Felvételt nyertem a Digital Library Learning néven futó könyvtáros mesterképzésre, melyet az Oslói Főiskola, valamint a tallinni és pármai egyetemek könyvtár tanszékei menedzselnek együtt. Az első félév augusztus 16-tól Oslóban kezdődik, aztán Februártól Tallinn, jövő év augusztusában Párma, a negyedik félév pedig ahol a szakdolgozatát írja az ember. Az első félév tematikája tudományos szakmódszertan, illetve digitális könyvtári technológiai szabványok, új implementációs irányok (tématérképek, szemantikus web). A második félév kulturális és HR menedzsment, a harmadik pedig a könyvtár-felhasználók közötti interakciók különféle megközelítésmódjai. Norvégiát ismerem a legkevésébé a három északi ország közül, mivel csak egy rövid egy napos kristiansandi kirándulás erejéig jártam ott. Oslo pedig az egyetlen skandináv főváros, ahol nem jártam még. A program augusztus 16-án indul az említett fővárosban. A blogon tehát praktikus élményekkel is tudok majd jelentkezni nyártól. Azt hiszem megint jó nagy időhiányban leszek a leírandókat illetően, de külföldről mégis nagyobb lesz majd az információátadási kényszer.
BOBCATSSS visszatekintés és mindenféle március elejei közlendők
A nagy kavarodásban végül nem maradt idő külön az utolsó napról írni. Nagyon jó volt a hollandok workshopja az augmented reality témakörben. Remélhetőleg sikerül majd megvalósítanunk a cseh könyvtárszakos szakos hallgatók által Moodle környezetben fejlesztett könyvtárosokat megcélzó angol nyelvoktató e-learning tanfolyam itthoni implementációját. Nagyon sok érdekes és kedves emberrel ismerkedtem meg a konferencia alatt. A közösségi médiafelületek pedig ideális eszközként kívánkoznak a velük való kapcsolattartáshoz.
S ha már itt tartunk, akkor felhívom kedves olvasóim figyelmét, hogy miután nagyon rendszertelenül tudok blogolni, a legfrissebb híreket (melyekről értesülök) megírom, illetve másoktól továbbítom röviden a twitter mikroblog rendszeren . Lenne rá lehetőség, hogy belinkeljem ide a blogfelületre is a twitter hírcsatorna tartalmát. Miután azonban sokan feedolvasóval követnek s amúgy sem csak a blogot érintő könyvtáros dolgokról van feltétlen szó benne, így úgy gondolom, inkább érdemes a követőmmé válni, vagy rendszeresen látogatni a megadott oldalt illetve weben fellelhető számos alkalmazás segítségével használni a twittert (böngészőből ilyen a címsorból behívható. a turulcsirip vagy a yamm, de ha nem akarunk folyton egy twitter fület nyitva tartani a böngészőn, akkor kiegészítőként telepíthető például a Yoono is).
Most továbbítottam a twitteren például, hogy a Helsinkiben lezajlott The New Library konferencia prezentációi már elérhetővé váltak. Érdemes böngészgetni köztük, hiszen a konferencia a különféle könyvtári funkció és feladatok valamint a könyvtári design különféle összefüggéseit járta körül. Sajnos az oslói városi könyvtár vezetője Liv Saeteren prezentációja hiányzik a sorból, remélem azért fel fog bukkanni majd…
Végül egy technikai jellegű értesítés: A blogom klogos felülete az új WordPress MU alapú klog hálózat része lett Takács Dani segítségével. A sablon is várhatóan hamarosan verziófrissítésen esik át, ez viszont azt jelenti, hogy az összes manuális betoldásról újra gondoskodnom kell majd (javascriptes kódrészletek s RSS widgetek). Ha nem néz minden úgy ki, mint ahogyan eddig, s eltűnnek időlegesen, vagy véglegesen egyes kiegészítő elemek, annak ez a magyarázata. A bejegyzések tartalmát viszont ez semmilyen módon nem érinti, s amúgy az eddigi design, minimális módosulásokkal a másik felületen is megtalálható. Ezt a címet jó eltárolni arra az esetre is, ha a klog szolgáltatónál esetleg kiesés lenne a szolgáltatásban (természetesen fordítva is érvényes a dolog).
A nagy dán könyvtári sikersztori 2009-ben
A 2009-es dán könyvtári statisztikai adatokból az derül ki, hogy a TV és a rádió után a könyvtárak a legnépszerűbb kulturális szolgáltatási kínálatot nyújtják a polgárok számára. Az online távhasználaton belül a zenei kölcsönzések aránya robbant 128%-kal nőtt az előző évihez képest. Ráadásul a hónap elejével újult meg a netmusik szolgáltatás, amely most már bibzoom.dk néven futva streaming alapú zenehallgatási lehetősége is kínál a letöltések mellett, mely így már működik Linux és Macintosh környezetben is.
A dán kultuszminiszter külön örömét fejezte a statisztikai adatok kapcsán annak kapcsán, hogy a könyvek kölcsönzési arányának csökkenése is megállt, s az egy évvel azelőtti szinten stabilizálódott. Négy új könyvtári dokumentumbeszerzésből három egyébként még mindig könyv, s a dokumentumkölcsönzések kétharmada továbbra is könyvkölcsönzés. A sajtóközlemény dánul itt olvasható, a részletes statisztikai adatok pedig innen böngészhetők.
Másolat nyílt itt a másik blogomról
Mostantól bejegyzéseim másolata megtalálható ezen a címen is, amennyiben a klog rendetlenkedne. További terveim szerint (amennyiben időm akad rá) ezen a blogomon igyekszem további nem könyvtári témájú bejegyzésekkel is jelentkezni. Az elkövetkező pár napban igyekszem SPLQ-t szemlézni, s beszámolni a múlt hét végi ENTITLE e-learning konferenciáról is.
Norvég adójogszabályok és az e-könyvek másolásvédelme
Az EFN (Elektronik Forpost Norge) szakmai szervezet mai keltezésű közleményében érdekes problémát vet fel. Norvégiában a tudomány és a kultúra támogatásaként a papír alapú könyvek áfája csökkentett mértékű, mint az általános szint. A kérdés azonnal adódik, hogy nem lehetne- ezt a gyakorlatot követni az e-könyvekkel is.Utóbbiak fogalmazása manapság elektronikus szolgáltatásként van elkönyvelve, nem tartozik a nonprofit tevékenységeket és a kultúrát támogató kedvezmények hatása alá. Ennek legfőbb okát a közlemény a DRM alapú másolásvédelemben véli felfedezni. DRM a papíralapú könyvhöz képest radikálisan korlátozza a felhasználó szabadságát, s így lovat ad azok alá akik emiatt az e-könyv kiadást elektronikus profitelvű tartalomszolgáltatás körébe sorolják a kulturális jellegű és /vagy inkább non-profit tevékenység helyett. Épp ezért azt sürgetik, hogy sürgősen váljon el egymástól a DRM alapú profitközpontú üzleti modell, a nem drm alapú e-book kiadástól. Utóbbira így alkalamazni lehetne a könnyített adózási előírásokat, hiszen hasonló szabadságfokú a felhasználása, s kulturális termék jellegében is ugyanazzá válik így, mint papíralapú társa. A témával kapcsolatban az alábbi linkeket kínálják a Biblioteknorge weblistán (ez az ottani Katalist)
[1] Vil selge e-bøker uten moms http://www.aftenposten.no/kul_und/article3302906.ece [2] Moms stopper norske ebøker http://www.idg.no/computerworld/article144201.ece [3] - Vi frykter ikke e-bøker http://www.digi.no/813066/vi-frykter-ikke-e-boker [4] Lov om merverdiavgift http://www.lovdata.no/all/hl-19690619-066.html [5] Momsfritaket på bøker og tidsskrifter http://www.regjeringen.no/nb/dep/kkd/dok/regpubl/stmeld/2008-2009/stmeld-nr-23-2008-2009-/5/3/6.html?id=555564 [6] Kan e-boka rocke en urokkelig forlagsbransje? http://www.bokogbibliotek.no/index.php?option=com_content&task=view&id=891&Itemid=1 [7] Den "leie" undergravingen av kjøp og salg av eksemplarer http://efn.no/foredrag/ft/ke49.html
Dán nyelvi anyagok kiegészítés: ingyenes podcast hanganyagok
Az alábbi bejegyzés kiegészítése a korábbi dán nyelvtanulási forrásokat felsoroltaknak, melyből sajnálatosan kimaradtak a podcastok. Akinek van egy kis humorérzéke s fogékony a szleng iránt is, annak a Dare to Danish leckéit ajánlom. Angol nyelvi alapokról ad szókincsfejlesztő leckéket. A hanganyagok elérhetők az iTunes podcastjai közt is. A praktikus nyelvhasználatot erősíti a Copenhagencast, mely letölthető pdf fájlokat és hanganyagokat is kínál. A mindennapi alapkommunikációs készségek elsajátítását segíti a Radio Lingua Network, One Minute Danish című tízrészes sorozata is. Ha pedig valaki már haladó szinten áll, tesztelheti nyelvtudását a tv2 oest regionális verziója híradójának videopodcastja segítségével. A dán állami rádió és tv is rengeteg audio és videopodcastot szolgáltat.
Entitle zárókonferencia lesz az OSZK-ban
Az utóbbi évek egyik legjelentősebb nemzetközi könyvtáros eseményének ígérkezik Magyarországon az élethosszig tartó tanulás könyvtári relevanciáját tárgyaló Entitle projekt európai zárókonferenciája október 16-án az OSZK-ban az EBLIDA és a Publika Magyar Könyvtári Kör közös szervezésében. Plenáris ülés és szekció ülések is lesznek. Az egyik előadó Dániából érkezik, Anne-Marie Schmidt az aarhusi városi könyvtárból. Legutóbb az EBLIDA többnapos tanácsülése volt hasonló rendezvény a nemzeti könyvtárban.Nagyon nagy élmény volt akkor találkozni a könyvtáros szakmai civil szféra rengeteg európai képviselőjével. Miután a részvétel ingyenes, erre a mostani konferenciára is érdemes lesz eljönni. A program itt , regisztrálás itt, az információs anyag pedig itt található.
Új dániai blog nyílt a közkönyvtárak megújuló szakmai és társadalmi szerepkörének megtárgyalása céljából
A Dán Könyvtári és Média Hatóság szeptemberben új portált indított, bloggal és fórumokkal élve, belső szakmai és külső társadalmi konzultációs célokkal. El kell ugyanis készíteniük egy új, széles támogatottsággal bíró jelentést mely összegzi a könyvtári (szűkebben közkönyvtári) szférát érő kihívásokat, s számba veszi az ezekre adandó válaszlehetőségeket is. Tágabban pedig a történet a könyvtárak társadalmi pozícióiról, szerepvállalásáról szól. Arról, hogy milyen társadalmi célcsoportokat, milyen módszerekkel lehet elérni. Négy fő blog és fórum résztémát határoztak meg 1. Könyvtári funkciók, szerepkörök 2. A digitális könyvtári szolgáltatások világa 3. A digitális infrastruktúra 4. Könyvtári partnerség kívül és belül. A hatóság elnöke egyszerűen úgy fogalmazta meg a lényeget: Milyen véleménnyel, üzenettel tudsz hozzájárulni a dán közkönyvtárak jövőjének víziójához?
A digitális könyvtár s az új könyvtári szerepkörök kapcsán lényeges kérdésként vetődik fel, hogy az átalakuló társadalmi nyilvánosság (pl.közösségi portálok, mikroblogok) megjelenésére milyen válaszokat tud adni a könyvtáros szakma. S ezzel összefügg az is, hogy az új formák mennyiben hatnak ki a hagyományosabb műveltségelemekre, hogyan formálják át azokat. A hagyományos írásalapú műveltség milyen pozíciókat tarthat, illetve nyerhet meg az új nyilvánosságot használva? Mennyire válnak a könyvtárak maguk is a tömegmédia-tartalomszolgáltatói világ részévé, s az általuk készített tartalmak mennyire érik el a kívánt célcsoportot? Hogyan lehet bővíteni a jelenleg a könyvtárhasználatból önkéntesen kirekesződő társadalmi szegmensek felé? Ez utóbbival kapcsolatban egyébként a netmusik-ot említik, mint pozitív példát, ami számos olyan embert fordított más könyvtári szolgáltatások felé is, akik eddig kívül estek a könyvtárak hatókörén.
A digitális infrastruktúrafejlesztés és licencepolitika fejlesztésének kapcsán is vannak nyitott kérdések. Hogyan viszonyuljon egymáshoz a helyi könyvtári szint és a központi szolgáltatások? Milyen mértékig lehet (akár közvetlenül, akár hálózatszerűen) központosítani az infrastruktúra és tartalmi erőforrások fejlesztését? Mennyire van szükség központi szolgáltatási profilokra, s mennyire legyenek azok helyben testreszabhatóak? Szükség van-e kistérségeken átnyúló kölcsönzési modellek bevezetésére, s a virtuális kölcsönzés bővítésére, mennyivel csökkenthetőek ezáltal a helyi szintű egymással párhuzamos beszerzések? Mekkora helyi szintű beszerzési párhuzamosság engedhető meg az országos közkönyvtári hálózaton belül? A könyvtári integrált rendszerek kapcsán érdemes e minél nagyobb homogenitásra törekedni, ahol a szakmai előnyökkel szemben áll a monopolhelyzetével visszaélni tudó forgalmazó és fejlesztő piaci pozíciójából érdeke?
A következő nagy terület ami szóba került idáig az a könyvtári partnerség a tudásátadó, információs és tudástársadalom fejlesztői szerepkör szempontjából. Aalborgban a helyi egyetem számára a közkönyvtári fizikai tér és infrastruktúra jó alapot kínál arra, hogy intenzívebben megismertesse a tágabb helyi társadalmat a legújabb kutatási eredményeivel. Szándékukban áll emellett nyílt fórumokat szervezni aktuális fontossággal bíró kérdésekről az egyetem vezető oktatóinak, tudományos kutatóinak bevonásával. Szóba került még távolban élő, dolgozó professzorok virtuális előadásainak szervezése a könyvtári videokonferencia eszközök segítségével. Gondolkoznak még kiállítások s tudományos kísérleti bemutatók szervezésében is, például a klímaváltozás kapcsán. S a harmadik elemeként szolgál a tudásalapú együttműködésnek a felsőfokú szakképzés, felnőttképzés területe. A kistérségi közkönyvtári hálózatot nagyon jó eszköznek látják új képzési célcsoportok bevonásának segítésében, s együttműködő partnerként számítanak rá a képzéslebonyolítása kapcsán is.
Mindezekből is látható, hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni ezt a párbeszédet, (azok számára, akik legalább egy kicsit tudnak olvasni dánul) s a végén majd az összefoglalást is. A tapasztalatokról szerintem biztos születik majd angol nyelvű beszámoló is.
Északi hangulatú You tube klipp Koncz Zsuzsával
Kellemes zene szép északi képekkel (kicsit rímel a hangulatomra is mostanság)
Északi Fény
Mondd, merre induljon el
ki háborút nem visel
aki itt e Földön még békét remél
Mondd, merre forduljon az
kinek már rég nem vígasz
hogy a küzdelemhez kell a szenvedély
Messze fenn északon, hol hűvös minden indulat
világ zajától távol, csendes völgy ölén
Talán ott várnak szép napok
szelíd megértő hajnalok
és bánatom feloldja majd az északi fény
Mondd, hová bújhatna el
kit már a harc nem érdekel
menedéket, mondd a lélek hol talál
Mondd mit tegyen, ki védtelen
békét keres fegyvertelen
és látja már, hogy minden csillag rosszul áll
Messze fenn északon, hol hűvös minden indulat
világ zajától távol, csendes völgy ölén
Talán ott várnak szép napok
szelíd megértő hajnalok
és bánatom feloldja majd az északi fény
Nagyon távol, fenn északon
reám vár még a csillagom
és ha éjjel meglátom én
mindig újra elvarázsol az északi fény
Mondd, mért hagytuk, hogy így legyen
miért nem győz az értelem
a jó szándék társat miért nem talál
Hidd el, hogy nem könnyen teszem
és mindig visszahúz szívem
de néha úgy érzem, hogy el kell menni már
Messze fenn északon, hol hűvös minden indulat
világ zajától távol, csendes völgy ölén
Talán ott várnak szép napok
szelíd megértő hajnalok
és bánatom feloldja majd az északi fény
Nagyon távol, fenn északon
reám vár még a csillagom
és ha éjjel meglátom én
mindig újra elvarázsol az északi fény
Valahol távol, fenn északon
tudom, hogy rám vár a csillagom
Valahol távol üzen felém
és új hajnalt hoz el az északi fény
Kis tematikus kitérő- MKE vándorgyűlési tapasztalatok Debrecenből
Csütörtöktől szombatig vettem részt Debrecenben a magyar Könyvtárosok Egyesülete idei vándorgyűlésén. Először is nagy örömömre szolgált, hogy Paszternák Ádám kapta meg az év ifjú könyvtárosa díjat. Nagyon megdolgozott érte, saját erejére támaszkodva érte el. Az alapoktól indulva rövid idő alatt rengeteg mindent tett a könyvtárosok praktikus web 2-es tudásának, látókörének szélesítése végett, melyben jelentős segítségére volt kiváló előadói készsége is. S reményt adhat még (amelyre mások is utaltak már) hogy a jelenlegi magyar könyvtárügyi állapotok egyik markáns kritikusa kapta meg ezt az elismerést. Kis üröm volt az örömben, hogy a laudáció csak a kitüntetés átadásának másnapján hangzott el.
A plenáris üléseken történtek engem nem szoktak túlságosan magukkal ragadni (néha főként a stílus és a külsőségek alapján úgy érzem mintha utazáson vennék részt a múltban, akár húsz évre visszafelé is). Vándorgyűlésre a helyi környezet megismerése illetve az ország és a Kárpát-medence minden részéből érkező könyvtárosokkal való tapasztalatcsere miatt érdemes járni. Ráadásul most még tovább színezte ezt a jelenséget, hogy az MKE könyvtároshallgatóknak is lehetőséget adott pályázati úton a részvételre. Az ELTE-s Habók Lillával így jártunk rendezvényről- rendezvényre, beszélgetésről-beszélgetésre. Nagyon jó bevezetést nyert így ő a könyvtáros szakmai világba, én pedig a hallgatói szakmai látásmódba és könyvtárosképzési megközelítésbe nyertem betekintést. Közben persze igen kellemesen pihentető órákat töltöttünk el a nagyerdei termálfürdőben.
Másnap önállósítva magam egy kicsit meglátogattam a Megyei Könyvtárat, kitűnő tájékoztatást kaptam az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár informatikai rendszeréről és online információs szolgáltatásairól. Arra is volt még időm, hogy nagymamám apukájának sírját meglátogassam a debreceni köztemetőben, aki egykor a város református főpénztárnoka volt.
A szekcióülések közül én a FITT-én vettem részt, Lilla gépén szorgosan jegyzeteltem így rögtön a zárás után már olvasható is lett az összefoglalóm. A pénteki nap lezárását hagyományosan a baráti találkozó jelenti, ami nagyon jó hangulatban zajlott le sok itthoni és határontúli fiatal könyvtáros valamint egyetemista társaságában a debreceni Lovarda koncert és szabadidő központban. A probléma ott jelentkezett, hogy a baráti találkozó után hagyományosan nehéz elaludni is. A buszok pedig reggel hatkor indultak a nagyváradi kirándulással, amit szinte nulla alvás után végigcsinálni Lillával mindkettőnknek nem kis kaland volt (még ha nem is jelentett többet laza városnézésnél és a megyei könyvtár meglátogatásánál). Nagyvárad habár lakosságszámban nagyobb Debrecennél, a városképi kontraszt mégis hatalmas. Néhány valóban kivételesen gyönyörű belvárosi épülettől és parktól eltekintve döbbenetes lepusztultság és igénytelenség uralja a városképet. A megyei könyvtár gyönyörű új épületben működik s a környékét is nekiálltak rendbehozni. Alapvető feladatait megfelelően el is látja. A könyvtári és kulturális intézményhálózat azonban sehol sincs a debrecenihez képest (most mindegy, hogy román vagy magyar intézményekről beszélünk, a könyvtárban a két kultúra egyébként is példásan kiegészíti egymást). MindenesetreKolozsvár sokkal vonzóbb, kulturálisan kisugárzóbb célpontnak bizonyult néhány évvel ezelőtt Nagyváradnál. A kirándulás megszervezése és lebonyolítása viszont példás gördülékenységgel zajlott. Mintegy hat óra alatt áttekintettünk nagyjából mindent, amit a városból látni érdemes. Végül kis „ismerd meg hazádat” utazás keretében a zsúfolt rövidebb út helyett kör-IC-vel tértünk vissza a fővárosba számomra egyébként ismerős vidéken- Tokajon, Szerencsen és Miskolcon át. Nagyon szép út volt, s alkalmat adott még utoljára hosszú beszélgetésekre is.