Megjelent az új 2009/2-es SPLQ. Új szolíd háttérkép nélküli, ám szerintem elegánsabb kinézetű sablonomban a blog fejlécéből közvetlen link juttat el hozzá. Több cikk foglalkozik az idősek könyvtári ellátásával. Kuusamoban emellett egy olyan programba kezdtek bele, amely azokra koncentrál akik nem, vagy kevésbé tudnak bejönni a könyvtár épületébe (az idősek mellett a vakok és gyengénlátók, mozgássérültek).
Három cikk a legifjabb korosztályokkal foglalkozik. Dániában új óvodai könyvtári hálózatot szerveznek, amelynem csupán a gyerkőcök barátkozását szolgálja a narratív médiaformákkal, hanem a szülők számára is lehetővé teszi könyvek és cd-k, dvd-k kölcsönzését melyeket a városi könyvtár szállít házhoz az óvodába. Így ezek a tulajdonképpeni városi fiókkönyvtárak egyszerre nyújtanak pedagógiai funkciót, illetve könyvtári ellátást az elfoglalt kisgyermekes szülők számára. Újabb jó példa arra, hogy a könyvtárak proaktív módon hogyan tudják egy társadalmi csoport igényeit kiszolgálni. Norvégiában a 4-5 éves kortól gyermekek nyelvi készségeinek fejlesztésével induló Boktras projektet kiterjesztették a bevándorló illetve etnikai kisebbségekhez tartozó nebulók számára is. 15 nyelven van lehetőség arra, hogy könyveket, hangoskönyveket hallgasan illetve az idősebbek olvassanak is már. Leginkább arra törekszenek, hogy olyan történetekekt nyújtsanak melyek két nyelven (az anyanyelven és norvégul) is élvezhetők. Egyszerre szolgálják így az anyanyelvi készségfejlesztést, s a kommunikációs készségek fejlesztését a többségi társadalommal. Ezt azonban ennyiféle nyelvnél nem egyszerű megoldani sem humán sem pénzügyi erőforrásokkal.
Két cikk is foglalkozik egy igen érdekes könyvtári szegmenssel a börtönkönyvtárakkal. Az egyik norvég a másik pedig svéd szemszögből. Svédországban egy olyan kísérlet indult, mely úgy próbálja elmélyíteni a börtönbüntetésüket töltő apák és kisgyerekeik kapcsolatát, hogy mesedélutánokat szerveznek számukra. Ez egyaránt jót tesz az apák lelkiállapotának, valamint a gyermekeik fejlődésének is. Hiszen az apa mégis jelen tud lenni az életükben mégha kicsit sajátos de emlékezetes módon is. Norvégiában pedig arra születnek tervek, hogy a börtönkönyvtárak fejlesztésével s a hozzájuk kötődő kulturális irodalmi tevékenységekkel (beszélgetések, rendezvények, olvasókörök), hogy lehet olyan szociális hálózati kapcsolatokat építeni, mely elviselhetőbbé teszi a benti életet, illetve a könyvtár által közvetített ismeretek, szocializációs készségek révén reményt ad a szabadulás utáni újrakezdésre jobb minőségű életviteli minták mentén.
A helyi társadalom és az új könyvtár tervezésének párbeszédébe visz új színt a blogolás Észak-Norvégiában. Egy 2010 augusztusáig működő blog minden mozzanatát végigköveti a tervezésnek, s szabad kommentálási lehetőséget nyújt az ott élő polgárok számára. A várostervezés folyamatában a blogok használata merőben új eszköz. Jól körülhatárolható célcsoportokat lehet vele elérni. Mélyíteni és szélesíteni is lehet a társadalmi párbeszédet, beépíteni az észrevételeket a tervezési folyamatba, hogy aztán valóban a magukénak érezzék majd az új épületet s a hozzá kötődő szolgáltatásokat.
Norvégiában és Svédországban a közúti fuvarozók szakszervezetei és a könyvtárosok összefogtak az aggasztó olvasáskultúrával bíró kamion és teherautósofőrök könyvtári ellátásának bővítésében. Hangoskönyvekkel szolgálnak nekik az útra, a sűrűn használt pihenőhelyeken pedig mini fiókkönyvtárakat hoznak létre, ahol újságok, könyvek, magazinok olvasására is lehetőség nyílik. Valamint ezekről a szolgáltatási pontokról lehet elvinni és visszahozni a hangoskönyveket.
Dániában Horsensben pedig városi könyvtár a város legnagyobb pékségében nyitott fiókkönyvtárat a cég és a szakszervezet támogatásával. Olyan emberekhez juttatják itt is el a kultúrát akiknek többsége egyébként soha be nem tette volna a lábát a könyvtárba. A könyvtárosok pedig izgalmas lehetőségként festik le, hogy kiválasszák a pékeknek megfelelő olvasmányokat filmeket, s elérjék azt, hogy szívesen látott vendégek legyenek kínálatukkal a szűkös ebédszünetekben. Megint csak oda lyukadunk ki, hogy ha a könyvtár ideálisan a teljes helyi célközönségét le akarja fedni, akkor nem állhat ölbe tett kézzel arra, hogy maguktól támad a pékekben vagy a kamionsofőrökben igény a könyvtárba járásra. odamennek hozzájuk és kiszolgálják, könyvtárhasználóvá teszik őket. Így kel új formában s valódi modern módon életre a régi munkahelyi és szakszervezeti könyvtárak szolgáltatói világa.
Jo Bing jogi informatika professzor külső szakemberként tekinti át a könyvtárakra leselkedő kihívásokat. Felhívja a figyelmet arra fejlődési folyamatra (melynek komoly szerzői jogi kihatásai vannak), hogy könyvek s egyéb dokumentumfajták fizikailag az intézmények egy szúk körében lesznek digitalizálásukat követően elérhetők. Ám épp a digitalizálás révén az eddigieknél jóval nagyobb választékot lehet nyújtani minden eddiginél szélesebb célközönség számára. Mi lesz azonban a könyvtárral mikor fontos funkciói kerülnek át a virtuális térbe-erre utal a cikk címe is (létezhet-e könyvtár épület nélkül?). A könyvtári reneszánsz azonban a cikk szerzőjének meglátása szerint nem csupán a sokszínű és potenciálisan bárkihez eljutó virtuális szolgáltatásokban ölt testet. A könyvtárépületekben a hagyományos könyvtári feldolgozó, gyűjtő, szolgáltató tevékenység mellett, sőt egyre inkább helyett a személyek és gondolatok fognak közös térben találkozni az olvasók és könyvek helyett. A könyvtáros pedig megbízható és közkedvelt kalauz lehet az információs dzsungelben nem csupán a személyes hitele által, hanem annak a mély tradíciókból fakadó tudásának köszönhetően mely az információ feldolgozásához a metaadat alapú kapcsolódási információk megtalálásához, valamint a minőség felmutatásához fűzi őt. A könyvtári szakma tehát eszerint reneszánsz előtt áll, de jórészt teljesen új formákban és környezetben fog megjelenni a speciális könyvtárosi tudás hasznosítása.
Svéd tv reklámkampány a tv rádió előfizetési díj befizetésére könyvtári környezetben
Ez pedig egy svéd gyöngyszem:
A szöveg csupán ennyi:
Tack för att du betalar din tv-avgift! Thank you for paying your TV Licence fee! Köszönjük, hogy befizette TV előfizetési díját!
S még mondja valaki, hogy a könyvtárnak nincs reklámértéke:)))
Norvég Közkönyvtári video PR a you tube-on
Megújult a netmusik szolgáltatás Dániában
A korábbiakhoz képest néhány új vonással gyarapodott a Bibliotekernes netmusik online zenei kölcsönzőkönyvtári szolgáltatás Dániában. A szolgáltatásról korábban már írtam, így most csupán az újdonságokra szorítkozom. Tehát először is radikálisan megnőtt a kölcsönözhető zenei produktumok mennyisége, köszönhetően a nagy nemzetközi kiadói multikkal történt megállapodásnak. Jelenleg 123725 album és 1 646 173(!!!) szám kölcsönözhető dán online zenei könyvtárból. Ráadásul a szolgáltatás sikerén felbuzdulva az összes közkönyvtári fenntartó önkormányzat beszállt a buliba, így alanyi jogon ingyenes beiratkozás révén bárki számára elérhető e szolgáltatás.
A dán polgár (illetve a tartózkodási engedéllyel és dán személyi számmal bíró közkönyvtárba beiratkozott külföldi) így szépen elvándorolhat a netmusik webhelyére. Összeválogatja, hogy 1 hét időtartamra mit kíván kölcsönözni a választékból. A válogatás végén aztán rákattint a kölcsönzés érvényesítését biztosító linkre. Egy új ablakban kiválasztja, hogy mely közkönyvtárnak,illetve a projektben résztvevő egyéb könyvtárnak a beiratkozott felhasználója. Az adatok megadása után megjelennek a kikölcsönzött számok letöltési linkjei, s egy opció, hogy az egyenkénti letöltögetés helyett összetömöríti a rendszer zip formátumban a hallgatnivalót. A letöltés és kitömörítés után a windows media playerben a számok első lejátszásakor aktiválódik a kölcsönzési licensz, mely onnantól 1 hétig érvényes. Megszűnt tehát a kölcsönözhető számok mennyiségi limitje, s az ehhez kapcsolódó eltérő kölcsönzési határidők, (x darab szám 1 hétig, x darab szám 1 hónapig) továbbá ráér azután bejelentkezni a rendszerbe miután összeválogatta az ember a hallgatnivalót, míg korábban csak a loginképernyő után találkozhattunk a szolgáltatás kezdőoldalával. Így erősödik a marketing. Bárki szabadon megismerkedhet a szolgáltatással, s rádöbbenhet arra, hogy milyen előnyei is lehetnek a könyvtári tagságnak amennyiben kölcsönözni szeretne, s nem iratkozott be még.
Hosszabbításra 1 alkalommal van lehetőség, ehhez viszont újra le kell tölteni a fájlokat. A lejárt licenszű fájlok többé nem hallgathatóak meg s törölhetők a gépről. A WMP egyébként beépített opcióként tartalmazza, hogy azzal kompatibilis hordozható lejátszókra kiírhatóak legyenek a számok, s ilyenkor vándorol a licensz is (ami azért érvényes marad a PC-n is a akölcsönzési idő lejártáig). A legtöbb közkönyvtárban kölcsönözhetők is hordozható lejátszó kütyük letéti díj ellenében. Így aztán benne vannak a buliban a készülékgyártók is. S itt értünk el egyben a rendszer komoly hiányosságához. A hatalmas választék ára a windows alapú másolásvédelmi technológia, mely kirekeszti a más oprendszerek használóit a szolgáltatásból. A Könyvtári Figyelőben is megjegyeztem már, hogy persze készült olyan program, mellyel a WMP 10-es verziója, illetve néhány 11-es változat használatakor a legálisan (a program csak érvényes licence-szel bíró fájlokat tud manipulálni) kikölcsönzött zenék duplikálhatók a másolásvédelem feloldásával. Így persze elvész az időkód, a szám pedig minden oprendszeren szabadon lejátszhatóvá és konvertálhatóvá válik. Ebből is látszik, hogy minden védelmi rendszer előbb utóbb megkerülhető. Másrészt viszont ezt a trükköt vista alatt már igen nehéz megcsinálni, manipulálni kell a media player verzióival, s még egy pár dologgal, mai nem az átlagfelhasználó szintje. S nyilván ha tömegek vinnék el ingyen a zenét, a kiadók sem lennének a könyvtárak partnerei e szolgáltatásban. Mindenesetre a netmusik eddig hatalmas sikertörténet, s jó példa arra, hogy a könyvtári szolgáltatói hálózat, a fenntartók és a piaci szereplők egész sikeres szolgáltatási modelleket állíthatnak fel ha megvan bennük az innovatív hajlandóság minderre.
Skandináv napok és Könyvfesztivál
A Könyvfesztivál könyvtáros programjai kapcsán sajnos egyet kell értenem DTP-vel. A választék engem is elriasztott a legtöbb könyvtáros programon való részvételtől a könyvfesztiválon. No meg nagy volt a konkurencia.
Már beszámoltam az ELTE Skandinavisztika Tanszékének fesztiváljának első napjáról. Kellemes benyomásaim csütörtökön és pénteken sem változtak. Az előadók nagyon jók voltak. Nagyon jó áttekintést hallhattunk Masát András professzor úrtól a norvég novellisztika és a krimi organikusan kölcsönös fejlődéséről. Ezt követően Bo Tao Michaëlis úr bravúros angol nyelvű áttekintést adott a kortárs skandináv krimi világáról. Ebéd után bemutatkozott Janni Olesen kisasszony 2008 elsőkönyves díjának nyertese. Mint már említettem ő a dán fiatalok bizonytalanságairól, nemi identitásproblémáiról szóló regényével aratott sikert. A műhöz egyébként ingyen hozzá lehetett jutni a Könyvfesztiválon az elsőkönyvesek standján. Egy szótár kíséretében hamarosan belevetem magam majd, kíváncsi leszek, hogy fog menni. A krimi téma egy érdekes kerekasztalbeszélgetéssel folytatódott ahol parázs vita zajlott arról, hogy a femikrimi mint műfaj létezik-e egyáltalán. A műfaj léte ellen pont az egyik legnagyobb üdvöskéjének elkönyvelt Sara Blædel írónő érvelt, Michaelis úr ellenében. Varga Vera a Skandinávház mindenese nagyon jó moderátor volt, nem hiába előzte már meg több beszélgetés is ezt a kerekasztalt idén az alapítvány szervezésében a skandináv krimik világáról. Blædel asszonnyal egyébként másnap könyve magyar nyelvű kiadásának bemutatóján is találkozhattam a Könyvfesztiválon. Itt talán a kiadóra tekintettel is, már némileg visszafogottabb volt, mint az akadémiai szabadság világában. Csodálom egyébként azt az empatikus vénát amely a részleteket feltáró rendkívüli kutatómunkával ötvöződik s teszi oly érdekfeszítővé a regényt. (Persze ehhez hozzájárul Soós Anita szintén nagy műgonddal elkészített kitűnő fordítása is. ) Stieg Larsson és Joe Nesboe mellett ő tehát a harmadik nagy kedvencem a skandináv krimiírók közül. Pénteken úgy rohangáltam a két helyszín közt mint pók a falon, de az említett könyvbemutatóra igyekezvén sikerült beszélgetni egy jót Agneta Pleijel svéd írónővel is, akinek egy műve jelent eddig meg a Polarnál magyarul, s igazán nagyon kedves jelenség.
Péntek este az ELTE BTK könyvtáros klubjában varázslatos mintegy egyórás koncert zárta a tanszéki rendezvényt. Dibák Flóra és zenésztársai révén kellemes betekintést nyerhettünk a skandináv rock és könnyűzenei balladák világába, s hogy a magyar kontextus is meglegyen elhangzott a Ha én rózsa volnék.. című örökbecsű Bródy szerzemény is. A szép, törékeny előadóhölgyben hatalmas belső művészi energiák rejtőznek, amiről sejtelmem sem lehetett mikor az előző nap folyamán még számomra ismeretlenül röviden beszélgettem vele.
Csütörtökön az ELTE-n és szombaton a Skandinávház irodájában a Vang Veum sorozat rendkívül érdekes norvég krimi filmjei közül nézhettünk néhányat. A szériát tekintve csak a főszereplő a közös, önálló egész alkotásokról van szó. Kár hogy a svéd tv nem teljes krimiszériát, csak egyes sorozatok epizódjait küldte el. Miután ebben az esetben viszont a következő részekben folytatódik tovább a cselekmény, így nem nagyon lehetett mit kezdeni velük. Az ELTE-n megnéztük az egyiket, aztána helyzetet konstatálva a többi már nem is került levetítésre, felesleges is lett volna.
Szombaton sajnos nagyon rövid, de igen érdekes és kicsit megható beszélgetésre került sor a Polar Kiadó standján Knud Romerrel. Miután néhány nappal korábban sebtében elolvastam a magyarul most megjelent művét (amivel két éve az Elsőkönyvesek fesztiváljának résztvevője volt, de nem tudott eljönni) tisztában voltam azzal a személyes drámával, aminek a személyességnél azért jóval általánosabb vonatkozásai is vannak. Következetesen antináci édesanyja (aki a csodával határos módon élte túl a hitleri időszakot) s az ő személyes gyermekkori meghurcoltatása kitűnően feltár egy olyan füllet előítéletekkel teli zárt kisközösségi világot, mely tulajdonképpen bárhol lehetne Európában. Az előítéletek ugyanis a cinikus nagypolitika által gerjesztve épp ezekben a zárt világokban tudják a leginkább pokollá tenni a kívülállónak tekintettek életét, s okoznak ezáltal egész életre begyógyíthatatlan sebeket. S Romer úr is említette, hogy mintha mostanára jött volna el az ideje a német morális megtisztulás egy olyan fázisának, ahol a nácizmust elítélő lelkiismereti alapossággal tárják fel azokat a nem tevéssé taszító és kegyetlen elnyomó mechanizmusokat melyek a németeket sújtották a II. világháború után jó néhány európai országban (lásd magyar kitelepítések, a brutális semmivel sem indokolható benesi vérbosszú, mely ugyan nem jött Sztálin akarata ellenére, de ugyanarra a kisközösségi gyűlölethullámokra épült rá mint a dán példa s semmivel sem volt humánusabb a nácik gaztetteinél). Ahhoz hogy új Európát tudjunk építeni, s ki jussunk a kisállami, kisnemzeti nacionalizmusok poklából, mindenkinek szembesülnie kell a saját maga keresztjeivel. A mára már a németekkel megbékélt, s alapvetően toleránssá és befogadóvá lett Dániában a regény régi sebeket tépett fel, s nagy vitákat kavart. Viszont hozzá segít egy egészségesebb nemzeti önismeret megteremtéséhez. Ennek szükségessége még hangsúlyosabban jelenik meg, ha például a Dán Néppárt (a helyi MIÉP) politikai sikereire gondolunk mostanában.
A skandináv napok alatt igen kellemes benyomásként ért, hogy megismerkedtem a másik szakjára nézve könyvtáros Deli Orsival, aki a norvég könyvtárügyről kíván jövőre szakdolgozatot írni. Jó érzés tudni, hogy érdeklődési területemmel nem állok egyedül:)) Orsi ráadásul norvég források alapján fog majd dolgozni, ha minden jól megy majd akkor a célországban, s kíváncsian várom, mire jut majd.
Összegezve tehát az elmúlt hetet, az nekem a skandináv kultúráról szólt. S nagyon sajnálom, hogy a magyar könyvtárosság az MKE révén nem bírt olyan programokat felmutatni, melyek legalább komolyan elgondolkodtattak volna a konkurencia keresésén.
Skandináv kulturális napok az ELTE-n és könyvfesztiváli események
Holnaptól az ELTE Skandinavisztika tanszékén (Rákóczi út 5.) skandináv kulturális fesztivál indul, magyarra lefordított északi szerzők könyveinek vásárával egybekötve. Az első nap a fordításoké. A fordítás művészetéről általánosságban a téma egyik legavatottabb hazai tudora, Klaudy Kinga beszél majd. Előadást tart Eszterhás Péter, aki nemrégiben kapott igen magas rangú dán elismerést műfordítói tevékenységéért. 1956 óta él Dániában s második anyanaelvére fordítja a magyar irodalom alkotásait. Előadást tart délután Kertész Judit is, akit Karen Blixen magyar fordítójaként ismerhetünk, de mellett számos remek dán művet fordított igen élvezetes stílusban magyarra.
A második nap már beszáll az előadások szervezésébe a Skandinávház Alapítvány is. A téma ugyanisa skandinávkrimik világa, az alapítványnál pedig ez az év a skandináv krimi éve. Számos színvonalas beszélgetés járta már körül a markáns kortárs krimiírók tevékenységét. Erre teszi fel a koronát a második nap, különösen a délután háromtól kezdődő kerekasztalbeszélgetés. S csütörtök este az ELTE-n, szombaton és vasárnap pedig a Skandinávház Alapítvány Klauzál téri irodájában olyan krimiket nézhetnek meg angol felirattal az érdeklődők, melyek szinte garantáltan most kerülnek bemutatásra nálunk először és utoljára! Köszönet érte a skandináv közszolgálati tv-nek (SVT), ők adtán kölcsön a legtöbb filmet dvd-n.
A harmadik napon pedig számos skandináv szerző mutatkozik majd be a hazai közönségnek. Közülük szinte mindenkinek megjelent már magyarra fordított műve is, így személyesen is megismerkedhetünk most velük. Bár ez utóbbi napra azért szerintem nem árt majd valamely skandináv nyelv ismerete (bár kérdezni nyílván magyarul is lehet majd).
S akkor még nem beszéltünk a könyvfesztiválról. Ide a Polar Kiadó szombaton Kurt Romerrel és az Aki pislog fél a haláltól című művével érkezik, Dánia egyik mostanában legnagyobb vihart kavart regényével, melyet most már magyarul is olvashatunk. A szerző nagyon nehezen mozdul ki Dániából, így nagyon becsülendő, hogy tiszteletét teszi nálunk! A dán-német konfliktus személyes élményvilágból jövő ábrázolása pedig Közép-Európában is különös érdekességgel és történeti aktualitással bír.
De előtte pénteken még bemutatkozik itthon a Skandinávház révén a femikrimi műfaja Sara Blædel dán krimiíró közreműködésével.
Felhívnám még a figyelmet az elsőkönyvesek hagyományos fesztiváljának idei dán résztvevőjére. Janni Olesen Aalborgból robbant be az irodalmi életbe, s a Kertész Judit által fordított szemelvény alapján elég sokkolóan ábrázolja a 70-es évek második felében született generáció leki, szellemi, érzelmi kiüresedését valamint szexuális problémáit.
Vasárnap Romer műve után bemutatásra kerül Morten Ramsland Kutyafej című dán családregénye is, a Novella kiadó standján.
S akkor még nem beszéltem arról amit Melissa is megemlített, hogy Findusz könyvek alkotója Sven Nordqvist is tiszteletét teszi a könyvfesztiválon.
A részletes program itt és itt található. Jó szórakozást a programokhoz. Ki tudja mikor lesz legközelebb ennyire masszív skandináv irodalmi és filmes rendezvénysorozat újra nálunk, igen meg kell becsülni szerintem e lehetőséget.
Hírlap és Folyóirat cikkmásolat ingyen a dán közkönyvtári hálózatból
Nagyon elhanyagoltam ezt a blogot ami nagyon méltatlan dolog. Néhányan lehet azt hitték, hogy talán megszűnt már, de szó sincs róla. Mostantól igyekszem nagyobb figyelmet fordítani rá. Meglehet néha rövidebbek lesznek a bejegyzések, de reményeim szerint nem telik el mintegy 2 hónap 2 egymást követő bejegyzés között.
S akkor áttérek a címben jelzett témára. A bibliotek.dk dán közkönyvtári portál új szolgáltatással gyarapodott. Bárki 80 oldal terjedelemig ingyen igényelhet folyóirat és cikkmásolatot a közkönyvtárak állományából. A rendelés többféle módon is kielégítésre kerülhet.A helyi (regionális) központi könyvtár akár papíralapon akár digitálisan elkészíti a másolatot a saját állományából. Viszont ezen felül bárki, akinek dán személyi száma van (amely szerepel a dán TB kártyán, de egyben könyvtári olvasójegyként is szolgál, megkapják a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek pl. Erasmusos egyetemisták is!), szabadon regisztráltathatja magát az aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár honlapján. Ezt követően digitális másolat rendelését leadhatja online is, válaszként pedig megkapja a letöltési linket ha kész a másolat. 80 oldalon felül egy csekély összeget (átszámolva kb 20 forintnyit oldalanként) kell fizetni oldalanként bakkártya segítségével, vagy átutalással.
Ugye a dán könyvtárügyet is utolérte a racionalizálás, már jóval a gazdasági válság kirobbanása előtt. Közigazgatási reformot hajtottak végre, s a könyvtári hálózat is komoly karcsúsításon esett át. Abban viszont teljes a konszenzus fenntartók és könyvtárak között, hogy az olvasókat ki kell szolgálni, minél változatosabb módokon, elvége miért is tartanák fent a könyvtárat, ha használata nem válik tömegek információs igényei kielégítésének eszközévé? Ez a folyóiratcikk másolati szolgáltatás pedig válság idején különösen felértékelődik. Hiszen az emberek kevesebb újságot, folyóirratot tudnak vásárolni, a könyvtárak jogszerűen kielégítik az információs igényt. A létező szükségletekre alapozódó szolgáltatást pedig a kistérségi önkormányzatok, mint fenntartók finanszírozzák . Ilyen egyszerűen is lehet ugye. A fájdalmas megszorítások mellett el lehet érni, hogy az emberek ne forduljanak el a könyvtártól, sőt egyre szívesebben használják azt. A legújabb SPLQ szám is nagyon jó példákat nyújt ehhez az északi országokból. A következő bejegyzésekben ezek közül is szemelgetek majd.
Egy másik naptár dániai képekkel
A könyvtáros téma mellé készítettem egy olyan naptárat is, melyben dániai tájak, városképek, érdekes vagy szép múzeumbelsők láthatóak. Ezek az előzőtől eltérően saját felvételek. Letölteni innen lehet pdf-ben. Nyelve dán és magyar, a képaláírásoké angol, s tartalmazza a fontosabb amerikai és brit dátumokat is.
Új sablon
Feltettem egy widgeteket is kezelni képes új sablont a blogomra. Kissé összefogottabb, rendesebb arculat született így (csak a háttérképek ne lennének elmosódottak, lecserélni viszont nem lehet a default képeket, legalábbis ftp-s blog hozzáférés nélkül). Ha valaki nem feedolvasóval nézi blogom, nyilvánítson véleményt, hogy jobb-e mint a korábbi.
Azóta már finomítottak a sablonon (automatikusan lehet frissíteni, több kép közül lehet választani, könnyebb saját képet háttérnek betenni, bár még mindig olyan útvonalra kell amit ftp nékül megtalálni nehéz), gyarapodott egy karácsonyi háttérrel is,de szerintem a télivel olvashatóbb a blog.
Dán tízpontos könyvtári ajánlás a jövő gyermekkönyvtáráról
Szintén a már idézett SPLQ számból az aalborgi kísérlet ismertetése után még egy adalék következik arra, hogy mennyire is komolyan veszik Dániában a gyermekkönyvtárak átalakulásának ügyét. A Dán Könyvtári Hatóság 10 pontos ajánlást bocsátott ki e tárgykörben. Anna Enemark a Hatóság munkatársa bevezetőjében még egyszer leszögezi, hogy a gyermekek kulturális élményhez juttatásának fontos része az irodalmi élményvilág, ám nem ragadhat le csupán ezen a területen a könyvtár. A gyermekkönyvtárnak haladnia kell a korral. S ezen nem csak azt értik, hogy gyermekek számára az egyéni használatot biztosító keresőrendszereket, portlokat kell kialakítani, hanem azt is, hogy a minket körülvevő audiovizuális információs formákban segíteni kell eligazodni a fiatal korosztályt. A személyes öntevékeny részvételre kell a hangsúlyt helyezni, hogy a nebulók társas kapcsolatok keresztül is szocializálódjanak az újfajta virtuális környezetben, s ne hagyják magukra őket. Egyben felmerül az együttműködési kötelezettség is az iskolai és a gyermekkönyvtárak között, amely számos fizikai és szemléletbeli gát lebontásával jár együtt. Felvilgosítás, tapasztalatszerzés és nevelés. Ez a három kulcsszó ami köré az egész szakmai anyag szerveződik. A gyermekeknek élményszerűen találkozni kell minél változatosabb módokon (vizuálisan, auditívan, multimédia környezetben) az őt körülvevő világgal. meg kell tanulnia feldolgozni az összes érzékeire rázuhanó információtömeget. Ehhez pedig az irodalmi élményközpontúság, s a köré épülő rendezvényszervezés önmagában bizony már kevés. Érdekes, furcsának tűnő és provokatív, válaszra ingerlő tartalmakat kell számukra felkínálni, hogy változatos tevékenységi formákban a saját élményeiken keresztül tudjanak szocializálódni az újfajta információs ingerekhez. Az iskolák kapcsán pedig kitér a cikk arra is, hogy nem csupán a hagyományos értékelés központú tanórai keretben kell e célokat megvalósítani. Olyan informális foglalkozásokra kell sort keríteni, amiben például a gyermekek egymás közt tanulják meg a játék közbeni szabályok tiszteletét. A könyvtár felaldata, hogy egyfajta hidat képezzen az informális tanítási módok, a könyvtári tevékenységek kapcsán önkéntes módon kialakuló diák hálózati közösségek s az iskola formalizált pedagógiai világa között. Átvállal pedagógiai feladatokat tehát, de hagyományos értelemben vett iskola soha sem lesz belőle!
Az ajánlások kiadását számos szakmai vitafórum, roadshow, széleskörű szakmai konzultációs folyamat előzte meg. S az új kompetenciák könyvtári implementálására felsőfokú könyvtáros továbbképzési programokat indítanak el. A könyvtár szocializációs szerpep kapcsán pedig számos ajánlás, útmutatás fog készülni még a jövőben.
Most pedig tekintsük át, hogyan összegezték az új kihívásokat ajánlások szintjén:
1. Az új kompetenciák új fajta tevékenységi formákat generálnak a könyvtárakon belül.
A könyvtáros közösségnek láthatóbbá kell válnia a világhálón, színesebb tevékenységeket kell a könyvtárakban szervezniük, s munkájuk közben mindenütt törekedni kell a felhasználókkal való dialógusra. Mindezek mögött az alapvetően megváltozó új információs világ, az újfajta társadalmi igények és elvárások, új kulturális szokások feltűnése húzódik meg indokként.
2. A könyvtári térnek izgalmasnak és inspiratívnak kell lennie.
Új design koncepciók kellenek a fizikai tér átalakítására, hogy az megragadja a gyermekek fantáziáját. Szeressen oda bemenni, aztán játszani és tanulni egyaránt.
3. A könyvtáraknak fejleszteniük kell világhálós szolgáltatásaikat.
Különös tekintettel vonatkozik ez a közösségépítő alkalmazások világára. A gyermekek számára új részvételi alapú virtuális terekekt kell létrehozni izgalmas és változatos erőforrásokkal.
4. A gyermekek játszanak- a könyvtárban!
A könyvtáraknak a játékot és a játékkultúrát kell tevékenységük központi szervező elemévé tenniük. Teret kell adni a játékhoz, a játékkészítéshez, minél változatosabb formájú és fajtájú játékoknak kell a fiatalság rendelkezésére állnia, a megfelelő partneri, tanácsadói szakértelemmel együtt.
5. A könyvtár az olvasási képességeket s az olvasás élményét nyújtsa a gyermekeknek.
Megmarad és továbbra is igen fontos tehát a hagyományos irodalmi képességfejlesztő, az olvasáskultúrát szolgáló, irodalmi élményekkel inspiráló feladatkör is.
6. Az együttműködés új formáinak és eszköztárának kialakítása az iskolai könyvtárak és a gyermekkönyvtárak között.
A két intézményi szférának sokkal szorosabban kell együtt dolgoznia a gyermekek érdekében. A közös munka lehetővé teszi a két intézményterületet jellemző egyedi kompetenciák szélesebb közös kibontakoztatását.
7. A könyvtárnak közösségi érzést kell sugároznia, még a kívülállók felé is. Ezen azt értik, hogy sokkal határozottabban kell nyitni a fogyatékossággal rendelkezők, hátrányos szociális helyzetűek, a nemzetiségek, bevándorlók, s általában mindenféle speciális helyzetű társadalmi csoport felé, hogy bennük is kisugározódjon a könyvtári közösség érzése.
8. A könyvtár támogassa a tanulást és a kulturális fejlődést.
A könyvtárnak támogatnia kell az összes formális és informális tanulási formát és tevékenységet, mely lehetővé teszi a gyermekek számára kompetenciáik megalapozását és fejlesztését, az írott szövegek, vizuális és audioalapú dokumentumok kódolását (feldolgozását), készítését és cseréjét tekintve.
9. A könyvtár érintse meg a gyermekeket.
Tevékenységeivel menjen házhoz hozzájuk szolgáltatásaival az óvodákba, gyermekmegőrző helyekre, iskolákba s egyéb gyermek és ifjúsági intézményekbe.
10. A könyvtár menedzsmentjének középpontjában a gyermek álljon!
A könyvtárak vezetői határozzák meg a prioritásokat a pénzt és az időt. Mindezen eszközök segítségével kell folyamatosan újragondolni, fejleszteni és a helyi viszonyokra adaptálni a gyermekek felé irányuló könyvtári szolgáltatásokat. Ahelyett hogy a gyermekek könyvekre vagy videojátékokra alapozott kulturális fejlődésére, információs igényeire, a szabad létezés, illetve a tanulás fizikai könyvtári tereire összpontosítanánk, új alapvető nézőpontot kell választanunk. A fejlődés fundamentuma ugyanis a tudástársadalmat tekintve az emberek képessége az információ előállítására, közvetítésére és cseréjére, függetlenül attól, hogy az milyen fizikai vagy digitális hordozón jelenik meg. Új kultúraformáló koncepció adhatja meg a fejlet könyvtári szolgálzatások alapját. Ennek tartalmaznia kell az információt, az élményt, tapasztalatot, az intellektuális és az érzelmi alapú tanulási komponenseket, egyaránt koncentrálva a hagyományos és az új információhordozók világára.
Az pedig csak jámbor óhaj, hogy mindezeken a magyar illetékesek is elgondolkoznak a még mindíg a könyv és rendezvényközpontúság és a kampányszerű időlegesség csapdájában lévő új eseménysorozatuk szervezése közepette. Miért érzi az ember sokszor úgy, hogy a vezérszavak jók, csak intellektuális tartalom és cselekvés nincs mögöttük? Itt a példa, hogy másként is lehet…
Linkek:
http://www.splq.info/issues/vol41_3/04.htm -az ajánlások összefoglalója az SPLQ-ban
http://www.bs.dk/publikationer/andre/fremtidens/index.htm Az eredeti teljes dán nyelvű változat a Dán Könyvtári és Média Hatóság portálján. Az ígértek szerint, hamarosan angol nyelvű összefoglaló is olvasható lesz majd. Addig is ott a fentebbi cikk.