Entitle zárókonferencia lesz az OSZK-ban

2009-10-05

Entitle zárókonferencia lesz az OSZK-ban

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb nemzetközi könyvtáros eseményének ígérkezik Magyarországon az élethosszig tartó tanulás könyvtári relevanciáját tárgyaló Entitle projekt európai zárókonferenciája október 16-án az OSZK-ban az EBLIDA és a Publika Magyar Könyvtári Kör közös szervezésében. Plenáris ülés és szekció ülések is lesznek. Az egyik előadó Dániából érkezik, Anne-Marie Schmidt az aarhusi városi könyvtárból. Legutóbb az EBLIDA többnapos tanácsülése volt hasonló rendezvény a nemzeti könyvtárban.Nagyon nagy élmény volt akkor találkozni a könyvtáros szakmai civil szféra rengeteg európai képviselőjével. Miután a részvétel ingyenes, erre a mostani konferenciára is érdemes lesz eljönni. A program itt , regisztrálás itt, az információs anyag pedig itt található.

2009-09-28

Krimiparádé felolvasással a Goethe Intézetben, MLS 2009 konferencia az ELTE-n

A Goethe Intézetben szombaton új elemmel bővült a északi krimiirodalomról idén megindult diskurzus. Most kissé ki is terjesztődött a hatókör balti-tengeri keretek köré, egy kerekasztalbeszélgetés révén dán, svéd, finn, norvég, észt, német és lengyel résztvevőkkel. Szó esett arról, hogy a krimik cselekményei mögött lévő szociális háttér az egyik legfontosabb megkülönböztető jegye a térség krimiirodalmának. Önmagában ez meglehetősen nagy sokszínűséget takar, hiszen a történetek játszódhatnak a jelenkorban, vagy történeti környezetben, lehetnek vallási (egyházi) illetve laikus hátterűek, a cselekmény pedig játszódhat valós helyen, vagy elképzelt földrajzi helyszínen. A nagy sokszínűségben mégis vannak néha egészen banálisnak tűnő közös pontok. Gyilkosságnak mindig és gyilkosnak szinte mindig lennie kell. A gyilkost nem mindig találják meg (mármint élve), s a nyitott végű történetlezárás sem az ördögtől való, bár ritka és kissé szokatlan. Az sem árt, hogyha egy kicsit az orránál fogva vezetik az olvasót, s a cselekményszövés is némileg komplex, egyiket sem szabad azonban túlzásba vinni. S ha emellé odavesszük még a társadalmi, illetve politikai háttér árnyalt felvázolását a jól kidolgozott karaktereket, máris adott a siker váza. A klasszikus angolszász krimi egyébként ma is megtermékenyítőleg hat a műfajra, egyfajta jó kiindulási pontot jelent számára. A kerekasztal beszélgetést a szerzők párhuzamos ám két egymást követő idősávra osztott egyenként fél-fél órás felolvasása követte. Én a dán írónő Gretelise Holm felolvasására ültem be (sajnos egyidőben volt a svéd krimi egyik legnépszerűbb alkotójának Haakan Nessernek a szereplésével). A regény melyből részlet hangzott el egy többkötetes folyam második darabja. A bevándorlás-befogadás tematikájának hátteréből indít a dán bevándorlásügyi miniszter meggyilkolásának révén. A főhős azonban egy középkorú újságíróhölgy Karin Sommer, aki mint Holm is utalt rá egy olyan korosztályhoz tartozik amelyet a társadalomban ma leginkább igyekeznek a perifériára lökni. Ő azonban bebizonyítja, hogy ez mennyire igazságtalan, s mennyire teljes és értékes életet tud élni ez a korosztály is csakúgy, mint a fiatalabbak. A krimiszál mellett tehát igen érdekes lehet az író elmondása szerint a főhős karakter megformálása is. Már korábbi rendezvényeken is szóba került, hogy a femikriminek, mint műfajnak van e létjogosultsága. Holm nem szereti ilyen műfaji határok közé beskatulyázni magát, csupán azért mert atipikus női főszereplőt választ ki magának. A dán nyelvű felolvasást egyébként a kiosztott szövegek alapján az eredeti nyelv mellett dán és angol fordításban is lehetett követni, ami hűen reprezentálta az európai nyelvek napjának szellemiségét. Remélhetőleg nem oly sokára magyarul is olvasható lesz a regényfolyam első, majd talán a második darabja is.
Az időrendben korábbi témára térve át, másodszor is megrendezésre került a hallgatói szervezésű MLS szakmai konferencia az ELTE-n. A négy fő témakörből a webes fejlesztésekről, illetve a könyvtárosképzésről szóló szekciók voltak igazán érdekesek a vitaindítók és végső beszámolók, illetve a szekcióülésen való részvétel kapcsán. Most csak arra térek ki, hogy a könyvtárosképzés kapcsán megtudhattuk, hogy Európában az általános, széles területeket lefedő BA képzés, s a speciális szűkebb területeket lefedő MA képzések az irányadók. Első fecskeként elindult olyan MA képzés is, melynek három ország intézménye (Norvégia, Olaszország, Észtország) ad otthont, hála az Erasmus Mundus program által keltett lehetőségeknek (Tóth Máté kollégám a norvégiai részről személyes tapasztalatokat is tudott szerezni Osloban). Nálunk a szerencsétlenül lezajlott akkreditációs folyamat rengeteg ellentmondást és problémát termelt ki magából. A régi ötéves képzés teljes tartalma a BA része lett, mivel akkor még a mesterképzés léte sem volt biztos. A mesterképzés már a képzőhelyek profiljához kötődve specializáltabb ám a bemeneti lehetőség igen szűk, minimum egy BA könyvtáros minor kell hozzá (ellentétben mondjuk a kultúrantropológia képzéssel) s ez azzal a veszéllyel jár, hogy önmagába zárul a szakma, eltűnik a régi kétszakosság kinden interdiszciplináris előnye. S ez egy olyan professzió esetében, mely erejét jelentős részben az interdiszciplinaritásból meríti, ez felettébb kellemetlen (S jó lenne a különféle szakinformátori igényeket a könyvtárak és képzőintézmények részéről konkrét számokkal, trendelemzésekkel is alátámasztani). Amint kellemetlen az is, hogy semmilyen átjárás nincs az infokönyvtáros BA és a könyvtárostanári MA között. Utóbbi ráadásul csak második tanárszak, ritka ügyefogyott módon akkreditálta a minisztérium, majd a mundér becsületét még szerencsétlenebbül védve nem is nyúlt eddig hozzá (most indul majd az újabb kampány feléjük majd). A mostani képzés mondjuk arra jó, hogy a munkahelyek által küldött könyvtárosokat, illetve más területről jövő pedagógusokat kiképezzék könyvtárostanárnak. Ám emellett a képzési forma mellett égető szükség lenne egy kevéssé gyorstalpaló szak jellegű első tanárszakként funkcionáló képzésre is, melybe természetes út vezethet pl. az iskoali könyvtáros infokönyvtáros BA specializáció felől is. S ezeket fejelné még meg a felsőfokú szakképzés lehetőségének megteremtése BA előtt kvázi a 0. évfolyam szintjén (kreditbeszámítási kötelezettséggel a BA felé). Ez azoknak a fiataloknak érne aranyat akik bizonytalanok pályaválasztásukban a gimi elvégzése után s orientációt igényelnének döntésükhöz. HA lehetnek sportkommunikátorok, vagy stylistok, miért ne kóstolhatnának bele az információfeldolgozás rejtelmeibe is? Ha pedig kedvet kapnak hozzá akkor a megszerzett tudásuk konvertálható a képzés következő szintje felé. Nekem erről a dán népfőiskolák jutnak az eszembe, igaz azok csak egy szakmai bizonyítványt bocsátanak ki s nem illeszkednek be a felsőoktatás rendszerébe.
A másik szekcióban (ami párhuzamosan zajlott a fent említettel) a webes fejlesztésekről volt szó. A beszámolók alapján úgy látszik, hogy nem is annyira a konkrét fejlesztések bemutatása (könyvtárportál, iGlue, moly.hu, Miner) lehetett az érdekes, hanem mindezek használhatósága és befolyása a könyvtáros és információfeldolgozói munkára. A Miner igen fontos tartalomszűrő és szolgáltató funkciót lát el a blogok és hírportálok dzsungelében. Az iGlue egy olyan tudástár, mely a hagyományos műveltséget rendszerezve a weben új kontextusba emeli azt, így teremtve fontos kutatási segédeszközt s egyben hozzáadott szellemi értéket. A moly pedig online közösségteremtő eszközeivel közelebb viheti az érdeklődő irodalombarát netizeneket a könyvtár fizikai világa felé is (pláne gazdasági válság idején, nem éppen alacsony könyvárak mellett). A könyvtárportál is a könyvtárak számára ad fontos hozzáadott értéket. Lehetővé teszi az egész könyvtári szakmának az egységes reprezentációját, közös szolgáltatások fejlesztését. Eközben azonban folyton vissza és vissza tud utalni az egyes könyvtárak egyedi szolgáltatásaira, saját katalógusaira és adatbázisaira is. Szakmai féltékenységből adódó elzárkózásnak tehát semmi értelme nincs, hiszen e portál nem teszi feleslegessé, de még csak zárójelbe sem a könyvtárak saját virtuális erőfeszítéseit, sőt új kontextusba rendezve kiegészítő szolgáltatásokat nyújtva új keretek közé rendezi azokat. Az új keret talán egyébként a kulcsfogalom az összes szolgáltatás kapcsán- új közösségi keretek teremtése, információ tömörítése, újracsomagolása, új vonatkoztatási pontok közé emelése. Fontosabbnak tűnik ez a szakmának manapság ez így együtt, mint korábban bármikor. Értéket adhat ugyanis a virtuális és a fizikai térben egyaránt.

2009-09-14

Ingyenes és térítéses online dán nyelvtanulási lehetőségek

A feedjit alapján láttam, hogy többen találtak rá blogomra főleg Dániából (gondolom ott tanuló, dolgozó) magyarok ingyenes dán nyelvtanuló forrásokat keresve a világhálón. Hát akkor összeszedem most, mire jutottam eddig a témában. A Dániába érkezők beilleszkedését könnyítő nyidenmark. dk honlap angol felületén jó áttekintést találunk a témában. S itt rábukkanhatunk egy felnőtt és gyermekverzióban is elérhető nyelvi ízelítő-bevezető anyagra. Ők első helyen a Danish Here and Now online kurzust ajánlják, ami tényleg jó választás angol nyelvi alapon a dánnal való ismerkedéshez. A kommunikatív elemek mellett a nyelvtani jelenségek is begyakorolhatók. Jellemző egyébként, hogy ennek a kis nyelvnek az esetében mennyi online, illetve e-learning alapú nyelvi anyag áll folyamatos fejlesztés alatt. A másik jó kezdő választás a netdansk oldala. Ez kifejezetten olyan egyetemista, fiatal értelmiségi réteget céloz meg, akiknek szüksége van a dánra. Rövid módszertani útmutatással is szolgál, s szintén a nulláról indít. Kifejezetten egyéni tanulásra fejlesztették ki. Kellő szorgalomal és önfegyelemmel, fiatal dánok életébe bepillantva sajátíthatjuk el folyamatosan a dán nyelv alapjait. Ha végeztünk a netdansk 1-gyel, akkor továbbhaladhatunk a már haladó nyelvi kommunikatív készségfejlesztést szolgáló netdansk 2-re. A Speakdanish egy fizetős letölthető kurzus, a mai dán élethez kapcsolódó párbeszédekre épít a netdanskhez hasonlóan. Emellett azonban nagyon jó nyelvtani öszefoglalókat is kínál. Egy kis külső szókincsfejlesztéssel együtt el lehet vele biztosan jutni az alapfokú szintig. Az egyik legrégebbi nyelvkurzus, amit ráadásul fejlesztője Mark Anderson folyamatosan átdolgoz, frissít, s az átdolgozott leckék a fizetés után már évek óta folyamatosan letölthetőek. Eredetileg volt magyar nyelvi alapú felülete is, de ennek a minősége nem érte el az angol színvonalát, a javítást és a frissítést Mark nem tudta megszervezni, így lekerült az oldalról. Ha valaki meg tud állapodni vele (nem tűnik makacs embernek) akkor szabad a pálya, aztán osztozni lehet az esetleges bevételen is. Fizetős angol nyelvi alapú kurzust többet is találunk még. Ilyen az Ultimate Danish, a Dansk ABC, vagy a dansk. nu. Ezek professzionális online e-learning tananyagok, képet kapni a demók alapján lehet róluk. A danskabc kifejlesztett egy egyelőre ingyenes kiejtésgyakorló programot is, kár hogy flashalapon, elég sok hibával fut az internetböngészőkön. Végül de nem utolsósorban kiemelném John Madsen igen színvonalas angol nyelvi alapú komprehenzív dán online nyelvtanát. Ennek online használata ingyenes, míg a letölthető verzió a szerző által megszabott áron vásárolható meg.
Magyar nyelvi alapokon ingyenes eszköz nem áll rendelkezésünkre. A Goethe Verlag képeskönyve térítés ellenében tölthető le, némiképp hasonlít a könyvesbolti forgalomban beszerezhető Kezdők dán nyelvkönyvére. Ami nagyon értékes, azok a nyelvi tesztjeik, amelyekkel ingyen lehet online gyakorolni. A Stella kurzusa viszont ami ingyenesnek indult, de mára fizetős lett egy igazi e-learning környezetet kínál. Kommunikatív alapú nyelvtanítást ad sok gyakorlattal némi országismerettel körítve nagyjából a túlélő és az alapfokú szint határáig. Aki már picit belerázódott a nyelvbe rengeteg gyakorolnivalót talál a fjern-uv blog oldalain. Ez még diktálás alapú szövegértési feladatokat is kínál! Szókincsfejlesztésre az EMU-Lexin-Billedtema ad jó lehetőségeket.
Saját tanulásra papíralalpú könyvek közül elsőként az Aktivt Dansk ajánlható, ennek magyar nyelvű nyelvtani magyarázó kötete is elérhető, a tankönyv és a munkafüzet mellett. Ebből tanítanak a Dán Intézetben s több nyelviskolában is. Angol nyelvi alapon a Teach Yourself Danish és a Collocquial Danish egyaránt jó szívvel található egyéni tanulásra. A Collocquial nekem gördülékenyebbnek, élőbbnek ám nyelvtani szinten kissé felületesebbnek tűnik a Teach Yourself Danishnél. Mindkettő a kommunikációra koncentrál, a Teach Yourselfben mondjuk megjelennek a kevéssé használt (pl. magázós) dán nyelvi formák is. Izlés kérdése kinek melyik tetszik jobban. Mindhárom említett kiadványhoz tartozik cd is. Beszerezhetők néhány magyarországi könyvesboltban is. Az aktivt dansk kölcsönözhető teljes csomagként az Országos Idegennyelvi Könyvtárból is! Dániában pedig a koppenhágai egyetemi főépülethez közeli könyvesboltban is meg lehet biztosan vásárolni. A másik kettő pedig letölthető minden elemével némi utánajárással az internetről is (bár ezt bajosan lehet legális hozzáférési formának nevezni. így nem is csinálok linkkel reklámot neki).
Röviden most ennyit, a vállalkozó szellemeknek jó tanulást! Esetleges kiegészítéseket, kérdéseket szívesen fogadok.

2009-09-04

Új dániai blog nyílt a közkönyvtárak megújuló szakmai és társadalmi szerepkörének megtárgyalása céljából

A Dán Könyvtári és Média Hatóság szeptemberben új portált indított, bloggal és fórumokkal élve, belső szakmai és külső társadalmi konzultációs célokkal. El kell ugyanis készíteniük egy új, széles támogatottsággal bíró jelentést mely összegzi a könyvtári (szűkebben közkönyvtári) szférát érő kihívásokat, s számba veszi az ezekre adandó válaszlehetőségeket is. Tágabban pedig a történet a könyvtárak társadalmi pozícióiról, szerepvállalásáról szól. Arról, hogy milyen társadalmi célcsoportokat, milyen módszerekkel lehet elérni. Négy fő blog és fórum résztémát határoztak meg 1. Könyvtári funkciók, szerepkörök 2. A digitális könyvtári szolgáltatások világa 3. A digitális infrastruktúra 4. Könyvtári partnerség kívül és belül. A hatóság elnöke egyszerűen úgy fogalmazta meg a lényeget: Milyen véleménnyel, üzenettel tudsz hozzájárulni a dán közkönyvtárak jövőjének víziójához?
A digitális könyvtár s az új könyvtári szerepkörök kapcsán lényeges kérdésként vetődik fel, hogy az átalakuló társadalmi nyilvánosság (pl.közösségi portálok, mikroblogok) megjelenésére milyen válaszokat tud adni a könyvtáros szakma. S ezzel összefügg az is, hogy az új formák mennyiben hatnak ki a hagyományosabb műveltségelemekre, hogyan formálják át azokat. A hagyományos írásalapú műveltség milyen pozíciókat tarthat, illetve nyerhet meg az új nyilvánosságot használva? Mennyire válnak a könyvtárak maguk is a tömegmédia-tartalomszolgáltatói világ részévé, s az általuk készített tartalmak mennyire érik el a kívánt célcsoportot? Hogyan lehet bővíteni a jelenleg a könyvtárhasználatból önkéntesen kirekesződő társadalmi szegmensek felé? Ez utóbbival kapcsolatban egyébként a netmusik-ot említik, mint pozitív példát, ami számos olyan embert fordított más könyvtári szolgáltatások felé is, akik eddig kívül estek a könyvtárak hatókörén.
A digitális infrastruktúrafejlesztés és licencepolitika fejlesztésének kapcsán is vannak nyitott kérdések. Hogyan viszonyuljon egymáshoz a helyi könyvtári szint és a központi szolgáltatások? Milyen mértékig lehet (akár közvetlenül, akár hálózatszerűen) központosítani az infrastruktúra és tartalmi erőforrások fejlesztését? Mennyire van szükség központi szolgáltatási profilokra, s mennyire legyenek azok helyben testreszabhatóak? Szükség van-e kistérségeken átnyúló kölcsönzési modellek bevezetésére, s a virtuális kölcsönzés bővítésére, mennyivel csökkenthetőek ezáltal a helyi szintű egymással párhuzamos beszerzések? Mekkora helyi szintű beszerzési párhuzamosság engedhető meg az országos közkönyvtári hálózaton belül? A könyvtári integrált rendszerek kapcsán érdemes e minél nagyobb homogenitásra törekedni, ahol a szakmai előnyökkel szemben áll a monopolhelyzetével visszaélni tudó forgalmazó és fejlesztő piaci pozíciójából érdeke?
A következő nagy terület ami szóba került idáig az a könyvtári partnerség a tudásátadó, információs és tudástársadalom fejlesztői szerepkör szempontjából. Aalborgban a helyi egyetem számára a közkönyvtári fizikai tér és infrastruktúra jó alapot kínál arra, hogy intenzívebben megismertesse a tágabb helyi társadalmat a legújabb kutatási eredményeivel. Szándékukban áll emellett nyílt fórumokat szervezni aktuális fontossággal bíró kérdésekről az egyetem vezető oktatóinak, tudományos kutatóinak bevonásával. Szóba került még távolban élő, dolgozó professzorok virtuális előadásainak szervezése a könyvtári videokonferencia eszközök segítségével. Gondolkoznak még kiállítások s tudományos kísérleti bemutatók szervezésében is, például a klímaváltozás kapcsán. S a harmadik elemeként szolgál a tudásalapú együttműködésnek a felsőfokú szakképzés, felnőttképzés területe. A kistérségi közkönyvtári hálózatot nagyon jó eszköznek látják új képzési célcsoportok bevonásának segítésében, s együttműködő partnerként számítanak rá a képzéslebonyolítása kapcsán is.
Mindezekből is látható, hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni ezt a párbeszédet, (azok számára, akik legalább egy kicsit tudnak olvasni dánul) s a végén majd az összefoglalást is. A tapasztalatokról szerintem biztos születik majd angol nyelvű beszámoló is.

2009-07-13

Kis tematikus kitérő- MKE vándorgyűlési tapasztalatok Debrecenből

Csütörtöktől szombatig vettem részt Debrecenben a magyar Könyvtárosok Egyesülete idei vándorgyűlésén. Először is nagy örömömre szolgált, hogy Paszternák Ádám kapta meg az év ifjú könyvtárosa díjat. Nagyon megdolgozott érte, saját erejére támaszkodva érte el. Az alapoktól indulva rövid idő alatt rengeteg mindent tett a könyvtárosok praktikus web 2-es tudásának, látókörének szélesítése végett, melyben jelentős segítségére volt kiváló előadói készsége is. S reményt adhat még (amelyre mások is utaltak már) hogy a jelenlegi magyar könyvtárügyi állapotok egyik markáns kritikusa kapta meg ezt az elismerést. Kis üröm volt az örömben, hogy a laudáció csak a kitüntetés átadásának másnapján hangzott el.
A plenáris üléseken történtek engem nem szoktak túlságosan magukkal ragadni (néha főként a stílus és a külsőségek alapján úgy érzem mintha utazáson vennék részt a múltban, akár húsz évre visszafelé is). Vándorgyűlésre a helyi környezet megismerése illetve az ország és a Kárpát-medence minden részéből érkező könyvtárosokkal való tapasztalatcsere miatt érdemes járni. Ráadásul most még tovább színezte ezt a jelenséget, hogy az MKE könyvtároshallgatóknak is lehetőséget adott pályázati úton a részvételre. Az ELTE-s Habók Lillával így jártunk rendezvényről- rendezvényre, beszélgetésről-beszélgetésre. Nagyon jó bevezetést nyert így ő a könyvtáros szakmai világba, én pedig a hallgatói szakmai látásmódba és könyvtárosképzési megközelítésbe nyertem betekintést. Közben persze igen kellemesen pihentető órákat töltöttünk el a nagyerdei termálfürdőben.
Másnap önállósítva magam egy kicsit meglátogattam a Megyei Könyvtárat, kitűnő tájékoztatást kaptam az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár informatikai rendszeréről és online információs szolgáltatásairól. Arra is volt még időm, hogy nagymamám apukájának sírját meglátogassam a debreceni köztemetőben, aki egykor a város református főpénztárnoka volt.
A szekcióülések közül én a FITT-én vettem részt, Lilla gépén szorgosan jegyzeteltem így rögtön a zárás után már olvasható is lett az összefoglalóm. A pénteki nap lezárását hagyományosan a baráti találkozó jelenti, ami nagyon jó hangulatban zajlott le sok itthoni és határontúli fiatal könyvtáros valamint egyetemista társaságában a debreceni Lovarda koncert és szabadidő központban. A probléma ott jelentkezett, hogy a baráti találkozó után hagyományosan nehéz elaludni is. A buszok pedig reggel hatkor indultak a nagyváradi kirándulással, amit szinte nulla alvás után végigcsinálni Lillával mindkettőnknek nem kis kaland volt (még ha nem is jelentett többet laza városnézésnél és a megyei könyvtár meglátogatásánál). Nagyvárad habár lakosságszámban nagyobb Debrecennél, a városképi kontraszt mégis hatalmas. Néhány valóban kivételesen gyönyörű belvárosi épülettől és parktól eltekintve döbbenetes lepusztultság és igénytelenség uralja a városképet. A megyei könyvtár gyönyörű új épületben működik s a környékét is nekiálltak rendbehozni. Alapvető feladatait megfelelően el is látja. A könyvtári és kulturális intézményhálózat azonban sehol sincs a debrecenihez képest (most mindegy, hogy román vagy magyar intézményekről beszélünk, a könyvtárban a két kultúra egyébként is példásan kiegészíti egymást). MindenesetreKolozsvár sokkal vonzóbb, kulturálisan kisugárzóbb célpontnak bizonyult néhány évvel ezelőtt Nagyváradnál. A kirándulás megszervezése és lebonyolítása viszont példás gördülékenységgel zajlott. Mintegy hat óra alatt áttekintettünk nagyjából mindent, amit a városból látni érdemes. Végül kis „ismerd meg hazádat” utazás keretében a zsúfolt rövidebb út helyett kör-IC-vel tértünk vissza a fővárosba számomra egyébként ismerős vidéken- Tokajon, Szerencsen és Miskolcon át. Nagyon szép út volt, s alkalmat adott még utoljára hosszú beszélgetésekre is.

2009-06-26

Új SPLQ szám – Könyvtári szolgáltatások gyermekenek és időseknek, felhasználótoborzás speciális könyvtári területeken

Megjelent az új 2009/2-es SPLQ. Új szolíd háttérkép nélküli, ám szerintem elegánsabb kinézetű sablonomban a blog fejlécéből közvetlen link juttat el hozzá. Több cikk foglalkozik az idősek könyvtári ellátásával. Kuusamoban emellett egy olyan programba kezdtek bele, amely azokra koncentrál akik nem, vagy kevésbé tudnak bejönni a könyvtár épületébe (az idősek mellett a vakok és gyengénlátók, mozgássérültek).
Három cikk a legifjabb korosztályokkal foglalkozik. Dániában új óvodai könyvtári hálózatot szerveznek, amelynem csupán a gyerkőcök barátkozását szolgálja a narratív médiaformákkal, hanem a szülők számára is lehetővé teszi könyvek és cd-k, dvd-k kölcsönzését melyeket a városi könyvtár szállít házhoz az óvodába. Így ezek a tulajdonképpeni városi fiókkönyvtárak egyszerre nyújtanak pedagógiai funkciót, illetve könyvtári ellátást az elfoglalt kisgyermekes szülők számára. Újabb jó példa arra, hogy a könyvtárak proaktív módon hogyan tudják egy társadalmi csoport igényeit kiszolgálni. Norvégiában a 4-5 éves kortól gyermekek nyelvi készségeinek fejlesztésével induló Boktras projektet kiterjesztették a bevándorló illetve etnikai kisebbségekhez tartozó nebulók számára is. 15 nyelven van lehetőség arra, hogy könyveket, hangoskönyveket hallgasan illetve az idősebbek olvassanak is már. Leginkább arra törekszenek, hogy olyan történetekekt nyújtsanak melyek két nyelven (az anyanyelven és norvégul) is élvezhetők. Egyszerre szolgálják így az anyanyelvi készségfejlesztést, s a kommunikációs készségek fejlesztését a többségi társadalommal. Ezt azonban ennyiféle nyelvnél nem egyszerű megoldani sem humán sem pénzügyi erőforrásokkal.
Két cikk is foglalkozik egy igen érdekes könyvtári szegmenssel a börtönkönyvtárakkal. Az egyik norvég a másik pedig svéd szemszögből. Svédországban egy olyan kísérlet indult, mely úgy próbálja elmélyíteni a börtönbüntetésüket töltő apák és kisgyerekeik kapcsolatát, hogy mesedélutánokat szerveznek számukra. Ez egyaránt jót tesz az apák lelkiállapotának, valamint a gyermekeik fejlődésének is. Hiszen az apa mégis jelen tud lenni az életükben mégha kicsit sajátos de emlékezetes módon is. Norvégiában pedig arra születnek tervek, hogy a börtönkönyvtárak fejlesztésével s a hozzájuk kötődő kulturális irodalmi tevékenységekkel (beszélgetések, rendezvények, olvasókörök), hogy lehet olyan szociális hálózati kapcsolatokat építeni, mely elviselhetőbbé teszi a benti életet, illetve a könyvtár által közvetített ismeretek, szocializációs készségek révén reményt ad a szabadulás utáni újrakezdésre jobb minőségű életviteli minták mentén.
A helyi társadalom és az új könyvtár tervezésének párbeszédébe visz új színt a blogolás Észak-Norvégiában. Egy 2010 augusztusáig működő blog minden mozzanatát végigköveti a tervezésnek, s szabad kommentálási lehetőséget nyújt az ott élő polgárok számára. A várostervezés folyamatában a blogok használata merőben új eszköz. Jól körülhatárolható célcsoportokat lehet vele elérni. Mélyíteni és szélesíteni is lehet a társadalmi párbeszédet, beépíteni az észrevételeket a tervezési folyamatba, hogy aztán valóban a magukénak érezzék majd az új épületet s a hozzá kötődő szolgáltatásokat.
Norvégiában és Svédországban a közúti fuvarozók szakszervezetei és a könyvtárosok összefogtak az aggasztó olvasáskultúrával bíró kamion és teherautósofőrök könyvtári ellátásának bővítésében. Hangoskönyvekkel szolgálnak nekik az útra, a sűrűn használt pihenőhelyeken pedig mini fiókkönyvtárakat hoznak létre, ahol újságok, könyvek, magazinok olvasására is lehetőség nyílik. Valamint ezekről a szolgáltatási pontokról lehet elvinni és visszahozni a hangoskönyveket.
Dániában Horsensben pedig városi könyvtár a város legnagyobb pékségében nyitott fiókkönyvtárat a cég és a szakszervezet támogatásával. Olyan emberekhez juttatják itt is el a kultúrát akiknek többsége egyébként soha be nem tette volna a lábát a könyvtárba. A könyvtárosok pedig izgalmas lehetőségként festik le, hogy kiválasszák a pékeknek megfelelő olvasmányokat filmeket, s elérjék azt, hogy szívesen látott vendégek legyenek kínálatukkal a szűkös ebédszünetekben. Megint csak oda lyukadunk ki, hogy ha a könyvtár ideálisan a teljes helyi célközönségét le akarja fedni, akkor nem állhat ölbe tett kézzel arra, hogy maguktól támad a pékekben vagy a kamionsofőrökben igény a könyvtárba járásra. odamennek hozzájuk és kiszolgálják, könyvtárhasználóvá teszik őket. Így kel új formában s valódi modern módon életre a régi munkahelyi és szakszervezeti könyvtárak szolgáltatói világa.
Jo Bing jogi informatika professzor külső szakemberként tekinti át a könyvtárakra leselkedő kihívásokat. Felhívja a figyelmet arra fejlődési folyamatra (melynek komoly szerzői jogi kihatásai vannak), hogy könyvek s egyéb dokumentumfajták fizikailag az intézmények egy szúk körében lesznek digitalizálásukat követően elérhetők. Ám épp a digitalizálás révén az eddigieknél jóval nagyobb választékot lehet nyújtani minden eddiginél szélesebb célközönség számára. Mi lesz azonban a könyvtárral mikor fontos funkciói kerülnek át a virtuális térbe-erre utal a cikk címe is (létezhet-e könyvtár épület nélkül?). A könyvtári reneszánsz azonban a cikk szerzőjének meglátása szerint nem csupán a sokszínű és potenciálisan bárkihez eljutó virtuális szolgáltatásokban ölt testet. A könyvtárépületekben a hagyományos könyvtári feldolgozó, gyűjtő, szolgáltató tevékenység mellett, sőt egyre inkább helyett a személyek és gondolatok fognak közös térben találkozni az olvasók és könyvek helyett. A könyvtáros pedig megbízható és közkedvelt kalauz lehet az információs dzsungelben nem csupán a személyes hitele által, hanem annak a mély tradíciókból fakadó tudásának köszönhetően mely az információ feldolgozásához a metaadat alapú kapcsolódási információk megtalálásához, valamint a minőség felmutatásához fűzi őt. A könyvtári szakma tehát eszerint reneszánsz előtt áll, de jórészt teljesen új formákban és környezetben fog megjelenni a speciális könyvtárosi tudás hasznosítása.

2009-06-06

Svéd tv reklámkampány a tv rádió előfizetési díj befizetésére könyvtári környezetben

Ez pedig egy svéd gyöngyszem:
A szöveg csupán ennyi:
Tack för att du betalar din tv-avgift! Thank you for paying your TV Licence fee! Köszönjük, hogy befizette TV előfizetési díját!
S még mondja valaki, hogy a könyvtárnak nincs reklámértéke:)))

2009-06-06

Norvég Közkönyvtári video PR a you tube-on

Szerintem elég ötletes, s nincs 1 perc sem. Nyelvtudás nélkül is élvezhető.

2009-06-05

Megújult a netmusik szolgáltatás Dániában

A korábbiakhoz képest néhány új vonással gyarapodott a Bibliotekernes netmusik online zenei kölcsönzőkönyvtári szolgáltatás Dániában. A szolgáltatásról korábban már írtam, így most csupán az újdonságokra szorítkozom. Tehát először is radikálisan megnőtt a kölcsönözhető zenei produktumok mennyisége, köszönhetően a nagy nemzetközi kiadói multikkal történt megállapodásnak. Jelenleg 123725 album és 1 646 173(!!!) szám kölcsönözhető dán online zenei könyvtárból. Ráadásul a szolgáltatás sikerén felbuzdulva az összes közkönyvtári fenntartó önkormányzat beszállt a buliba, így alanyi jogon ingyenes beiratkozás révén bárki számára elérhető e szolgáltatás.
A dán polgár (illetve a tartózkodási engedéllyel és dán személyi számmal bíró közkönyvtárba beiratkozott külföldi) így szépen elvándorolhat a netmusik webhelyére. Összeválogatja, hogy 1 hét időtartamra mit kíván kölcsönözni a választékból. A válogatás végén aztán rákattint a kölcsönzés érvényesítését biztosító linkre. Egy új ablakban kiválasztja, hogy mely közkönyvtárnak,illetve a projektben résztvevő egyéb könyvtárnak a beiratkozott felhasználója. Az adatok megadása után megjelennek a kikölcsönzött számok letöltési linkjei, s egy opció, hogy az egyenkénti letöltögetés helyett összetömöríti a rendszer zip formátumban a hallgatnivalót. A letöltés és kitömörítés után a windows media playerben a számok első lejátszásakor aktiválódik a kölcsönzési licensz, mely onnantól 1 hétig érvényes. Megszűnt tehát a kölcsönözhető számok mennyiségi limitje, s az ehhez kapcsolódó eltérő kölcsönzési határidők, (x darab szám 1 hétig, x darab szám 1 hónapig) továbbá ráér azután bejelentkezni a rendszerbe miután összeválogatta az ember a hallgatnivalót, míg korábban csak a loginképernyő után találkozhattunk a szolgáltatás kezdőoldalával. Így erősödik a marketing. Bárki szabadon megismerkedhet a szolgáltatással, s rádöbbenhet arra, hogy milyen előnyei is lehetnek a könyvtári tagságnak amennyiben kölcsönözni szeretne, s nem iratkozott be még.
Hosszabbításra 1 alkalommal van lehetőség, ehhez viszont újra le kell tölteni a fájlokat. A lejárt licenszű fájlok többé nem hallgathatóak meg s törölhetők a gépről. A WMP egyébként beépített opcióként tartalmazza, hogy azzal kompatibilis hordozható lejátszókra kiírhatóak legyenek a számok, s ilyenkor vándorol a licensz is (ami azért érvényes marad a PC-n is a akölcsönzési idő lejártáig). A legtöbb közkönyvtárban kölcsönözhetők is hordozható lejátszó kütyük letéti díj ellenében. Így aztán benne vannak a buliban a készülékgyártók is. S itt értünk el egyben a rendszer komoly hiányosságához. A hatalmas választék ára a windows alapú másolásvédelmi technológia, mely kirekeszti a más oprendszerek használóit a szolgáltatásból. A Könyvtári Figyelőben is megjegyeztem már, hogy persze készült olyan program, mellyel a WMP 10-es verziója, illetve néhány 11-es változat használatakor a legálisan (a program csak érvényes licence-szel bíró fájlokat tud manipulálni) kikölcsönzött zenék duplikálhatók a másolásvédelem feloldásával. Így persze elvész az időkód, a szám pedig minden oprendszeren szabadon lejátszhatóvá és konvertálhatóvá válik. Ebből is látszik, hogy minden védelmi rendszer előbb utóbb megkerülhető. Másrészt viszont ezt a trükköt vista alatt már igen nehéz megcsinálni, manipulálni kell a media player verzióival, s még egy pár dologgal, mai nem az átlagfelhasználó szintje. S nyilván ha tömegek vinnék el ingyen a zenét, a kiadók sem lennének a könyvtárak partnerei e szolgáltatásban. Mindenesetre a netmusik eddig hatalmas sikertörténet, s jó példa arra, hogy a könyvtári szolgáltatói hálózat, a fenntartók és a piaci szereplők egész sikeres szolgáltatási modelleket állíthatnak fel ha megvan bennük az innovatív hajlandóság minderre.

Szerző: Németh Márton