Nemrégiben akadtam rá egy érdekes 1997 óta tartó kezdeményezésre, mely november 9. és 15. között zajlott le idén szerte az északi országokban és a Baltikumban az északi könyvtárosszövetségek szervezésében. Ebben az időszakban a könyvtárak egy közös kampány keretében mindenhol felolvasásokat, előadásokat szerveztek, kiállításokat rendeztek, hogy felhívják a figyelmet az északi történetmesélő közösségteremtő tradíciókra. Régen amikor minden elsötétült annyira, hogy jóformán dolgozni sem lehetett, az emberek gyertyákat gyújtottak és történeteket meséltek egymásnak. Erre utal a Kura skymning kifejezés, mely e hét svéd nyelvű elnevezése. Innen jött tehát az ötlet a gyertyafényes rendezvényekhez, könyvtárakban, iskolákban és egyéb helyeken. Az idei év tematikája az északi táj, az országok és az emberek együttélésének harmóniája volt. Felolvasási világcsúcskísérletre is sor került, egy finn írónő Eeva Kilpi új regényének ezernyi helyen történő egyidejű előadásával. November 9.-én és 10.-én pedig az óvodákban és iskolákban a korosztályi keretkehez illeszkedve kétféle műből olvastak fel. A kisebbeknek Gudrún Helgadóttir izlandi írónő képeskönyvéből (Flumbra – en islands troldemor) meséltek. A nagyobbaknak pedig Manu Saarens könyvének (Iqbhal Farooq og den sorte pjerrot azaz Ibqhal Farooq és a fekete papagáj) első fejezetét olvasták fel.
A kampány rendezványeihez illeszkedve új portál is nyílt könyvtárak, civil egyesületek és iskolák összefogásával. Ingyenesen lehetett rendelni segítségével a kampány szervezőitől plakátokat és képeslapokat. Ezen felül irodalmi és szervezési tippeket a helyi események megszervezéséhez. Az egész térség majd összes iskoláját és könyvtárát átfogó rendezvény nagyon jó példa a tradicionális alapú ám mégis modernül megszervezett olvasás és könyvtárnépszerűsítési kezdeményezésekhez.
az Északi könyvtári hétről először itt olvastam, majd itt, az említett portálon találtam egy angol nyelvű összefoglalót is
Retrospektív hírlapdigitalizálási projekt Dániában
A Dán Nemzeti Könyvtár és az Infomedia digitális tartalomszolgáltató cég nagyszabású hírlapdigitalizálási tevékenységbe fog, adja hírül a Danmarks Biblioteker szakfolyóirat. Számunkra azért is lehet érdekes, mert a magán és közszféra együttműködéséről van szó, s nálunk is PPP konstrukcióban képzelik el a digitalizálási projektek megvalósítását.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ki mivel száll be a munkába? Az Infomedia Dánia legjelentősebb elektronikus hírlap és folyóiratadatbázisával és archívumával rendelkezik. Ebből kifolyólag rendelkezésére áll a nagytömegű digitalizálás infrastruktúrája (technikai és szellemi értelemben egyaránt), s önálló szolgáltatói platformmal is bír. Szakértői az adatbázisok és a képalapú dokumentumok különféle konverziós műveleteinek, elektronikus szolgáltatási módjainak is. A Dán Nemzeti Könyvtár (mely egyben a Koppenhágai Egyetem könyvtára is) pedig birtokában van a teljes igen nagy történeti értékű hírlaparchívumnak (részben mikrofilmen, részben az eredeti példányok révén). A hírlapkiadói konszernek tulajdonában álló Infomedia kereskedelmi potenciálja találkozik tehát a digitalizálandó tartalmat birtokló könyvtár digitális formátumú hosszútávú megőrzési igényével és szolgáltatási kötelezettségével.
A projekt célja mintegy 11 millió újságoldal digitalizálása ami 11 országos napilap és 11 regionális orgánum teljes terjedelmű feldolgozását jelenti az első megjelent számtól napjainkig. A költségek mintegy 58 millió koronára rúgnak, melynek egy részét állami forrásokból, másik részét piaci forrásokból teremtik elő. Utóbbi rész a bedigitalizált archívumra alapozandó különféle tartalomszolgáltatási produktumok révén fog megtérülni az Infomedia számára. A folyóiratkincshez azonban a könyvtárakon és oktatási intézményeken keresztül teljesszövegűen ingyen lehet majd hozzáférni. Ugyanez vonatkozik bárki számára az 1900 előtti anyag esetében. Az 1900 után kiadott hírlapok cikkeinek összefoglalóihoz és kisméretű előnézeti képeihez is bárki hozzáférhet majd bárhonnan ingyen, a teljes cikkek olvasásáért kell majd egy csekély összeget fizetni A digitalizálás időtartamát mintegy 2-3 évre becsülik, a legfejlettebb technológia használatával. A nehézségek sem lebecsülendők, ebből a cikk csupán egy fontosabb tényezőt a gót betűs dánnal írt évfolyamok feldolgozását emeli ki.
A projekt lezárultával mindnesetre új kincsestár nyílhat meg az újságírók, sajtótörténészak, helytröténészek, egyetemi hallgatók előtt, s voltaképp bármely érdeklődő számára. A helyi események s a nagyobb forradalmi jellegű események, természeti katasztrófák stb. lokális szemszögű feldolgozása értékes mikrotörténeti szemléletű adalékokkal gazdagíthatja a dán történetírást.
Bibliotek.dk felhasználó elégedettségi felmérés
Október végén kerültek fel a Dán Könyvtári Hatóság weboldalára az idei felmérés adatai. Szeptember 19 és október 13 között mindenkinek felbukkant egy pop-up ablak, melyben megkérték, hogy töltse ki a kérdőívet. Az online kérdőivet kitöltők 39%-a nagyon jóra, 51%-ra jóra értékelte a dán közkönyvtári portál színvonalát. Másfelől 0,7% találta rossznak, vagy nagyon rossznak ugyanezt. A kitöltők között a 20 és 69 év közötti korosztály felülreprezentált volt, míg a gyermekek és az idősek pedig aulreprezentáltak a dán társadalomban elfoglalt népességbeli arányaikhoz képest. Ha földrajzilag nézzük, akkor a Főváros körzete és tágabban Zealand szigete a felülreprezentált lakossági arányszám szerint. Nemek közti bontásban pedig a nők vezetnek a férfiak előtt. Informatikai szoftverellátottságban igen nagy a Microsoft dominancia: 73% XP, 20% Vista, míg 83% használ IE-t s csak 12% Firefoxot.
Ha rátérünk a portálhasználatra, akkor azt találjuk, hogy a könyveket folyóiratcikkeket és zenét vásároltak leginkább azok, akik igénybevették az újdonságként megjelenő (külső kereskedelmi partnereket a portálba bekötő) szolgáltatásokat, a videó és dvd anyagok beszerzési aránya is évről évre emelkedik. A felhasználók tehát visszaigazolják az új kereskedelmi funkciókat. Közben egy másik kérdésre válaszolva a keresőkérdésekre kapott válaszok hatékonyságával, érthetőségével is elégedettek voltak. A kérdőívet kitöltők 9,3%-a szinte naponta, 35%-a hetente, 40%-a pedig legalább egyszer egy hónapban meglátogatja és használja a portált. 73% gyakran vásárol illetve kölcsönöz, míg 17% szerez valamiféle irodalmi, zenei vagy egyéb inspirációt a portál használata során. Végeredményképpen elmondható hogy a hagyományos funkciók mellett visszaigazolást nyertek az újdonságok is.
Igen megszívlelendő példa lenne nálunk is e közkönyvtári portál kialakulása, majd fejlődése (kezdeti szakaszát a MEK-ben lévő szakdolgozatomban fejtettem ki, linkje a blogomon megtalálható) új és új funkciók bekapcsolásával. S különösen a menedzselés a Dán Könyvtári és Médiahatóság, valamint a Dán Bibliográfiai Központ révén. Ez utóbbi részben könyvkiadói részben a főváros és a helyi önkormányzatok szövetségének tulajdonában van, 30%-os állami részesedéssel. Ezzel a tulajdonosi háttérrel működteti, fejleszti a portált, melynek ugye a Dán Nemzeti Bibliográfia adta meg annak idején az alapját. Ehhez csatolták hozzá az összes közkönyvtár lelőhelyadatát, majd az évek során rengeteg egyéb szolgáltatást, no meg egy dán-angol kétnyelvű kezelőfelületet.
A használói felmérésről szóló hír dánul itt jelent meg, a felmérés részletes ismertetése pedig innen érhető el.