast ifjúsági központ, mely regionális filmintézetként és ifjúsági kommunikációs központként nyújt módszertani hátteret a munkához. A Demotek menedzselésében legfontosabb könyvtári partnereik a Dél-Svédországi Megyei Könyvtár és a Kalmari Regionális Könyvtár. – F: Németh Márton

Dániában 2004 szeptemberében indultak el a BIBCAST projekt munkálatai. Két év intenzív fejlesztő munka után (Aarhusban, Dánia második legnagyobb városában a 100 mbites hálózat kiépítése adta a műszaki hátteret) ott is hamarosan elindul a közkönyvtárak szélessávra alapozott digitális filmszolgáltatása. Olyan technikai platformot sikerült kialakítani, ami lehetővé teszi a könyvtáraknak mozgóképre alapozódó térítéses szolgáltatások indítását. Egyelőre 225 film szerepel a kínálatban háromféle minőségben (512 kbit, 1 Mbit és 2 Mbit lejátszási
sebességgel). Pillanatnyilag négy város kijelölt könyvtáraiban nézhetőek a filmek: Koppenhágában, Randersben, Silkeborgban és Aarhusban. A kísérleti projekt lezárultával azonban — a korábban említet zenei szolgáltatáshoz
hasonlóan — az összes közkönyvtár csatlakozhat majd. A hozzáférést egy content-management alapú IP címszűrő rendszer szabályozza. A svéd glimz.net-tel kialakított egyezség révén már svéd dokumentum és rövidfilmek is felkerültek a
kínálatba. Tavaly ősztől a dán független filmesek alkotásai is elérhetőek a felhasználók számára olvasói kártyájuk segítségével.
Fokozott problémakéntazonban a DVD-hez kötődő bevételeiket féltő slágerfilm-jogtulajdonosok
elzárkózása a szolgáltatás elől. Innen fakad a szlogen: ‘Szűk filmválaszték széles nézőközönség számára’ (Narrow films for a broader audience). Távolabbicél itt is a könyvtári felhasználók otthoni filmnézésének biztosítása jelenik meg. (Henrik Fink Isaksen és Ole A. Werring cikkei alapján, a cikksorozat alapjául szolgáló tanulmánykötetből).

A Norvég Filmintézet digitális archívumot épít a norvég filmes örökségből, s a filmtörténet klasszikusaként szereplő nemzetközi alkotásokból. A fő célközönség az iskolák, könyvtárak, egyéb közgyűjtemények, sőt a magánfelhasználók világa. A szolgáltatás 2002-ben oktatási segédanyagként készült filmek sugárzásával indult az iskolák irányába. A szélessávú technológiát kihasználva a filmek iptv-technológiával jutnak el az intézményekbe. 2004-ben indult el a lakosság számára a www.filmarkivet.no portál, mely térítésért kínál videószolgáltatásokat a neten. DVD-minőségben lehet -az iptv-dekóder távirányítójával kiválasztott és kifizetett- filmet megtekinteni. A filmek között szabadszavas kereséssel is keresgélhetünk, de igen extenzív metaadat szolgáltatások is rendelkezésre állnak a megfelelő keresési indexekkel. Mintegy 400 film érhető el a XX. század tízes éveitől napjainkig, köztük szinte az összes fő szépirodalmi kánonba tartozó mű
filmadaptációja. A játékfilmeket oktatófilmek, dokumentum és rövidfilmek egészítik ki.
A könyvtárak számára kialakítottak egy emelt szintű és minőségű szolgáltatást ‘kinoteket’ néven. Ez is a filmarkivet szolgáltatásaira épül.
Lényegében beköltözik a mozi a könyvtárba. A beiratkozott olvasók síkképernyőn,kivetítők segítségével megnézhetik a kiválasztott alkotásokat, 15-30 fős termekben. Itt a szolgáltatás költségét a könyvtárak állják. Kívánságra fejhallgatót és távirányítót is lehet kérni (utóbbival interaktív szolgáltatások
vehetőek igénybe az otthoni felhasználással azonos funkcióval). Jó lehetőség ez baráti társaságok, iskolai osztályok számára az alkotások csúcsminőségű élvezetéhez, egyben kulturális misszió a mozgóképkincs megismertetéséhez. A
könyvtárak vetíthetnek szórakoztató-ismeretterjesztő filmeket is. Sőt az oslói Deichmann könyvtár Grünerlokkai fiókkönyvtárának környezetében már szabadtéri mozit is szerveztek nyáron. A szolgáltatást két irányban tervezik
továbbfejleszteni: egyrészt a filmjogok birtokosainak hozzájárulásával növelnék a nemzetközi alkotások számát; másrészt a többi északi társszolgáltatással összefogva közös portált és szolgáltatói felületet alakítanának ki a teljes
északi filmkincs szolgáltatására.

Kölcsönözz és hallgass zenét — könnyű és legális úton. Ez a mottója, annak a szolgáltatásnak, melyet dán közkönyvtárak nyújtanak az interneten keresztül. A projekt 2004-ben indult konzorciumi formában, a Phonofile szövetség és hat
jelentősebb dániai közkönyvtár, az Aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár, valamint a Dán Könyvtári Hatóság kezdeményezésére. A Phonophile összefogja a dán zenei szféra összes szereplőjét (zeneszerzők, előadók, előadóhelyek és terjesztők). Közös választ kerestek az egyre romló cd-eladások támasztotta kihívás kezelésére. Ez találkozott össze a könyvtárak zenei szolgáltatási törekvéseivel. A cél egy olyan szolgáltatás kialakítása lett, mely legális úton tesz a netről
letölthetővé zenei anyagot, a jogtulajdonosok igényeit figyelembe véve.
Az Aarhusi Állami és Egyetemi könyvtár digitalizált zenei kötelespéldány anyagára
támaszkodva alakították ki a műszaki hátteret. A szolgáltatást összekapcsolták a közkönyvtárak változatos olvasói regisztrációs rendszereivel. Minisztériumi pénzügyi támogatással minden érdekelt számára megfelelő online kölcsönzést
indítottak be.
A kölcsönözhető anyag döntő része a dán patriotikum (benne az összes 1982-től megjelent zenei CD felvétellel). A nemzetközi komoly- és könnyűzenei zenei anyagok hozzáadásával (a multi kiadók bevonásával egyedi tárgyalások révén) mára 300 ezer tételt szolgáltatnak.
Másik zenei szolgáltatás a nyomtatott (főként jazz és klasszikus) zenei anyag szolgáltatása. A Microsoft DRM technológiájával védett felvételek meghatározott számban kölcsönözhetőek (tölthetőek) le 7 napra. A résztvevő könyvtárak állítják be a kvótákat. Ez könnyen ellenőrizhető, belépésnél ugyanis ki kell választani azt az intézményt, ahová a felhasználó beiratkozott, így saját ottani felhasználónevével és jelszavával lép be a rendszerbe. A kölcsönzött zeneszámok
Windows Media Playerrel, illetve a DRM technológiát támogató hordozható eszközökön hallgathatók meg. A felvételek jó részét meg is lehet vásárolni, linkek vezetnek el a megfelelő zeneboltokhoz. A technológia azt is lehetővé
teszi, hogy kölcsönzés / vásárlás előtt stream adatfolyammal (mintha rádiót hallgatnánk a neten) ízelítőt kaphatunk az összes zeneszámból. A kezdeti instabil technikai háttér, s a választék szűkössége miatt eleinte nem
vették annyian igénybe a szolgáltatást mint amire számítottak. Az online zeneipar felvirágzásával, s a szolgáltatás fejlődésével (új felhasználói felület 2006-os bevezetése a növekvő választékkal együtt) azonban kirobbanó
sikertörténet következett. Ma már naponta mintegy 2000 kölcsönzést regisztrálnak. A hordozható eszközökre való másolás megteremtése, s az országos marketingkampány tovább pörgetheti fel majd e számot. A közkönyvtáraknak hangsúlyos feladata a zenei választék biztosítása felhasználóik számára. Ezt a dán könyvtári tradícióból adódó ingyenes
kölcsönzési modellben (a felhasználók helyi adójukkal járulnak hozzá a könyvtárak költségeihez) a magas licenszdíjakat figyelembe véve konzorciumi közös finanszírozással érhetik el — saját olvasóik számára. A dán közigazgatási reform, a nagyobb kistérségek, anyagilag erősebb lábakon álló helyhatóságok létrejötte azonban várhatóan lehetővé teszi a mai felhasználási területi lyukak teljes befedését. (Jonna Holmgaard Jansen cikke nyomán a sorozatban idézett
tanulmánykötetből)

Finnországból Pälvi Jokitalo, a felhasználókkal való kapcsolatfelvétel és a tájékoztatás új útjait mutatja be. A fővárosi régió online katalógusa köré szerveződő szolgáltatásrendszer népszerűségben az adott régióban a Google-lal
versengő márkanévvé (branddé) formálódott! Mobil szolgáltatások (SMS, WAP) segítségével lehet katalógusinformációt kérni, kölcsönözni, hosszabbítani és bírságot befizetni is. A televíziós interaktív digitális hálózatok létrejöttét
kihasználva megjelentek azokon a könyvtári hírek, információt, s a Libinfóhoz hasonló Kérdezd a Könyvtárost szolgáltatás (50 könyvtár vesz részt benne, köztük tudományos könyvtárak is) archívuma. A későbbiekben lekérdezhető lesz a közös
nemzeti katalógus, s a tájékoztató szolgáltatás is elérhető lesz ily módon is. Ennek kiegészítője a Helsinkiben működő Információs Benzinkút, melynek révén telefonon, faxon és e-mailen is tájékoztatnak a Városi Könyvtár munkatársai.
Az Interneten ők is közös nemzeti közkönyvtári portált alakítottak ki, ahová minden közkönyvtár fel tudja adatait tölteni. Erre épülnek rá a tematikus online információs csatornák. A legújabbak közülük a finn irodalmi és zenei élet
fejleményeiről tájékoztatnak (meg a kapcsolódó dokumentumokról) A portál többnyelvű (svédül és angolul is megjelennek az adott nyelvi közösségnek releváns információk). Ez a portál ad helyet SFL néven egy saját
tárgyszókészletre és keresőmotorra támaszkodó háromnyelvű érdekes szemantikus webes kísérletnek is. Közös regionális szolgáltató és lekérdezőfelületek is rendelkezésre állnak tudományos és közkönyvtárak összefogása révén.
A Sanojen Ajka finnül és angol nyelvű(!) szemelvényekkel mutatja be a finn irodalmat, a Helsinki és a Hämeenlinnai városi könyvtárak jóvoltából. Turkuban életrajzi és bibliográfiai információkat kötöttek össze, egy regionális könyv és
periodika adatbázis keretében. A szerző rövid életrajza mellett elvezetnek a linkek könyveihez, valamint cikkeihez is.
A Pirkanmaa régióból származik Kirjatti a könyvtári macska, aki a gyerekkel barátkoztatja meg a könyvtár világát. Az online portál irodalmi ajánlókat kínál életkor szerint, valamint kvíz, kirakós és egyéb játékokat. Számos egyéb városi
könyvtár (pl. Helsinki, Espoo) is üzemeltet gyermekeknek szóló online felületet. A Finn Belügyminisztérium felmérése szerint a könyvtári rendszer szolgáltatásai kiállják a próbát a közszféra egyéb elektronikus szolgáltatásaival. Ez is
bizonyítja a ‘szolgálj ki helyben nemzeti hálózat segítségével’ mondás érvényességét.
A Finn könyvtári rendszer portálja angolul:
http://www.libraries.fi vagy http://www.kirjasot.fi (finnül);
SFL-
Search-Find-Locate-szemantikus web projekt: http://tiedonhaunportti.kirjastot.fi
(válasszon angol, svéd, vagy finn felületet)