Hónap: 2011 február

A Bobcatsss konferencia Szombathelyen igen szép sikerrel zajlik. Mintegy 300 résztvevő, javarészt európai országokból, de összeakakdtam néhány amerikaival is. A rendezvény magyar-norvég közös szervezésű, ám svéd és dán diákok is szép létszámban képviseltetik magukat. Utóbbiak Aalborgból és Koppenhágából (a két könyvtárosképző helyszínről) előbbiek pedig Boraasból, őket Magnus Torstensson kíséri, aki megmutatta nekem ott nyáron a svéd könyvtármúzeumot. A maga nemében igen érdekes volt a magyar-norvég közös előadás, Ragnar Audunson és Tóth Máté révén, akik a közös kutatást végeztek a norvég Bokelskere.no és a magyar moly.hu felhasználóinak összetételét, s a felhasználói szokásokat vizsgálva. Megtudhattuk például, hogy a moly.hu felhasználói fiatalabbak, viszont a bokelskere felhasználói, az átlagos élettartammal kalkulálva, tovább élnek. Főleg városi magas műveltségű felhasználókról van szó, s ez különösen kiugró a magyar esetben, ahol a falusi internetpenetrációval amúgy is komoly gondok vannak. A moly.hu -nak tekintélyes a határontúli magyar felhasználói tábora. Norvégiában viszont a bevándorlók nincsenek képviselve a mintában. A felhasználók koronkénti összetételét tekintve a fiatalok dominálnak mindkét esetben. A felhasználói tevékenység a könyvekről való beszélgetésre, s mások véleményének követésére korlátozódik. Sokkal funkcionálisabb az olvasótábor, mint egy átlag webes találkozóhelyen. A két weboldal, inkább a könyvkereskedőknek csinál forgalmat a boltokon keresztül, mintsem a könyvtárakban. A felhasználók mérsékelt könyvtárhasználók mindkét országban. A tartalmak letöltési lehetőségeinek keresésének relatívan alacsony volta némileg meglepő. A magyar diákok több klasszikust olvasnak, mint a norvégok. Mindkét helyen a szórakoztató irodalom dominál. A felhasználók 47 százaléka olvas hetente költészetet a magyarok közül, a norvégeknél a non-fiction és politikai jellegű művek motiválnak. A magyar felhasználók háromnegyede nő, s a norvég adatok is hasonló, némileg mérsékeltebb arányokat mutatnak.A felhasználók 42%-a fedez fel rendszeresen új irodalmat, 48%-a alkalmanként teszi fel.
A svédek előadásai és poszterei nagyon tetszettek. Már hallgatóként is igen felkészültek, nagyon jól tudják felépíteni előadásaikat, artikulálni az érvelésmódot. Hallhattunk arról, hogy Svédországban rengeteg külső nem akadémiai felhasználó használja az egyetemi könyvtárakat, a távoli hozzáférésből azonban ki vannak zárva a fizetős adatbázisok kapcsán, úgy mint itthon. Viszont egyre hangsúlyosabban törekednek Open Access-alapú források használatára. Érdekes volt a bevándorlók könyvtárhasználatáról szóló svéd előadás is. Keveslik a kétnyelvű könyveket, a nem latin karakterű dokumentumok befogadását segítő eszközöket. A könyvtár viszont nagyon sokat segít a nyelvtanulásban, s a társadalmi integrációban. Érdekesség, hogy az anonim interjúalanyokat a kutatást végző diák magyar bornevekkel (pl. ezerjó, furmint) helyettesítette. A témafelvezető előadások is nagyon jók voltak. A Dragomán-György Szabó T Anna házaspár érdekes párbeszédet folytatott a könyvek s az elektronikus könyvek viszonyáról, a Gutenberg-galaxis, s a virtuális könyves világ fejlődési trendjeiről. Ragnar Audunson plasztikusan összefoglalta a harmadik hely koncepció lényegét, a könyvtár társadalmi helyének és szerepének újraformálódását. Kedd reggel pedig Christian Schlögl grazi közgazdászprofesszor gazdasági adatokkal illusztrálta a tudásalapú társadalom ausztriai formálódását.
Nagyon jó a rendezvény hangulata, sok fiatallal lehet mindenféle színes témákról beszélgetni (nem csupán könyvtári dolgokról). A szakmai programot kedd este képtári látogatás színesíti, s a megnyitó alkalmával felhangzottak magyar musicalslágerek, illetve mezőségi táncok is bemutatásra kerültek. Soha sem gondoltam volna pár évvel ezelőtt, hogy pont Szombathelyen fogok dánokkal, svédekkel, norvégokkal nyelvet gyakorolni, ennek is megvan a maga varázsa. A zárónapról majd holnap-holnapután írok.