Sok munkám mellett igyekszem nem hanyagolni ezt a blogot, ám ez nem mindig sikerül:))
Most arról írok egy rövid bejegyzést, hogy a Dán Nemzeti Könyvtár új web2-es megoldásokkal is teletűzdelt katalógusrendszere a Primo Ex libris, már nyilvánosan tesztelhető. Ez utóbbi fog a helyébe lépni a mostani jóval statikusabb rendszernek. Abban lesz jobb, hogy egyrészt szolgáltatásokat integrál egymásba. keresésünket továbbadhatjuk finomíthatjuk más hazai könyvtáros (pl. bibliotek.dk) vagy webes (Google Books, Google Scholar adatbázisok) felé. Ha keresőkérdésemre találatot kapok, rögtön kapcsolatba léphetek ennek kapcsán az online tájékoztatószolgálattal (Ask the Library). Tovább finomíthatom keresésemet egy facettás alapú szakterületi lista szerint. Sőt a rendszer egy másik ablakban további keresőkifejezéseket javasol számunkra (pl. tárgykör és szerző szerint). A Check Library Holdings-ra kattintva ellenőrizni tudom nem csak a nemzeti könyvtári katalógusban, hanem az összes koppenhágai felsőoktatási intézmény állományában, s a bibliotek.dk-ban az adott dokumentum elérhetőségét. Koppenhágai viszonylatban a rendszer azt is megmondja, hogy helyben olvasható, vagy kölcsönözhető is a találat tárgya. A rendszerbe beleintegrálták a nemzeti könyvtár elektronikus erőforrásait is. Persze távoli hozzáféréssel kihasználni ez utóbbit a koppenhágai egyetem oktatói, hallgatói, illetve a koppenhágai kórházi dolgozók tudják. Ha azonban valaki beíratkozott olvasóként belép a könyvtárba, egyszerű felhasználóként is rendelkezésére áll a teljes paletta. Persze ez utóbbi lehetőség már magával hozza, hogy nem hiányzik a saját virtuális munkahely kialakításának a lehetősége sem. Az anyaintézménytől, illetve könyvtártól kapott felhasználónév/jelszó alapján eleve olyan keresőfelületre tud belépni a diák, oktató, orvos, vagy a szimpla könyvtárhasználó amely az ő részére van specializálva (intézményenként, karonként), ezen azonban ő maga is tovább finomíthat. Elmenthet egyszerű kereséseket, vagy specializáltabb keresőprofilokat, illetve bármilyen személyre szabott beállítást későbbi használatra. Mint ahogy a könyváruházakban szokás, bepakolhatja a kosárjába az egyes tételeket, hogy aztán igénye szerint használja azokat, válogasson belőlük. Általunk megadott keresőkifejezésre e-mailben történő riasztást is lehet kérni, ha olyan új találat bukkan fel a rendszerben ami megfelel a megadott keresési kritériumoknak (online témafigyelés ingyen). A személyreszabott felületről igen egyszerűen lehet egyéb könyvtári szolgáltatásokat (dokumentum kiszállítása megadott helyre, könyvtárközi kölcsönzés stb. ) igényelni. S persze igazán közösségivé az teszi sz egészet, hogy megnyílik a címkézés (tag-elés) , s a véleményírás lehetősége az összes tétel kapcsán. Azt már az adott felhasználó dönti el, hogy címkéit és véleményeit csak a saját javára hasznosítja, vagy közösségi lényként megosztja a többi felhasználó nyílvánosságával is.
Végezetül annyit mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a portálfelület a szolgáltatásokat letisztult, könnyen áttekinthető, és logikus rendben kínálja, nem veszik el az ember a zsúfoltságban. Sajnos a személyreszabott szolgáltatásokat nem, de általánosságban bárki tehet vele egy próbát akár dán, akár angol felületen: http://primo-7.kb.dk/primo_library/libweb/action/search.do A fejlesztők minden javaslatot, véleményt szívesen fogadnak.
A hasznos európai könyvtári összefogás kitűnő eredménye: Az EOD projekt
Az Európa szerver E-TEN (információs társadalom közösségi fejlesztési program) oldalain október hónap projektje az EOD (E-Books Digitisation On Demand avagy E-könyek digitalizálása felhasználói igény szerint) projekt lett. Nagy öröm olvasni egy olyan felhasználóbarát könyvtári projekt elismeréséről, melynek 8 európai ország 13 jelentős könyvtára a részese (köztük az OSZK illetve a Dán Királyi- Nemzeti-Egyetemi Könyvtár is).
Miről is van konkrétan szó? Európában egyre nagyobb igény mutatkozik a már nem jogvédett régebbi dokumentumok (itt elsősorban könyvekről beszélünk) iránt. Innen jött az ötlet, hogy spórolni lehet a digitalizálási erőforrásokkal, akkor, ha az olvasóra bízzuk, hogy a könyvtár mit digitalizáljon. S akkor már legyen cél az is, hogy minél nagyobb európai szintű könyvtári választék álljon a rendelkezésére. Az olvasó elégedett lesz, a könyvtár bevételhez jut, a digitalizált művet, pedig tovább értékesítheti újabb olvasóknak, illetve elhelyezheti állományában. Ez a gondolat hordta ki magából az EOD projektet, melynek segítségével a résztvevő könyvtárak oldalain (legtöbbször közvetlen a katalógusból kiindulva az adott mű rekordja melletti közvetlen link segítségével) megrendelhető a kívánt dokumentum digitalizálása. A fizetés után (banki úton elektronikusan, vagy bent a könyvtárban) az átvétel történhet személyesen, illetve elektronikus küldemény (e-mail, vagy a megadott letöltési link) alapján. Nálunk az OSZK dokumentumairól készült másolatokért jogszabályi okok miatt sajnos be kell fáradni a könyvtárba.
Jó példája ez a kezdeményezés annak, hogy felhasználóbarát keretek között európai szinten is fejleszthetőek felhasználóbarát szolgáltatások.
Még egyszer a Bibliotek.dk rss szolgáltatásról
Tegnapi bejegyzésemet egészítem ki. A portálon való keresés közben vettem észre a találatok fölött szerényen meghúzódó rss logót. Tehát a tegnapiakat annyiban kell módosítanom, hogy bármire rákeresünk egy adott kifejezésre a bibliotek.dk-ban a találati lista fölött elhelyezkedő rss ikonra kattintva rendelhetjük meg az adott keresőkérdéssel összefüggő gyarapítási információkra. Külön beviteli felület tehát nincsen az rss-re vonatkozó gyarapítási kérések feladására, logikus módon integrálták a normál keresés találati listájába. Egyetlen keresést így viszont mindenképp le kell futtatni az adott kifejezéssel a portálon, ezután fizethetünk elő a vonatkozó rss hírcsatornára. S ha tegnap nem említettem volna, angol nyelvű felületet is használhatunk. Sőt a részletes keresést használva a dokumentumok nyelvi szűrését is elvégezhetjük. Így akár arra is van lehetőség, hogy megkeressük egy adott témában a dán könyvtárakban fellelhető magyar nyelvű dokumentumokat, s ebből kérjünk magunknak rss-t…. Például kideríthető így, hogy a Dán Királyi Könyvtár tartalmazza a magyar nagylexikon 1993 és 2004 között megjelent teljes sorozatát.
Új tesztszerű rss szolgáltatás a bibliotek.dk portálon
A dán közkönyvtárak közös katalógusaként és szolgáltatófelületeként is működő portál új szolgáltatást vezetett be. Ezentúl RSS-ben is lekérdezhető a dán közkönyvtári gyarapodás. A módszer rendkívül egyszerű. Böngészőnk címsorába beírjuk hogy: http://bibliotek.dk/rss.php?ccl=bibliotek ahol mint látjuk egyszerű ccl kérdéssel adhatjuk meg az URL-ben a minket érdeklő keresőkifejezést amire kíváncsiak vagyunk. Jelen esetben ez a bibliotek (magyarul könyvtár) kifejezés. Ezután kapunk egy rss hírcsatornát, az adatbázisban szereplő legfrissebb gyarapítási tételekkel. A szolgáltatás alighanem még tesztelés alatt állhat, mert nem készítettek olyan felületet, ahonnan kiindulva megadhatnánk a keresőkifejezést. (Ez egyelőre a dán ékezetek URL-kódolásánál kényelmetlen). Magáról az általános rss szolgáltatásról már készült help-szerű leírás, de konkrét feladatszerű működés közben csupán ezzel a módszerrel lehet egyelőre elkapni. A szolgáltatás egyébként szerepel a Dán Könyvtári Hatóság oldalán dán nyelven elérhető fejlesztési tervben, (36. és 38. számú projektek). Tervezik még a widgetek s egyéb személyes, könyvtári és egyéb közösségi, üzleti célokat szolgáló honlapokba ágyazható keresési-szolgáltatási funkciók fejlesztését is. A FeedList plugin segítségével egyébként az RSS fájlok beilleszthetőek a wordpress alapú blogokba is. Ennek láthatják egyik példájaként a DEFF (Dán Elektronikus Tudományos Könyvtár) angol nyelvű rss hírfolyamát ezen blog oldalsávján.
Elevations, The Networking Library- tűnődések egy aarhusi konferencia kapcsán
A prezentációkból és a poszterekből megítélve egy igen érdekes nemzetközi konferencia zajlott le Aarhusban a Városi Könyvtár szervezésében (szerencsésebb lenne, inkább könyvtári hálózatot írni, mint nálunk az FSZEK esetében). A szakmai színvonalat a Dán Könyvtári Hatóság, a Norvég Közgyűjteményi Hatóság, a Dán Könyvtárosok Szövetsége, s az EBLIDA által meghívott résztvevők garantálták. Kreativitás, innováció, globális könyvtárügy, felhasználóközpontú innováció, a nyilvános könyvtárak által felhalmozott társadalmi tőke- főként ezek a kulcstémák köszönnek vissza az előadások címeiben.
Érdemes belekukkantani néhány prezentációba a közelgő MKE által szervezett OSZK-beli konferencia előtt. (A magam részéről például a könyvtárak által felhalmozott társadalmi tőkéről is szívesen hallgatnám Ragnar Audunson professzort az ígért európai átalakuló könyvtárosképzési téma mellett. ) Képet kaphatunk arról a nemzetközi kontextusról amibe a könyvtáros szakma hazai átalakulásának is bele kell(ene) illeszkednie.
A poszterek bemutatása is számos érdekességgel szolgál. Most csak az aalborgi egyetem e-learning kutatólaboratóriumának bevonásával gondozott, s a randersi városi könyvtár által tesztelés alatt álló, a Moodle néven futó open source alapú ingyenes könyvtári oktatás-menedzselő programra épülő, projektet említem meg. Minimális költséggel juthatunk, alulról történő spontán innovatív szakmai szerveződéssel olyan eszközök birtokába, mellyel egy könyvtár modern keretet adhat oktatási tevékenységének mind az ifjúsági, mind a felnőtt korosztály irányában. Ha a jövő könyvtárairól meg könyvtárosairól beszélünk az élethosszig tartó tanulás folyamatába való szolgáltatói bekapcsolódás lehet az egyik fő kitörési pont a könyvtárak számára.
Ez a projekt is azt bizonyítja, hogy jó ötletekre nem kell vagyonokat költeni. A modern technológiai vívmányok bizony nagymértékben átalakíthatják a könyvtárban mint fizikai térben folyó szolgáltatásokat is. Egy sikeres e-learning keretrendszerre személyes konzultációval ráépülő tanfolyami struktúra, a könyvtárat, mint fizikai teret is dinamizálhatja a képzésekre beáramló felhasználókkal A szilárd szolgáltatói és megőrzési célok elérésére találunk újabb és újabb eszközöket. Aki nem vet számot a fejlődés irányaival, nem gondolkozik innovatívan, az bizony homokba dugja a fejét, s sajnos saját szeretett szakmája jövőjét kockáztatja… Már csak ezért is aktuális a szakma és a könyvtárosok megújulásáról beszélni s számot vetni lehetőségeinkkel, s a fejlődés irányaival például az aarhusihoz hasonló konferenciák kapcsán.
Nemzeti könyvtári katalógusok WIKI-je
A nemzeti könyvtári katalógusok adatai is elérhetők WIKI formában, a katalógusok listája innen érhető el. A magyar bejegyzéseket az OSZK munkatársai készítették el. A Nemzeti Digitális Archívumra vonatkozó adatok, valószínűleg a nyilvános felületen 1-2 nap múlva lesznek elérhetők (az oldal tulajdonos- szerkesztőinek ellenőrzése miatt). Utóbbit magánszorgalomból tettem fel, mert így válik teljessé a lista (már csak a magyar Periodika Archívum adatait kell feltenni, az is kész hamarosan), remélem emiatt nem orrol meg rám senki (az adatokat amúgy is a nyilvános felületükről veszem). A listában egyébként külön kód ($$) jelöli a fizetős, vagy térítés ellenében elérhető adatokat (is) tartalmazó adatbázisokat.
Igen fontos, hogy a magyar könyvtári szolgáltatások adatai minél több web2-es felületen jelenjenek meg, ez egy jó hozzájárulás (lesz) ehhez.
Online filmes szolgáltatás itthon- kiadói üzlet könyvtári részvétel nélkül
A Budapest Film Filmklik néven beindította az első bárhonnan elérhető magyar online video-on demand szolgáltatást. Már most számos jó dán film érhető el a segítségével, az árak pedig a normál videotéka árakat követik. Technológiailag az egész Windows WMP DRM alatt fut így sajnos kizárja a felhasználásból a Macintosh és Linux alatti felhasználókat.
Engem azonban az gondolkoztat el, hogy nálunk a kiadók maguk valósítanak meg ilyen üzleti modelleket, amiből megint kimaradnak a könyvtárak. Pedig a közkönyvtári hálózat konzorcionális formában ideális üzleti partnere lehetne az ilyen szolgáltatásoknak (már említettem korábbi bejegyzésben a dán és norvég példát), sőt a filmkultúra no meg az internetes műveltség terjesztésére akár még korlátozott mértékű állami forrás is bevonható lehetne (mint az említett országokban). Sőt meg lehetne úgy állapodni talán a kiadókkal, hogy a NAVA-hoz hasonló zárt hálózattal ingyenes terjesztésre is lehetőség nyíljon (iskolákban, közművelődési intézményekben). Egy ilyen ötlet ügyesen kivitelezve jelentősen dobhatna a látogatottságon, vonzóbbá téve a közkönyvtárakat, mint szolgáltatói pontokat Ismét egy olyan ziccer, amely mellett elmennek nálunk a könyvtárak, de vajon meddig nélkülözhet ez a szféra hasonló kitörési pontokat?
Digitális kölcsönzési példák és dilemmák Németországban és Dániában: Szakirodalom és muzsika
Németországban is elindítják az online közkönyvtári digitális alapú kölcsönzést: http://index.hu/kultur/khirek/?main&314649
A modell némiképp eltér az északi párjaitól. Itt inkább a rövidebb, képernyőn könnyen emészthető szakirodalmi, ismeretterjesztő dokumentumokra koncentrálnak. A dán kísérlet Adobe alapú DRM PDF eljárásával szemben, ott a Microsoft technológiáját és szoftverét használják. A DRM- időkódós kölcsönzési eljárás mindkettőnél hasonló. Egyszerű, de igen praktikus eljárás. Persze egészen addig tart a hatékonysága, míg a másolásvédelmi rendszert nem törik fel. Mindenesetre jelenleg olyan megoldást jelent, mellyel a felhasználóbarát új szolgáltatásokkal előálló könyvtárak és a kiadók is megtalálják számításaikat.
Közben a már a blogomban is említett netmusik.dk szolgáltatás kapcsán kitört a vita, hogy fenntartsák-e a zenei állományok másolásvédelmét. Az egyik oldalon a sok nehézséggel, kompromisszummal kiépített üzleti, szolgáltatói modellt védő könyvtárak és kiadók állnak. A másik oldalon a kompatibilitási problémákat, a hordozhatóság radikális korlátozását felhánytorgató szakemberek, felhasználók. A vita azután kapott újra lábra, hogy az Apple bejelentette, hogy másolásvédelem nélküli zenét is fog kínálni Itunes rendszerén keresztül. Részletek (dánul) az orakel.dk szakmai blogban.
Korszerű és ingyenes könyvtári felhasználói e-learning alkalmazások: SWIM és Internet Detective
Két érdekes angol nyelvű ingyenes e-learning alkalmazásról adok most hírt. Az egyik neve SWIM, teljesen dán fejlesztés, s több nemzetközi díjat is nyert már. Végigvezet a könyvtári elektronikus és hagyományos információkeresés folyamatának rögös útjain. Neki állsz összeállítani egy dolgozatot, tanulmányi projektet. A mostani információdömpingben fokozott jelentősége van annak, hogy el tudd választani az ocsút a búzától, hogy valóban releváns információkkal dolgozz. Ki kell tudnod választani a megfelelő adatbázisokat, virtuális alkalmazásokat. Megfelelő koncepció keretében történő hatékony használatuk jelentősen megkönnyíti a munkát. Rengeteg időt lehet velük megtakarítani. Ehhez azonban megfelelő mérékű információkezelési gyakorlat és jártasság szükséges. Ennek alapjait sajátíthatod el játékos formában e kurzus révén. Menetközben rendszeresen válaszút elé kerülsz, miközben virtuális csoporttársakkal kell együttműködnöd. A végén pedig részletes összegző visszajelzést kapsz arról, hogy mennyire célravezetőek és hatékonyak az általad választott alternatívák.
A másik alkalmazás Internet Detective névre hallgat és az internetes források felelős használatára tanít meg. Ez angol (manchesteri) fejlesztés, azonban én a Dán Nemzeti Könyvtár oldalain akadtam rá. A webes információszerzési gyakorlat elmélyítésén túl (a nyilvánvaló világhálós csapdák, téves információforrások elkerülése pld.) útmutatást ad a dokumentumok jogszerű használatára is, hogy ne essünk például plagizálás, szerzői jog sértés vagy rossz típusú idézési gyakorlat használatának bűnébe.
A két alkalmazás igen jól kiegészíti egymást, aki néhányszor végigrágja magát rajtuk már igen otthonos módon fog mozogni az internetes információkeresés világában. Bárki használhatja ezeket, foglalkozástól és korhatártól teljesen függetlenül. Sok tapasztalattal gazdagodhat általuk.
REFWORKS- avagy az online és offline hivatkozásokra vadászó hallgató, kutató virtuális kiszolgálása
Ma vetettem egy pillantást az aalborgi Egyetemi Könyvtár portáljára. Az újdonságok között tudatták, az új REFWORKS online szolgáltatás beindulását.Képzelje el kedves olvasó, hogy bejut egy virtuális többnyelvű (angol, német, kínai, spanyol) munkakörnyezetbe, amely amerikai fejlesztésű ugyan, de teljes mértékben testreszabott a megrendelő könyvtár igényei szerint.
Az online alkalmazás révén szabadon keresgélhet a könyvtár beiratkozott olvasója mintegy 100 könyvtár katalógusában, a találatul kapott rekordokból pedig egy mozdulattal irodalomjegyzéket készíthet. De ez még mind semmi, ugyanis kezeli az SFX kapcsolatokat, így a könyvtár által előfizetett elektronikus folyóiratokból szintén egy mozdulattal hívhatók át a bibliográfiai adatok. Ezen felül pedig jónéhány nagy aggregátor szolgáltató (Pl. az itthon is jól ismert EBSCO) találati halmazai is ugyanilyen könnyen átemelhetők. Természetesen lehetőség van manuális bejegyzések bevitelére is, illetve átemelhetünk más hasonló programok által készített rekordlistákat is. Az anyaggyűjtés közben vagy végeztével pedig egyetlen mozdulattal lehet a tételeket átalakítani a különbözőfajta idézési szabályrendszer formátumok közt (Chicago, Harvard stb.). A formátumlista elején külön ki vannak emelve az egyes aalborgi karok által használt és megkívánt formátumok! Ha pedig végeztünk, akkor egyrészt beszúrhatjuk bármelyik szövegszerkesztőbe az általunk kívánt helyre hivatkozásainkat. Másrészt munkánk végeztével pedig az alkalmazás egy teljes szabályos irodalomjegyzéket generál. A felhasználónak, csak az adatok pontosságára kell odafigyelnie, a formai problémák lekerülnek a válláról.
E példa rendkívül jól ábrázolja azt az innovatív mentalitást, amely északon mind a tudományos-felsőoktatási, mind a közkönyvtári szférát áthatja. Újabb és újabb szolgáltatások révén válik a könyvtárhasználat a mindennapok részévé, a hagyományos és a virtuális térben egyaránt. Azért is fontos ez, hiszen a könyvtáraknak célközönségük, illetve az adófizetők számára bizony nap nap után bizonyítania kell, hogy rászolgálnak anyagi finanszírozásukra.
Ennek további illusztrálásaképpen hamarosan fel fogom tölteni, az északi országok által kiadott közös tanulmánykötet alapján a KIT-hírlevélben megjelent cikkeimet. A sorozatot folytatni is fogom, amíg nem érek a példák végére. Emellett azonban helyet kapnak majd a napi aktualitások is, mint például a fentiekben vázolt szolgáltatás.