A Goethe Intézetben szombaton új elemmel bővült a északi krimiirodalomról idén megindult diskurzus. Most kissé ki is terjesztődött a hatókör balti-tengeri keretek köré, egy kerekasztalbeszélgetés révén dán, svéd, finn, norvég, észt, német és lengyel résztvevőkkel. Szó esett arról, hogy a krimik cselekményei mögött lévő szociális háttér az egyik legfontosabb megkülönböztető jegye a térség krimiirodalmának. Önmagában ez meglehetősen nagy sokszínűséget takar, hiszen a történetek játszódhatnak a jelenkorban, vagy történeti környezetben, lehetnek vallási (egyházi) illetve laikus hátterűek, a cselekmény pedig játszódhat valós helyen, vagy elképzelt földrajzi helyszínen. A nagy sokszínűségben mégis vannak néha egészen banálisnak tűnő közös pontok. Gyilkosságnak mindig és gyilkosnak szinte mindig lennie kell. A gyilkost nem mindig találják meg (mármint élve), s a nyitott végű történetlezárás sem az ördögtől való, bár ritka és kissé szokatlan. Az sem árt, hogyha egy kicsit az orránál fogva vezetik az olvasót, s a cselekményszövés is némileg komplex, egyiket sem szabad azonban túlzásba vinni. S ha emellé odavesszük még a társadalmi, illetve politikai háttér árnyalt felvázolását a jól kidolgozott karaktereket, máris adott a siker váza. A klasszikus angolszász krimi egyébként ma is megtermékenyítőleg hat a műfajra, egyfajta jó kiindulási pontot jelent számára. A kerekasztal beszélgetést a szerzők párhuzamos ám két egymást követő idősávra osztott egyenként fél-fél órás felolvasása követte. Én a dán írónő Gretelise Holm felolvasására ültem be (sajnos egyidőben volt a svéd krimi egyik legnépszerűbb alkotójának Haakan Nessernek a szereplésével). A regény melyből részlet hangzott el egy többkötetes folyam második darabja. A bevándorlás-befogadás tematikájának hátteréből indít a dán bevándorlásügyi miniszter meggyilkolásának révén. A főhős azonban egy középkorú újságíróhölgy Karin Sommer, aki mint Holm is utalt rá egy olyan korosztályhoz tartozik amelyet a társadalomban ma leginkább igyekeznek a perifériára lökni. Ő azonban bebizonyítja, hogy ez mennyire igazságtalan, s mennyire teljes és értékes életet tud élni ez a korosztály is csakúgy, mint a fiatalabbak. A krimiszál mellett tehát igen érdekes lehet az író elmondása szerint a főhős karakter megformálása is. Már korábbi rendezvényeken is szóba került, hogy a femikriminek, mint műfajnak van e létjogosultsága. Holm nem szereti ilyen műfaji határok közé beskatulyázni magát, csupán azért mert atipikus női főszereplőt választ ki magának. A dán nyelvű felolvasást egyébként a kiosztott szövegek alapján az eredeti nyelv mellett dán és angol fordításban is lehetett követni, ami hűen reprezentálta az európai nyelvek napjának szellemiségét. Remélhetőleg nem oly sokára magyarul is olvasható lesz a regényfolyam első, majd talán a második darabja is.
Az időrendben korábbi témára térve át, másodszor is megrendezésre került a hallgatói szervezésű MLS szakmai konferencia az ELTE-n. A négy fő témakörből a webes fejlesztésekről, illetve a könyvtárosképzésről szóló szekciók voltak igazán érdekesek a vitaindítók és végső beszámolók, illetve a szekcióülésen való részvétel kapcsán. Most csak arra térek ki, hogy a könyvtárosképzés kapcsán megtudhattuk, hogy Európában az általános, széles területeket lefedő BA képzés, s a speciális szűkebb területeket lefedő MA képzések az irányadók. Első fecskeként elindult olyan MA képzés is, melynek három ország intézménye (Norvégia, Olaszország, Észtország) ad otthont, hála az Erasmus Mundus program által keltett lehetőségeknek (Tóth Máté kollégám a norvégiai részről személyes tapasztalatokat is tudott szerezni Osloban). Nálunk a szerencsétlenül lezajlott akkreditációs folyamat rengeteg ellentmondást és problémát termelt ki magából. A régi ötéves képzés teljes tartalma a BA része lett, mivel akkor még a mesterképzés léte sem volt biztos. A mesterképzés már a képzőhelyek profiljához kötődve specializáltabb ám a bemeneti lehetőség igen szűk, minimum egy BA könyvtáros minor kell hozzá (ellentétben mondjuk a kultúrantropológia képzéssel) s ez azzal a veszéllyel jár, hogy önmagába zárul a szakma, eltűnik a régi kétszakosság kinden interdiszciplináris előnye. S ez egy olyan professzió esetében, mely erejét jelentős részben az interdiszciplinaritásból meríti, ez felettébb kellemetlen (S jó lenne a különféle szakinformátori igényeket a könyvtárak és képzőintézmények részéről konkrét számokkal, trendelemzésekkel is alátámasztani). Amint kellemetlen az is, hogy semmilyen átjárás nincs az infokönyvtáros BA és a könyvtárostanári MA között. Utóbbi ráadásul csak második tanárszak, ritka ügyefogyott módon akkreditálta a minisztérium, majd a mundér becsületét még szerencsétlenebbül védve nem is nyúlt eddig hozzá (most indul majd az újabb kampány feléjük majd). A mostani képzés mondjuk arra jó, hogy a munkahelyek által küldött könyvtárosokat, illetve más területről jövő pedagógusokat kiképezzék könyvtárostanárnak. Ám emellett a képzési forma mellett égető szükség lenne egy kevéssé gyorstalpaló szak jellegű első tanárszakként funkcionáló képzésre is, melybe természetes út vezethet pl. az iskoali könyvtáros infokönyvtáros BA specializáció felől is. S ezeket fejelné még meg a felsőfokú szakképzés lehetőségének megteremtése BA előtt kvázi a 0. évfolyam szintjén (kreditbeszámítási kötelezettséggel a BA felé). Ez azoknak a fiataloknak érne aranyat akik bizonytalanok pályaválasztásukban a gimi elvégzése után s orientációt igényelnének döntésükhöz. HA lehetnek sportkommunikátorok, vagy stylistok, miért ne kóstolhatnának bele az információfeldolgozás rejtelmeibe is? Ha pedig kedvet kapnak hozzá akkor a megszerzett tudásuk konvertálható a képzés következő szintje felé. Nekem erről a dán népfőiskolák jutnak az eszembe, igaz azok csak egy szakmai bizonyítványt bocsátanak ki s nem illeszkednek be a felsőoktatás rendszerébe.
A másik szekcióban (ami párhuzamosan zajlott a fent említettel) a webes fejlesztésekről volt szó. A beszámolók alapján úgy látszik, hogy nem is annyira a konkrét fejlesztések bemutatása (könyvtárportál, iGlue, moly.hu, Miner) lehetett az érdekes, hanem mindezek használhatósága és befolyása a könyvtáros és információfeldolgozói munkára. A Miner igen fontos tartalomszűrő és szolgáltató funkciót lát el a blogok és hírportálok dzsungelében. Az iGlue egy olyan tudástár, mely a hagyományos műveltséget rendszerezve a weben új kontextusba emeli azt, így teremtve fontos kutatási segédeszközt s egyben hozzáadott szellemi értéket. A moly pedig online közösségteremtő eszközeivel közelebb viheti az érdeklődő irodalombarát netizeneket a könyvtár fizikai világa felé is (pláne gazdasági válság idején, nem éppen alacsony könyvárak mellett). A könyvtárportál is a könyvtárak számára ad fontos hozzáadott értéket. Lehetővé teszi az egész könyvtári szakmának az egységes reprezentációját, közös szolgáltatások fejlesztését. Eközben azonban folyton vissza és vissza tud utalni az egyes könyvtárak egyedi szolgáltatásaira, saját katalógusaira és adatbázisaira is. Szakmai féltékenységből adódó elzárkózásnak tehát semmi értelme nincs, hiszen e portál nem teszi feleslegessé, de még csak zárójelbe sem a könyvtárak saját virtuális erőfeszítéseit, sőt új kontextusba rendezve kiegészítő szolgáltatásokat nyújtva új keretek közé rendezi azokat. Az új keret talán egyébként a kulcsfogalom az összes szolgáltatás kapcsán- új közösségi keretek teremtése, információ tömörítése, újracsomagolása, új vonatkoztatási pontok közé emelése. Fontosabbnak tűnik ez a szakmának manapság ez így együtt, mint korábban bármikor. Értéket adhat ugyanis a virtuális és a fizikai térben egyaránt.
Ingyenes és térítéses online dán nyelvtanulási lehetőségek
A feedjit alapján láttam, hogy többen találtak rá blogomra főleg Dániából (gondolom ott tanuló, dolgozó) magyarok ingyenes dán nyelvtanuló forrásokat keresve a világhálón. Hát akkor összeszedem most, mire jutottam eddig a témában. A Dániába érkezők beilleszkedését könnyítő nyidenmark. dk honlap angol felületén jó áttekintést találunk a témában. S itt rábukkanhatunk egy felnőtt és gyermekverzióban is elérhető nyelvi ízelítő-bevezető anyagra. Ők első helyen a Danish Here and Now online kurzust ajánlják, ami tényleg jó választás angol nyelvi alapon a dánnal való ismerkedéshez. A kommunikatív elemek mellett a nyelvtani jelenségek is begyakorolhatók. Jellemző egyébként, hogy ennek a kis nyelvnek az esetében mennyi online, illetve e-learning alapú nyelvi anyag áll folyamatos fejlesztés alatt. A másik jó kezdő választás a netdansk oldala. Ez kifejezetten olyan egyetemista, fiatal értelmiségi réteget céloz meg, akiknek szüksége van a dánra. Rövid módszertani útmutatással is szolgál, s szintén a nulláról indít. Kifejezetten egyéni tanulásra fejlesztették ki. Kellő szorgalomal és önfegyelemmel, fiatal dánok életébe bepillantva sajátíthatjuk el folyamatosan a dán nyelv alapjait. Ha végeztünk a netdansk 1-gyel, akkor továbbhaladhatunk a már haladó nyelvi kommunikatív készségfejlesztést szolgáló netdansk 2-re. A Speakdanish egy fizetős letölthető kurzus, a mai dán élethez kapcsolódó párbeszédekre épít a netdanskhez hasonlóan. Emellett azonban nagyon jó nyelvtani öszefoglalókat is kínál. Egy kis külső szókincsfejlesztéssel együtt el lehet vele biztosan jutni az alapfokú szintig. Az egyik legrégebbi nyelvkurzus, amit ráadásul fejlesztője Mark Anderson folyamatosan átdolgoz, frissít, s az átdolgozott leckék a fizetés után már évek óta folyamatosan letölthetőek. Eredetileg volt magyar nyelvi alapú felülete is, de ennek a minősége nem érte el az angol színvonalát, a javítást és a frissítést Mark nem tudta megszervezni, így lekerült az oldalról. Ha valaki meg tud állapodni vele (nem tűnik makacs embernek) akkor szabad a pálya, aztán osztozni lehet az esetleges bevételen is. Fizetős angol nyelvi alapú kurzust többet is találunk még. Ilyen az Ultimate Danish, a Dansk ABC, vagy a dansk. nu. Ezek professzionális online e-learning tananyagok, képet kapni a demók alapján lehet róluk. A danskabc kifejlesztett egy egyelőre ingyenes kiejtésgyakorló programot is, kár hogy flashalapon, elég sok hibával fut az internetböngészőkön. Végül de nem utolsósorban kiemelném John Madsen igen színvonalas angol nyelvi alapú komprehenzív dán online nyelvtanát. Ennek online használata ingyenes, míg a letölthető verzió a szerző által megszabott áron vásárolható meg.
Magyar nyelvi alapokon ingyenes eszköz nem áll rendelkezésünkre. A Goethe Verlag képeskönyve térítés ellenében tölthető le, némiképp hasonlít a könyvesbolti forgalomban beszerezhető Kezdők dán nyelvkönyvére. Ami nagyon értékes, azok a nyelvi tesztjeik, amelyekkel ingyen lehet online gyakorolni. A Stella kurzusa viszont ami ingyenesnek indult, de mára fizetős lett egy igazi e-learning környezetet kínál. Kommunikatív alapú nyelvtanítást ad sok gyakorlattal némi országismerettel körítve nagyjából a túlélő és az alapfokú szint határáig. Aki már picit belerázódott a nyelvbe rengeteg gyakorolnivalót talál a fjern-uv blog oldalain. Ez még diktálás alapú szövegértési feladatokat is kínál! Szókincsfejlesztésre az EMU-Lexin-Billedtema ad jó lehetőségeket.
Saját tanulásra papíralalpú könyvek közül elsőként az Aktivt Dansk ajánlható, ennek magyar nyelvű nyelvtani magyarázó kötete is elérhető, a tankönyv és a munkafüzet mellett. Ebből tanítanak a Dán Intézetben s több nyelviskolában is. Angol nyelvi alapon a Teach Yourself Danish és a Collocquial Danish egyaránt jó szívvel található egyéni tanulásra. A Collocquial nekem gördülékenyebbnek, élőbbnek ám nyelvtani szinten kissé felületesebbnek tűnik a Teach Yourself Danishnél. Mindkettő a kommunikációra koncentrál, a Teach Yourselfben mondjuk megjelennek a kevéssé használt (pl. magázós) dán nyelvi formák is. Izlés kérdése kinek melyik tetszik jobban. Mindhárom említett kiadványhoz tartozik cd is. Beszerezhetők néhány magyarországi könyvesboltban is. Az aktivt dansk kölcsönözhető teljes csomagként az Országos Idegennyelvi Könyvtárból is! Dániában pedig a koppenhágai egyetemi főépülethez közeli könyvesboltban is meg lehet biztosan vásárolni. A másik kettő pedig letölthető minden elemével némi utánajárással az internetről is (bár ezt bajosan lehet legális hozzáférési formának nevezni. így nem is csinálok linkkel reklámot neki).
Röviden most ennyit, a vállalkozó szellemeknek jó tanulást! Esetleges kiegészítéseket, kérdéseket szívesen fogadok.
Új dániai blog nyílt a közkönyvtárak megújuló szakmai és társadalmi szerepkörének megtárgyalása céljából
A Dán Könyvtári és Média Hatóság szeptemberben új portált indított, bloggal és fórumokkal élve, belső szakmai és külső társadalmi konzultációs célokkal. El kell ugyanis készíteniük egy új, széles támogatottsággal bíró jelentést mely összegzi a könyvtári (szűkebben közkönyvtári) szférát érő kihívásokat, s számba veszi az ezekre adandó válaszlehetőségeket is. Tágabban pedig a történet a könyvtárak társadalmi pozícióiról, szerepvállalásáról szól. Arról, hogy milyen társadalmi célcsoportokat, milyen módszerekkel lehet elérni. Négy fő blog és fórum résztémát határoztak meg 1. Könyvtári funkciók, szerepkörök 2. A digitális könyvtári szolgáltatások világa 3. A digitális infrastruktúra 4. Könyvtári partnerség kívül és belül. A hatóság elnöke egyszerűen úgy fogalmazta meg a lényeget: Milyen véleménnyel, üzenettel tudsz hozzájárulni a dán közkönyvtárak jövőjének víziójához?
A digitális könyvtár s az új könyvtári szerepkörök kapcsán lényeges kérdésként vetődik fel, hogy az átalakuló társadalmi nyilvánosság (pl.közösségi portálok, mikroblogok) megjelenésére milyen válaszokat tud adni a könyvtáros szakma. S ezzel összefügg az is, hogy az új formák mennyiben hatnak ki a hagyományosabb műveltségelemekre, hogyan formálják át azokat. A hagyományos írásalapú műveltség milyen pozíciókat tarthat, illetve nyerhet meg az új nyilvánosságot használva? Mennyire válnak a könyvtárak maguk is a tömegmédia-tartalomszolgáltatói világ részévé, s az általuk készített tartalmak mennyire érik el a kívánt célcsoportot? Hogyan lehet bővíteni a jelenleg a könyvtárhasználatból önkéntesen kirekesződő társadalmi szegmensek felé? Ez utóbbival kapcsolatban egyébként a netmusik-ot említik, mint pozitív példát, ami számos olyan embert fordított más könyvtári szolgáltatások felé is, akik eddig kívül estek a könyvtárak hatókörén.
A digitális infrastruktúrafejlesztés és licencepolitika fejlesztésének kapcsán is vannak nyitott kérdések. Hogyan viszonyuljon egymáshoz a helyi könyvtári szint és a központi szolgáltatások? Milyen mértékig lehet (akár közvetlenül, akár hálózatszerűen) központosítani az infrastruktúra és tartalmi erőforrások fejlesztését? Mennyire van szükség központi szolgáltatási profilokra, s mennyire legyenek azok helyben testreszabhatóak? Szükség van-e kistérségeken átnyúló kölcsönzési modellek bevezetésére, s a virtuális kölcsönzés bővítésére, mennyivel csökkenthetőek ezáltal a helyi szintű egymással párhuzamos beszerzések? Mekkora helyi szintű beszerzési párhuzamosság engedhető meg az országos közkönyvtári hálózaton belül? A könyvtári integrált rendszerek kapcsán érdemes e minél nagyobb homogenitásra törekedni, ahol a szakmai előnyökkel szemben áll a monopolhelyzetével visszaélni tudó forgalmazó és fejlesztő piaci pozíciójából érdeke?
A következő nagy terület ami szóba került idáig az a könyvtári partnerség a tudásátadó, információs és tudástársadalom fejlesztői szerepkör szempontjából. Aalborgban a helyi egyetem számára a közkönyvtári fizikai tér és infrastruktúra jó alapot kínál arra, hogy intenzívebben megismertesse a tágabb helyi társadalmat a legújabb kutatási eredményeivel. Szándékukban áll emellett nyílt fórumokat szervezni aktuális fontossággal bíró kérdésekről az egyetem vezető oktatóinak, tudományos kutatóinak bevonásával. Szóba került még távolban élő, dolgozó professzorok virtuális előadásainak szervezése a könyvtári videokonferencia eszközök segítségével. Gondolkoznak még kiállítások s tudományos kísérleti bemutatók szervezésében is, például a klímaváltozás kapcsán. S a harmadik elemeként szolgál a tudásalapú együttműködésnek a felsőfokú szakképzés, felnőttképzés területe. A kistérségi közkönyvtári hálózatot nagyon jó eszköznek látják új képzési célcsoportok bevonásának segítésében, s együttműködő partnerként számítanak rá a képzéslebonyolítása kapcsán is.
Mindezekből is látható, hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni ezt a párbeszédet, (azok számára, akik legalább egy kicsit tudnak olvasni dánul) s a végén majd az összefoglalást is. A tapasztalatokról szerintem biztos születik majd angol nyelvű beszámoló is.