Nemrég zárult le a netmusik.dk streaming alapú továbbfejlesztését célzó tesztsorozat, melyet a szolgáltatást működtető aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár koordinált. Mint arról Pernille Schaltz a szolgáltatás fejlesztési webhelyén számot ad, a visszajelzések különlegesen pozitívak voltak. A teszt a Basepont Media céggel együttműködésben március 22. és 28. között 30 könyvtár részvételével zajlott le. A zenei könyvtárosok meglátása szerint a streaming megjelenésével csökkenni fog az eddigi letöltésen nyugvó DRM alapú időkódos letöltési modell népszerűsége. Nagyon egyszerűnek, funkcionálisnak és hatékonynak tartják az új felületet. Úgy vélik, hogy a streaming technológia segítségével egyrészt még több fiatalt sikerül megszólítani, másrészt megoldódhat a linux és a macintosh operációs rendszereken való eddigi inkompatibilitási probléma is. Néhányan felvetették a streaming továbbfejlesztését mobiltelefonon használható irányba is. Ha pozitívan dönt erről a szolgáltatást menedzselő bizottság, akkor ez év végétől akár mobilon is szólhat a netmusik. Többen felvetették a netmusik platform továbbfejlesztését egy általánosabb profilú irány pl. hangoskönyvek bevonásával.
Erre az irányra utal a netmusik.dk valamint a zenei szakma professzionális portáljaként létrehozott munsikbibliotek.dk egyesítése A fúzió mögött az is meghúzódik, hogy az összes zenei könyvtári online és offline tevékenységet egységes keretek közt szeretnék menedzselni, egy megújuló portál keretei között. Az új portál ki fogja szolgálni mind a zenei szakmát, mind a szórakozásra vágyó felhasználókat. A fő cél minél több különféle formátumú dokumentum szolgáltatása s a tudás és információmegosztás elősegítése nem csupán a virtuális térben, (pl. sok külső információforrásnak az új felületbe való integrálásával) hanem a zenei könyvtárak fizikai tereiben is. A hosszútávú cél pedig egy olyan digitális könyvtári portál létrehozása mely magába foglalja a betű, hang és képalapú dokumentumokon alapuló digitális alapú szolgáltatások összességét, az elektronikus könyvektől kezdve a hangoskönyveken valamint filmeken át a zenéig. Egységes letisztult portálfelületen való hatékony szolgáltatás , s a tudásmegosztáson alapuló közösségi élet kialakítása a voltaképpeni középtávú cél.
Norvég adójogszabályok és az e-könyvek másolásvédelme
Az EFN (Elektronik Forpost Norge) szakmai szervezet mai keltezésű közleményében érdekes problémát vet fel. Norvégiában a tudomány és a kultúra támogatásaként a papír alapú könyvek áfája csökkentett mértékű, mint az általános szint. A kérdés azonnal adódik, hogy nem lehetne- ezt a gyakorlatot követni az e-könyvekkel is.Utóbbiak fogalmazása manapság elektronikus szolgáltatásként van elkönyvelve, nem tartozik a nonprofit tevékenységeket és a kultúrát támogató kedvezmények hatása alá. Ennek legfőbb okát a közlemény a DRM alapú másolásvédelemben véli felfedezni. DRM a papíralapú könyvhöz képest radikálisan korlátozza a felhasználó szabadságát, s így lovat ad azok alá akik emiatt az e-könyv kiadást elektronikus profitelvű tartalomszolgáltatás körébe sorolják a kulturális jellegű és /vagy inkább non-profit tevékenység helyett. Épp ezért azt sürgetik, hogy sürgősen váljon el egymástól a DRM alapú profitközpontú üzleti modell, a nem drm alapú e-book kiadástól. Utóbbira így alkalamazni lehetne a könnyített adózási előírásokat, hiszen hasonló szabadságfokú a felhasználása, s kulturális termék jellegében is ugyanazzá válik így, mint papíralapú társa. A témával kapcsolatban az alábbi linkeket kínálják a Biblioteknorge weblistán (ez az ottani Katalist)
[1] Vil selge e-bøker uten moms http://www.aftenposten.no/kul_und/article3302906.ece [2] Moms stopper norske ebøker http://www.idg.no/computerworld/article144201.ece [3] - Vi frykter ikke e-bøker http://www.digi.no/813066/vi-frykter-ikke-e-boker [4] Lov om merverdiavgift http://www.lovdata.no/all/hl-19690619-066.html [5] Momsfritaket på bøker og tidsskrifter http://www.regjeringen.no/nb/dep/kkd/dok/regpubl/stmeld/2008-2009/stmeld-nr-23-2008-2009-/5/3/6.html?id=555564 [6] Kan e-boka rocke en urokkelig forlagsbransje? http://www.bokogbibliotek.no/index.php?option=com_content&task=view&id=891&Itemid=1 [7] Den "leie" undergravingen av kjøp og salg av eksemplarer http://efn.no/foredrag/ft/ke49.html
Angol nyelvű dán könyvtárhasználati teszt nemzetközi diákoknak
Anno még a szegedi MKE vándorgyűlésen nagy sikert aratott az a tesztrendszer, mellyel az elsőéves alapképzéses hallgatókat vizsgáztatják a könyvtári és információs műveltséggel kapcsolatos alapismeretekből. Nos Dániában a nemzetközi diákok számára nyílt meg egy hasonló célú ám ingyenes és szabadon használható tesztrendszer. Fejlesztői közt megtaláljuk a koppenhágai és a dél-dániai egyetemet (Syddansk Universitet),a koppenhágai egyetemi könyvtárat (nem egyben Királyi Könyvtár néven az első számú nemzeti könyvtár is), valamint a tudományos könyvtárak közös elektronikus szolgáltatásait fejlesztő-menedzselő DEFF-et. A teszttémakörök a következők: Keresési módszerek és technikák, Dokumentumtipológia és netes keresőoldalak, források és forráskritika, dokumentumkezelési, keresési alapszabályok alkalmazásának helyes gyakorlata. Ezt egészíti ki az opcionális szaktájékoztató modul az egyes tudományágak kiválasztásával. E utóbbi opcionális, s felméri a dán szaktájékoztatási eszközök helyes használatának készségét. Minden témakörből random 6 kérdést kapsz, a témakörök végén a jó és rossz válaszok részletes értékelésével. A rossz válaszoknak is két fokozata van: még elfogadható és teljesen rossz. Most amikor Amerika és Európa is az információs műveltség terjesztésének szükségét szajkózza, a dánok kifejlesztettek egy igen praktikus eszközt az órákon megszerzett képességek és ismeretek tesztelésére. Újabb követendő példa, melyet ithonra adaptálhatunk, mert az alapok magyarul már meg vannak hozzá az említett szegedi vizsgáztatói rendszer révén.
Ingyenes és térítéses online dán nyelvtanulási lehetőségek
A feedjit alapján láttam, hogy többen találtak rá blogomra főleg Dániából (gondolom ott tanuló, dolgozó) magyarok ingyenes dán nyelvtanuló forrásokat keresve a világhálón. Hát akkor összeszedem most, mire jutottam eddig a témában. A Dániába érkezők beilleszkedését könnyítő nyidenmark. dk honlap angol felületén jó áttekintést találunk a témában. S itt rábukkanhatunk egy felnőtt és gyermekverzióban is elérhető nyelvi ízelítő-bevezető anyagra. Ők első helyen a Danish Here and Now online kurzust ajánlják, ami tényleg jó választás angol nyelvi alapon a dánnal való ismerkedéshez. A kommunikatív elemek mellett a nyelvtani jelenségek is begyakorolhatók. Jellemző egyébként, hogy ennek a kis nyelvnek az esetében mennyi online, illetve e-learning alapú nyelvi anyag áll folyamatos fejlesztés alatt. A másik jó kezdő választás a netdansk oldala. Ez kifejezetten olyan egyetemista, fiatal értelmiségi réteget céloz meg, akiknek szüksége van a dánra. Rövid módszertani útmutatással is szolgál, s szintén a nulláról indít. Kifejezetten egyéni tanulásra fejlesztették ki. Kellő szorgalomal és önfegyelemmel, fiatal dánok életébe bepillantva sajátíthatjuk el folyamatosan a dán nyelv alapjait. Ha végeztünk a netdansk 1-gyel, akkor továbbhaladhatunk a már haladó nyelvi kommunikatív készségfejlesztést szolgáló netdansk 2-re. A Speakdanish egy fizetős letölthető kurzus, a mai dán élethez kapcsolódó párbeszédekre épít a netdanskhez hasonlóan. Emellett azonban nagyon jó nyelvtani öszefoglalókat is kínál. Egy kis külső szókincsfejlesztéssel együtt el lehet vele biztosan jutni az alapfokú szintig. Az egyik legrégebbi nyelvkurzus, amit ráadásul fejlesztője Mark Anderson folyamatosan átdolgoz, frissít, s az átdolgozott leckék a fizetés után már évek óta folyamatosan letölthetőek. Eredetileg volt magyar nyelvi alapú felülete is, de ennek a minősége nem érte el az angol színvonalát, a javítást és a frissítést Mark nem tudta megszervezni, így lekerült az oldalról. Ha valaki meg tud állapodni vele (nem tűnik makacs embernek) akkor szabad a pálya, aztán osztozni lehet az esetleges bevételen is. Fizetős angol nyelvi alapú kurzust többet is találunk még. Ilyen az Ultimate Danish, a Dansk ABC, vagy a dansk. nu. Ezek professzionális online e-learning tananyagok, képet kapni a demók alapján lehet róluk. A danskabc kifejlesztett egy egyelőre ingyenes kiejtésgyakorló programot is, kár hogy flashalapon, elég sok hibával fut az internetböngészőkön. Végül de nem utolsósorban kiemelném John Madsen igen színvonalas angol nyelvi alapú komprehenzív dán online nyelvtanát. Ennek online használata ingyenes, míg a letölthető verzió a szerző által megszabott áron vásárolható meg.
Magyar nyelvi alapokon ingyenes eszköz nem áll rendelkezésünkre. A Goethe Verlag képeskönyve térítés ellenében tölthető le, némiképp hasonlít a könyvesbolti forgalomban beszerezhető Kezdők dán nyelvkönyvére. Ami nagyon értékes, azok a nyelvi tesztjeik, amelyekkel ingyen lehet online gyakorolni. A Stella kurzusa viszont ami ingyenesnek indult, de mára fizetős lett egy igazi e-learning környezetet kínál. Kommunikatív alapú nyelvtanítást ad sok gyakorlattal némi országismerettel körítve nagyjából a túlélő és az alapfokú szint határáig. Aki már picit belerázódott a nyelvbe rengeteg gyakorolnivalót talál a fjern-uv blog oldalain. Ez még diktálás alapú szövegértési feladatokat is kínál! Szókincsfejlesztésre az EMU-Lexin-Billedtema ad jó lehetőségeket.
Saját tanulásra papíralalpú könyvek közül elsőként az Aktivt Dansk ajánlható, ennek magyar nyelvű nyelvtani magyarázó kötete is elérhető, a tankönyv és a munkafüzet mellett. Ebből tanítanak a Dán Intézetben s több nyelviskolában is. Angol nyelvi alapon a Teach Yourself Danish és a Collocquial Danish egyaránt jó szívvel található egyéni tanulásra. A Collocquial nekem gördülékenyebbnek, élőbbnek ám nyelvtani szinten kissé felületesebbnek tűnik a Teach Yourself Danishnél. Mindkettő a kommunikációra koncentrál, a Teach Yourselfben mondjuk megjelennek a kevéssé használt (pl. magázós) dán nyelvi formák is. Izlés kérdése kinek melyik tetszik jobban. Mindhárom említett kiadványhoz tartozik cd is. Beszerezhetők néhány magyarországi könyvesboltban is. Az aktivt dansk kölcsönözhető teljes csomagként az Országos Idegennyelvi Könyvtárból is! Dániában pedig a koppenhágai egyetemi főépülethez közeli könyvesboltban is meg lehet biztosan vásárolni. A másik kettő pedig letölthető minden elemével némi utánajárással az internetről is (bár ezt bajosan lehet legális hozzáférési formának nevezni. így nem is csinálok linkkel reklámot neki).
Röviden most ennyit, a vállalkozó szellemeknek jó tanulást! Esetleges kiegészítéseket, kérdéseket szívesen fogadok.
Új dániai blog nyílt a közkönyvtárak megújuló szakmai és társadalmi szerepkörének megtárgyalása céljából
A Dán Könyvtári és Média Hatóság szeptemberben új portált indított, bloggal és fórumokkal élve, belső szakmai és külső társadalmi konzultációs célokkal. El kell ugyanis készíteniük egy új, széles támogatottsággal bíró jelentést mely összegzi a könyvtári (szűkebben közkönyvtári) szférát érő kihívásokat, s számba veszi az ezekre adandó válaszlehetőségeket is. Tágabban pedig a történet a könyvtárak társadalmi pozícióiról, szerepvállalásáról szól. Arról, hogy milyen társadalmi célcsoportokat, milyen módszerekkel lehet elérni. Négy fő blog és fórum résztémát határoztak meg 1. Könyvtári funkciók, szerepkörök 2. A digitális könyvtári szolgáltatások világa 3. A digitális infrastruktúra 4. Könyvtári partnerség kívül és belül. A hatóság elnöke egyszerűen úgy fogalmazta meg a lényeget: Milyen véleménnyel, üzenettel tudsz hozzájárulni a dán közkönyvtárak jövőjének víziójához?
A digitális könyvtár s az új könyvtári szerepkörök kapcsán lényeges kérdésként vetődik fel, hogy az átalakuló társadalmi nyilvánosság (pl.közösségi portálok, mikroblogok) megjelenésére milyen válaszokat tud adni a könyvtáros szakma. S ezzel összefügg az is, hogy az új formák mennyiben hatnak ki a hagyományosabb műveltségelemekre, hogyan formálják át azokat. A hagyományos írásalapú műveltség milyen pozíciókat tarthat, illetve nyerhet meg az új nyilvánosságot használva? Mennyire válnak a könyvtárak maguk is a tömegmédia-tartalomszolgáltatói világ részévé, s az általuk készített tartalmak mennyire érik el a kívánt célcsoportot? Hogyan lehet bővíteni a jelenleg a könyvtárhasználatból önkéntesen kirekesződő társadalmi szegmensek felé? Ez utóbbival kapcsolatban egyébként a netmusik-ot említik, mint pozitív példát, ami számos olyan embert fordított más könyvtári szolgáltatások felé is, akik eddig kívül estek a könyvtárak hatókörén.
A digitális infrastruktúrafejlesztés és licencepolitika fejlesztésének kapcsán is vannak nyitott kérdések. Hogyan viszonyuljon egymáshoz a helyi könyvtári szint és a központi szolgáltatások? Milyen mértékig lehet (akár közvetlenül, akár hálózatszerűen) központosítani az infrastruktúra és tartalmi erőforrások fejlesztését? Mennyire van szükség központi szolgáltatási profilokra, s mennyire legyenek azok helyben testreszabhatóak? Szükség van-e kistérségeken átnyúló kölcsönzési modellek bevezetésére, s a virtuális kölcsönzés bővítésére, mennyivel csökkenthetőek ezáltal a helyi szintű egymással párhuzamos beszerzések? Mekkora helyi szintű beszerzési párhuzamosság engedhető meg az országos közkönyvtári hálózaton belül? A könyvtári integrált rendszerek kapcsán érdemes e minél nagyobb homogenitásra törekedni, ahol a szakmai előnyökkel szemben áll a monopolhelyzetével visszaélni tudó forgalmazó és fejlesztő piaci pozíciójából érdeke?
A következő nagy terület ami szóba került idáig az a könyvtári partnerség a tudásátadó, információs és tudástársadalom fejlesztői szerepkör szempontjából. Aalborgban a helyi egyetem számára a közkönyvtári fizikai tér és infrastruktúra jó alapot kínál arra, hogy intenzívebben megismertesse a tágabb helyi társadalmat a legújabb kutatási eredményeivel. Szándékukban áll emellett nyílt fórumokat szervezni aktuális fontossággal bíró kérdésekről az egyetem vezető oktatóinak, tudományos kutatóinak bevonásával. Szóba került még távolban élő, dolgozó professzorok virtuális előadásainak szervezése a könyvtári videokonferencia eszközök segítségével. Gondolkoznak még kiállítások s tudományos kísérleti bemutatók szervezésében is, például a klímaváltozás kapcsán. S a harmadik elemeként szolgál a tudásalapú együttműködésnek a felsőfokú szakképzés, felnőttképzés területe. A kistérségi közkönyvtári hálózatot nagyon jó eszköznek látják új képzési célcsoportok bevonásának segítésében, s együttműködő partnerként számítanak rá a képzéslebonyolítása kapcsán is.
Mindezekből is látható, hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni ezt a párbeszédet, (azok számára, akik legalább egy kicsit tudnak olvasni dánul) s a végén majd az összefoglalást is. A tapasztalatokról szerintem biztos születik majd angol nyelvű beszámoló is.
Bibliotek.dk felhasználó elégedettségi felmérés
Október végén kerültek fel a Dán Könyvtári Hatóság weboldalára az idei felmérés adatai. Szeptember 19 és október 13 között mindenkinek felbukkant egy pop-up ablak, melyben megkérték, hogy töltse ki a kérdőívet. Az online kérdőivet kitöltők 39%-a nagyon jóra, 51%-ra jóra értékelte a dán közkönyvtári portál színvonalát. Másfelől 0,7% találta rossznak, vagy nagyon rossznak ugyanezt. A kitöltők között a 20 és 69 év közötti korosztály felülreprezentált volt, míg a gyermekek és az idősek pedig aulreprezentáltak a dán társadalomban elfoglalt népességbeli arányaikhoz képest. Ha földrajzilag nézzük, akkor a Főváros körzete és tágabban Zealand szigete a felülreprezentált lakossági arányszám szerint. Nemek közti bontásban pedig a nők vezetnek a férfiak előtt. Informatikai szoftverellátottságban igen nagy a Microsoft dominancia: 73% XP, 20% Vista, míg 83% használ IE-t s csak 12% Firefoxot.
Ha rátérünk a portálhasználatra, akkor azt találjuk, hogy a könyveket folyóiratcikkeket és zenét vásároltak leginkább azok, akik igénybevették az újdonságként megjelenő (külső kereskedelmi partnereket a portálba bekötő) szolgáltatásokat, a videó és dvd anyagok beszerzési aránya is évről évre emelkedik. A felhasználók tehát visszaigazolják az új kereskedelmi funkciókat. Közben egy másik kérdésre válaszolva a keresőkérdésekre kapott válaszok hatékonyságával, érthetőségével is elégedettek voltak. A kérdőívet kitöltők 9,3%-a szinte naponta, 35%-a hetente, 40%-a pedig legalább egyszer egy hónapban meglátogatja és használja a portált. 73% gyakran vásárol illetve kölcsönöz, míg 17% szerez valamiféle irodalmi, zenei vagy egyéb inspirációt a portál használata során. Végeredményképpen elmondható hogy a hagyományos funkciók mellett visszaigazolást nyertek az újdonságok is.
Igen megszívlelendő példa lenne nálunk is e közkönyvtári portál kialakulása, majd fejlődése (kezdeti szakaszát a MEK-ben lévő szakdolgozatomban fejtettem ki, linkje a blogomon megtalálható) új és új funkciók bekapcsolásával. S különösen a menedzselés a Dán Könyvtári és Médiahatóság, valamint a Dán Bibliográfiai Központ révén. Ez utóbbi részben könyvkiadói részben a főváros és a helyi önkormányzatok szövetségének tulajdonában van, 30%-os állami részesedéssel. Ezzel a tulajdonosi háttérrel működteti, fejleszti a portált, melynek ugye a Dán Nemzeti Bibliográfia adta meg annak idején az alapját. Ehhez csatolták hozzá az összes közkönyvtár lelőhelyadatát, majd az évek során rengeteg egyéb szolgáltatást, no meg egy dán-angol kétnyelvű kezelőfelületet.
A használói felmérésről szóló hír dánul itt jelent meg, a felmérés részletes ismertetése pedig innen érhető el.
Filmek adatai a bibliotek.dk-ban
Új szolgáltatással bővült a dán közkönyvtári szféra információs portálja. A könyveken és szöveges periodikumokon túl, most már a könyvtárak állományában lévő filmekre is lehetséges a keresés, cím szerző, témakör, a film korhatárkorlátja, a film életkora, a film ajánlott célkorosztálya és szabadszöveges keresés szerint. Ezen kívül játékfilmekre azok nációi szerint is rákereshetünk (sajnos magyar anyag és keresési lehetőség nincs, de pl. az északikak és a nagyobb európai nemzetek mellett arab, indiai, japán, kínai és koreai filmeket is találhatunk az adatbázisban). A találati képernyőn a film címe mellett rövid tartali leírást kapunk, minden találat a tartalmat leíró címkékkel van ellátva a könnyebb visszakereshetőség érdekében. A rövid metaadatok közt a film hordozója (általában DVD, VHS), a film forgalmazója és a premier éve szerepel. A részletes metaadatok közt pedig minden elképzelhető információ fellelhető az adott filmalkotásról. Emellett megtudhatjuk hány könyvtárnak van meg az adott alkotás, s ha valamelyikben kölcsönzési jogosultsággal bírunk, kölcsönözhetjük is azt. Emellett lehetőség van könyvtárközi kölcsönzésre is, amennyiben a dokumentumot bírtokló intézmény vállalja a filmek könyvtárközi kölcsönzését is. Az adott tételt kinyomtathatjuk, elmenthetjük rss-ben ( a tételt és a keresőkérdést is), sőt lefolytathatunk a feltett kérdésünkre a találati oldalról kiindulva általános google, valamint google books és google scholar kereséseket is. Így feltárható mondjuk egy film Dánián kívüli szakirodalmi háttere is. Emellett a portál által más oldalakra elvezetve akár meg is lehet vásárolni az adott művet, ha forgalomban van még. De le lehet kérni a rendezőről szóló bibliográfiát (beleértve napilap és folyóiratcikkeket) RSS-ben. Sőt a filmhez kötődő fényképek után a Google Imageben is kereshetünk, illetve az összes fontos dán és nemzetközi filmes online adatbázist is bebarangolhatjuk információkért. Tehát megint sikerült egy hasznos funkcióval kiegészíteni, az eddig is mintaszerűen működő portált. A dán nyelvű filmes keresőfelület itt érhető el, az általános keresőfelület angolul is a rendelkezésünkre áll, ha itt a films-re kattintunk a dokumentumtípusok közt, akkor megkapjuk a filmes keresőűrlap angol verzióját is.
Finn parlamenti könyvtáros a hagyományos és az online virtuális közösségek világáról
Az SPLQ 2007/2-es számából idéztem már korábban (dán vonatkozású cikkeket). Most viszont a Finn Parlamenti Könyvtár Tájékoztatási és Archiválási Részlege vezetőjének Kimmo Tuominennek az írása ragadta meg a figyelmem. Azzal kezdi, hogy a közösségi szoftverek fogalma előbb megjelent a tényleges online közösségek tömeges megjelenésénél. Egyfajta ernyőfogalomként szolgált minden olyan szoftveres megoldásra mely közösségteremtő, illetve bármilyen a közösségeket támogató funkcióval bír. A Könyvtár 2.0-t és a web 2.0-t kódszavakként határozza meg, melyek a közösségi hálózati környezet élő interaktív entitássá való átalakulásáról szólnak. Ám ez szerinte nem azonos azzal, amikor a közösségi média, vagy a p2p szolgáltatások, közösségi szoftverek társadalmi hatásmechanizmusát vizsgáljuk. A p2p szolgáltatás fogalmát úgy értelmezi, mint ami egyszerűen elmondja a felhasználónak, hogy milyen tevékenységbe is van voltaképpen aktuálisan bevonva. A fogalmak gyártói kevés gondot fordítnak arra, hogy hányfajta s milyen sokféle hazugságot lehet egyszerű fogalmi kódszavaik mögött elrejteni. Ebből vezeti le a szerző azt, hogy sokan az egész 2.0 dolgot egyszerű üres technológiai fanatizmust hordozó hókuszpókusznak tartják. Önmaga azonban úgy gondolja, hogy a 2.0 címke kutatói szempontból a könyvtár és web szavak mögé pakolva igenis képes kutatási témát meghatározni (például ha RSS feedek segítségével keres forrásokat). A Turkui Egyetemi Könyvtár pedig a Finn Tudományos Akadémia támogatásával most kezdett bele egy könyvtár 2.0 címkével meghatározott kutatási projektbe.
A szkeptikusok fő igazodási pontja lehet Finnországban a tamperei egyetemi professzor Leena Eräsaari a Helsingin Sanomat című napilapban megjelent 2007-es cikke. Ebben a szerző erős kétségeit fejezi ki aziránt, hogy egyáltalán magányos lehet-e bárki a neten. Az SPLQ cikk szerzője szerint azonban az előbb idézett professzor elfeledkezik arról a közösségépítő potenciálról, mely a 2.0 címke mögött rejtőzik. Amikor valaki chatel, vagy a Second Life virtuális világában barangol, közösségi szájtokon tartja kapcsolatot barátaival, akkor bár a valódi fizikai énjének megjelenése nélkül, de mégis egy humán közösség tagjává válik. S ez a közösségi tagság komoly identitásképző tényezővel bír. Mostanában sokat foglalkoztam a könyvtáros témákon kívül a nacionalizmus kérdéskörével, így különösen jól esett a cikk szerzőjének egy találó párhuzama. Ő ugyanis az Elképzelt Közösségek című (magyarul is nemrég megjelent) alapmű szerzőjét Benedict Andersont idézi, aki álvitának tartja at a kérdéskört, hogy mennyire valóságos vagy sem egy emberi közösség. Ha valaki valamilyen módon definiálja a saját maga közösségi hovatartozását, mint identitásának a részét, akkor nincs jogunk és okunk kétségbe vonni ezt a személyes választást. Anderson eredetileg ezt a modern XIX-XX. század fordulóján kulminálódó nemzeti identitásválasztások, váltások kapcsán írta le, de ugyanezzel az érvénnyel alkalamzható a mostani új online közösségekre is. Lám bizonyos tekintetben nincs új a nap alatt a közösségépítés jónéhány tényezője igenis megfogható a hagyományos nyelvezetű tudomány eszközeivel is! Másfelől viszont a szerzőnek az a megállapítása is érdekes, hogy amikor könyvet rendel az Amazonon, Wikipedia szócikkeit olvassa, vagy delicio.us-be menti a könyvjelzőit, akkor nem érzi magát semmilyen közösség tagjának, ellentétben a fent említett tevékenységekkel. Ez szerintem rámutat egyfajta érdekes köztes hozáállására is ezekhez a technológiákhoz, mert pl. a delicio.us-nek ezek szerint nem használja ki a közösségképző lehetőségeit (könyvjelzők megosztása barátokkal, tagek minősítése, s azok megosztása ismerősökkel stb.).
Eräsaari szerint két fontos közösségképződési alapfeltétel létezik. Először is kell egy olyan csoport, amelyet összeköt egyfajta közös közösségi tudat (erre utaltunk Anderson kapcsán is), másfelől egy fizikai helyet feltételez, ahol ezek az emberek találkozhatnak egymással, ami a terét adja ennek a közösségi identitásnak. A finn parlamenti könyvtáros viszont ennek kapcsán számos példát idéz arra a Mátrix-jelenség kísérőelemeitől a videokonferenciákon és a cyberpunk irodalmon át a Wii távirányítóig, hogy a fizikai jelenlét, illetve az azt közvetítő eszközök egyre fontosabbá válnak a virtuális világban is. Szerinte a közösségi definíciókat újra kell értékelnünk a fizikai és a virtuális tér, a lokalitás fogalmának forradalmi jellegű változása kapcsán. Új és új formákban jelennek meg a közösségi identitás megéléséül szolgáló terek ahol új és új módokon kapcsolódhat össze a fizikai és a virtuális jelenlét.
A cikk szerzője viszont amellett, hogy elveti Eräsaari túl szűk közösségi definícióját, felhívja a figyelmet, hogy a klikkesedés, a bezárkózás, vagy a szélsőséges rosssz szándékú antiszociális közösségek veszélye ugyanolyan súllyal jelenik meg mind a fizikai, mind a virtuális világban, amely közösségek komoly ideológiaképző és identitásképző szereppel bírhatnak (én teszem hozzá: ahogy a nacionalizmus elfajulása tette azt pl. anno a homogenizált nemzeti közösségeken belül). A közösségi szoftverek technológiáját zárt klikkek létrehozatalára is fellehet közösségépítés helyett használni- Mind a fizikai, mind a virtuális világ tele is van ilyen klikkekkel. H a közösségi szoftvertechnológia klikképzést szolgál, akkor nincs a hagyományos értelemben vett közösségépítő ereje.
A virtuális jelenléten, új identitásformákon túl különösen a gyermek és ifjúsági korosztályban igen fontos a könyvtári közösségteremtő fizikai terek szerepe is. Még azoka gyermekek, fiatalok is igénylik többségükben a közös fizikai együttlétet egymás történeteinek hallgatását, a moderátorként fellépő felnőtt könyvajánlatait, akik egyébként igen szofisztikált módon mozognak a virtuális világban. Én ezt fajta szükségként érzem egyfajta szocializációs összhang megteremtésére. Mindenesetre Tuuminennel együtt megállapíthatjuk, hogy számtalan típusú, szerveződésű közösség létezik egyre változatosabb térformákban, s sokszor nagy nehézségbe kerül magának a közösség fogalmának a meghatározása is, ti. hogy mi tesz közösségé egy közösséget.
Nemzeti könyvtárak, FRBR és a szemantikus web, újfajta megközelítésben
A fenti témakörben jelent meg egy rövid szakmai tanulmány (sajnos online ingyen nem érhető el, én papíralapon kaptam meg) a Német Nemzeti Könyvtár munkatársának Lars G Svensonnak tollából, mely munkám során került a kezembe. Alapfelvetésként azt fogalmazza meg, hogy a web 2.0, könyvtár 2.0 problémakör elsősorban a közkönyvtárak és a tudományos (akadémiai-felsőoktatási szféra) könyvtárainak szintjén jelenik meg. Szintén alapfelvetés, hogy míg az említett szférákban jól körülhatárolható felhasználói célcsoportokkal van dolgunk, a nemzeti könyvtárak szintjén ez már koránt sincs így. A nemzeti könyvtárak (hagyományos módon) szolgáltatásaikkal inkább a könyvtári rendszer intézményes szereplői, mintsem a megfoghatatlan végfelhasználói célcsoportok felé orientálódnak A cikk alaptétele hogy ennek ellenére a nemzeti könyvtárak az új 2.0-ás felfogás lényeges koncepcióit adoptálták már sajátos közönségük számára, számos esetben online módon, de a világháló használata nélkül.
A bibliográfiai ellenőrzést mint nemzeti könyvtári alaptevékenységet például 2.0-ás tevékenységként fogja fel a szerző, ahol könyvtárosok közössége állít elő közösségi kooperáció útján bibliográfiai és authority rekordokat. Ennek kapcsán felteszi a kérdést, hogy ha nemzeti közös katalógust közösen szerkesztenek könyvtárosok eltérő fizikai helyekről, virtuális módon, katalógus klienseik és a z.39.50 szabvány segítségével, az miért nem minősül kevésbé közösségi tevékenységnek, mintha webböngészővel és HTTP szabvány segítségével tennék ugyanazt. Amennyiben szinte egyetlen még oly közösségi funkciókkal felszerelet OPAC sem támogatja az RSS révén importált katalógus és authority rekordokat, a nemzeti könyvtár miért adna erre módot? Erre az utóbbi kérdésre azt a választ adja Svensson, hogy tisztán könyvtáros nézőpontból egyértelmű a válasz. Másfelől azonban ezek iránt az adatok iránt egyre nagyobb az érdeklődés a könyvtári szférán kívüli kormányzati és ipari szféra részéről is! Itt viszont már nem elég a hagyományos könyvtárközi kommunikációs mód, hiszen e szervek fő problémája épp az, hogy a nemzeti könyvtárból jövő adatokat hogyan fogadják és integrálják saját munkafolymataikba és üzleti szoftver alkalmazásaikba. A Német Nemzeti Könyvtár bizony rákényszerült, hogy a subject heading adatait az ipari megrendelők által megrendelt módon nyújtsa át (merthogy azoknak volt gyakorlatuk az XML kezelésében és a web harvestelésben, de a z 39.50-nel nem tudtak mit kezdeni) új hidakat építve a hagyományos könyvtári világból az üzleti szféra felé.
A cikk fontos megállapítása az is, hogy új felhasználói célcsoportok bevonásának egyik titka az egyértelműen megfogalmazott, széles körben elterjedt szabványok konzisztenciája. Tehát a szabványok fejlesztése kulcsfontosságú nemzeti könyvtári alaptevékenységként értékelődik fel.
A következő témakör a katalógusok közösségi jellegűvé tétele és a kapcsolódó szabványok körül forog. A wiki használata, az OPAC-ok felvértezése közösségi technológiákkal a szerző felfogása szerint a nemzeti könyvtárak kapcsán helyben az adott intézmény csak egy jól meghatározott helyi felhasználói rétegének szólnak. Sokkal jobb útnak látja, ha egy nemzeti könyvtár ellátja olyan információkkal, technológiákkal a többi könyvtárat, mely lehetővé teszi nekik új 2.0-ás szolgáltatások implementálását.
Példaként azt hozza fel, hogy a címkézés, valamint a permalinkek használata alapesetben csak egy meghatározott helyi intézményi könyvtári katalógus használatát újítja meg, bővíti ki az FRBR szabvány modell item szintjén, de azt már nem teszi lehetővé, hogy a könyvtárak megoszzák kicseréljék, közösen kezeljék egymással a címkéket és kommentárokat. A nemzeti könyvtárak egyik fő feladatát abban látja, hogy az FRBR szabványos modellhez illeszkedve, olyan dokumentumazonosító eljárást (URI azonosítók) vegyenek használatba , mely biztosítja az FRBR modell összes szintjén az összefűzött azonosítást, a szerves kapcsolódást a rekordok és a dokumentumok megjelenítési szintjei közt. A gyakorlatban a kutató aki a szöveg specifikus részleteiről ír, ezen azonosítót használva a work (mű) szintjén mozog. Aki fordításokat hasonlít össze az az expression (megjelenés) szintjén tűnik fel, míg a kritikus a manifesztáció szintjén az adott kiadást vizsgálja. Az irodalomjegyzéket összeállító oktató az expression, vagy manifestation szintet egyaránt használhatja, attól függően hogy fontos -e számára pl. a konzisztens oldalszámozás. A nemzeti könyvtári katalógus egy újfajta authority forrásként lenne használható egy ország teljes irodalmi és tudományos dokumentumtermése kapcsán lehetővé téve bármely könyvtár számára az összehasonlítást és az annotálást. A manifesztációs szinten megjelenő OPAC-címkézés támogatása megadná a könyvtárközi címkézés lehetőségét is. A könyvtárak nem csupán a specifikus biliográfiai rekord (a könyvtárosok és a felhasználók által adott) címkéit cserélhetnék ki, hanem az aktuális kiadású és megjelenésű könyvre mutatókat is, a manifesztációra mutató azonosító segítségével. A globális kapcsolat megteremtése a bibliográfiai rekordok a felhasználói vélemények, kiadói adatok és citációs adatbázisok közt a hálózati effektus révén, igen nagy hozzáadott értéket jelent a könyvtárak számára, miközben a webre szemantikusan igen gazdag könyvtári adattartalom töltődik fel.
Svensson a nemzeti könyvtárakat a könyvtári rendszer szíveként jellemzi, mint a bibliográfiai adatok előállítóit. A könyvtárosok kollektív intelligenciájára építve az egyre gazdagodó adattartalmakat régi és új módokon szolgáltatva, alapvető módon járulhatnak hozzá a szemantikus web fejlődéséhez, elterjedéséhez.
Azt már csak én teszem hozzá, hogy az intézményi együttműködés szándékának elismerésén túl a siker titka pont a hálózatos munka jellegén keresztül, az egyes könyvtárosok közti intézményi és globális hálózatos térben zajló személyes együttműködésen, közös munkán fog múlni.
Facebook és a könyvtárak avagy a hangsúly a könyvtáros személyén s nem az intézményen van
Az SPLQ legújabb számában Anna-Stina Axelsson stockholmi könyvtáros a Facebook közösségi szolgáltatás könyvtári relevanciájának kérdéskörét járja körül. A szolgáltatásnak globálisan mintegy 67 millió felhasználója van. Norvégiában a lakosság majd negyede(!) Facebook használó, de Svédországban is túllépte a felhasználók száma az 1 milliós határt. A Facebook első látásra piaci alapú marketingeszközként jelenik meg a könyvtárak számára, azon eszközök, módszerek között, amelyek a használói célcsoport minél szélesebb körű becsatornázására irányulnak. A Facebookon baráti társaságok nagyon könnyen egybeszerveződhetnek, hírfolyamokban (newsfeed) informálják a csoport tagjait mindenféle általuk fontosnak tarott dologról, kvízeket, toplistákat állíthatnak össze. Igen erős a perszonális oldala e kommunikációs formának. Gyorsaságával s a csoporttagok szoros interperszonális kapcsolatán alapulva egy jól működő facebook közösség sokkal jobban kötődik a szóbeliség intimebb formájához, mint a jóval elvontabb írásbeliségéhez. Épp ezért kell a szerző szerint túllépni az egyszerű widgetként beillesztett könyvtári keresődobozok világán, mivel ezek hatóköre a facebookon keresztül meglehetősen limitált. A legtöbbször a könyvtár által létrehozott profilok, csoportok látogatottsága meglehetősen csekély. Volt olyan könyvtár ahol arra kötelezték az IT részleg munkatársait, hogy töröljék Facebook, illetve MySpace fiókjaikat amíg a könyvtári részvétel jogi aspektusai nem tisztázódnak (rosszmájúan megjegyzem, hogy hasonló próbálkozás nálunk is előfordult legbővebb állományú könyvtárunkban az iwiw kapcsán). Erre mondja azt a szerző, hogy a könyvtárnak nem mint intézménynek kell megjelenni a Facebookon, a hangsúly át kell, hogy terelődjön a könyvtáros személyére (aki persze a saját intézményét is képviseli saját magán keresztül). A személyes találkozások, a folymatos kommunikáció tudja megfogni a célközönséget. A könyvtári brandet a könyvtáros a saját maga személyiségével formálja a netes társadalmi közösségben a kevésbé hatékony intézményi brandépítés helyett. Éppen ez a személyes perszonális jelleg tántorítja el a legtöbb könyvtárat a social networking hálózatokban való aktív részvételtől, hiszen alapos szemléletmódbeli paradigmaváltást jelent. Az emberek a másik emberrel akarnak kommunikálni, nem pedig személytelen épületekkel. Az igazi könyvtári kihívás, hogy e személyes kapcsolatokon keresztül hozzunk ki minél több mindent a könyvtár hasznára akár a facebookon, vagy akár könyvtári alapítású saját social networking szolgáltatáson belül is. Vannak persze a Facebook kapcsán olyan alapszabályok, melyeket egy a londoni egyetemen született publikáció kapcsán a szerző is idéz: 1. Csak annak mutasd meg a profilodat, aki tényleg igényli azt 2. csak a barátaidnak mutass teljes személyes profilt 3. csak olyan személyes információkat ossz meg, amit munkahelyi kollégáiddal is szívesen megtennél 4. alaposan válogasd meg milyen alkalmazásokat installálsz fel 5. csatlakozz helyi közösségekhez, közös érdeklődés alapján létrejövő csoportokhoz, alapíts te is saját csoportokat, készíts oldalakat nekik 6. limitáld a facebookon eltöltött idő hosszát, hogy ne válj szenvedélyfüggővé tőle.