Szintén a már idézett SPLQ számból az aalborgi kísérlet ismertetése után még egy adalék következik arra, hogy mennyire is komolyan veszik Dániában a gyermekkönyvtárak átalakulásának ügyét. A Dán Könyvtári Hatóság 10 pontos ajánlást bocsátott ki e tárgykörben. Anna Enemark a Hatóság munkatársa bevezetőjében még egyszer leszögezi, hogy a gyermekek kulturális élményhez juttatásának fontos része az irodalmi élményvilág, ám nem ragadhat le csupán ezen a területen a könyvtár. A gyermekkönyvtárnak haladnia kell a korral. S ezen nem csak azt értik, hogy gyermekek számára az egyéni használatot biztosító keresőrendszereket, portlokat kell kialakítani, hanem azt is, hogy a minket körülvevő audiovizuális információs formákban segíteni kell eligazodni a fiatal korosztályt. A személyes öntevékeny részvételre kell a hangsúlyt helyezni, hogy a nebulók társas kapcsolatok keresztül is szocializálódjanak az újfajta virtuális környezetben, s ne hagyják magukra őket. Egyben felmerül az együttműködési kötelezettség is az iskolai és a gyermekkönyvtárak között, amely számos fizikai és szemléletbeli gát lebontásával jár együtt. Felvilgosítás, tapasztalatszerzés és nevelés. Ez a három kulcsszó ami köré az egész szakmai anyag szerveződik. A gyermekeknek élményszerűen találkozni kell minél változatosabb módokon (vizuálisan, auditívan, multimédia környezetben) az őt körülvevő világgal. meg kell tanulnia feldolgozni az összes érzékeire rázuhanó információtömeget. Ehhez pedig az irodalmi élményközpontúság, s a köré épülő rendezvényszervezés önmagában bizony már kevés. Érdekes, furcsának tűnő és provokatív, válaszra ingerlő tartalmakat kell számukra felkínálni, hogy változatos tevékenységi formákban a saját élményeiken keresztül tudjanak szocializálódni az újfajta információs ingerekhez. Az iskolák kapcsán pedig kitér a cikk arra is, hogy nem csupán a hagyományos értékelés központú tanórai keretben kell e célokat megvalósítani. Olyan informális foglalkozásokra kell sort keríteni, amiben például a gyermekek egymás közt tanulják meg a játék közbeni szabályok tiszteletét. A könyvtár felaldata, hogy egyfajta hidat képezzen az informális tanítási módok, a könyvtári tevékenységek kapcsán önkéntes módon kialakuló diák hálózati közösségek s az iskola formalizált pedagógiai világa között. Átvállal pedagógiai feladatokat tehát, de hagyományos értelemben vett iskola soha sem lesz belőle!
Az ajánlások kiadását számos szakmai vitafórum, roadshow, széleskörű szakmai konzultációs folyamat előzte meg. S az új kompetenciák könyvtári implementálására felsőfokú könyvtáros továbbképzési programokat indítanak el. A könyvtár szocializációs szerpep kapcsán pedig számos ajánlás, útmutatás fog készülni még a jövőben.
Most pedig tekintsük át, hogyan összegezték az új kihívásokat ajánlások szintjén:
1. Az új kompetenciák új fajta tevékenységi formákat generálnak a könyvtárakon belül.
A könyvtáros közösségnek láthatóbbá kell válnia a világhálón, színesebb tevékenységeket kell a könyvtárakban szervezniük, s munkájuk közben mindenütt törekedni kell a felhasználókkal való dialógusra. Mindezek mögött az alapvetően megváltozó új információs világ, az újfajta társadalmi igények és elvárások, új kulturális szokások feltűnése húzódik meg indokként.
2. A könyvtári térnek izgalmasnak és inspiratívnak kell lennie.
Új design koncepciók kellenek a fizikai tér átalakítására, hogy az megragadja a gyermekek fantáziáját. Szeressen oda bemenni, aztán játszani és tanulni egyaránt.
3. A könyvtáraknak fejleszteniük kell világhálós szolgáltatásaikat.
Különös tekintettel vonatkozik ez a közösségépítő alkalmazások világára. A gyermekek számára új részvételi alapú virtuális terekekt kell létrehozni izgalmas és változatos erőforrásokkal.
4. A gyermekek játszanak- a könyvtárban!
A könyvtáraknak a játékot és a játékkultúrát kell tevékenységük központi szervező elemévé tenniük. Teret kell adni a játékhoz, a játékkészítéshez, minél változatosabb formájú és fajtájú játékoknak kell a fiatalság rendelkezésére állnia, a megfelelő partneri, tanácsadói szakértelemmel együtt.
5. A könyvtár az olvasási képességeket s az olvasás élményét nyújtsa a gyermekeknek.
Megmarad és továbbra is igen fontos tehát a hagyományos irodalmi képességfejlesztő, az olvasáskultúrát szolgáló, irodalmi élményekkel inspiráló feladatkör is.
6. Az együttműködés új formáinak és eszköztárának kialakítása az iskolai könyvtárak és a gyermekkönyvtárak között.
A két intézményi szférának sokkal szorosabban kell együtt dolgoznia a gyermekek érdekében. A közös munka lehetővé teszi a két intézményterületet jellemző egyedi kompetenciák szélesebb közös kibontakoztatását.
7. A könyvtárnak közösségi érzést kell sugároznia, még a kívülállók felé is. Ezen azt értik, hogy sokkal határozottabban kell nyitni a fogyatékossággal rendelkezők, hátrányos szociális helyzetűek, a nemzetiségek, bevándorlók, s általában mindenféle speciális helyzetű társadalmi csoport felé, hogy bennük is kisugározódjon a könyvtári közösség érzése.
8. A könyvtár támogassa a tanulást és a kulturális fejlődést.
A könyvtárnak támogatnia kell az összes formális és informális tanulási formát és tevékenységet, mely lehetővé teszi a gyermekek számára kompetenciáik megalapozását és fejlesztését, az írott szövegek, vizuális és audioalapú dokumentumok kódolását (feldolgozását), készítését és cseréjét tekintve.
9. A könyvtár érintse meg a gyermekeket.
Tevékenységeivel menjen házhoz hozzájuk szolgáltatásaival az óvodákba, gyermekmegőrző helyekre, iskolákba s egyéb gyermek és ifjúsági intézményekbe.
10. A könyvtár menedzsmentjének középpontjában a gyermek álljon!
A könyvtárak vezetői határozzák meg a prioritásokat a pénzt és az időt. Mindezen eszközök segítségével kell folyamatosan újragondolni, fejleszteni és a helyi viszonyokra adaptálni a gyermekek felé irányuló könyvtári szolgáltatásokat. Ahelyett hogy a gyermekek könyvekre vagy videojátékokra alapozott kulturális fejlődésére, információs igényeire, a szabad létezés, illetve a tanulás fizikai könyvtári tereire összpontosítanánk, új alapvető nézőpontot kell választanunk. A fejlődés fundamentuma ugyanis a tudástársadalmat tekintve az emberek képessége az információ előállítására, közvetítésére és cseréjére, függetlenül attól, hogy az milyen fizikai vagy digitális hordozón jelenik meg. Új kultúraformáló koncepció adhatja meg a fejlet könyvtári szolgálzatások alapját. Ennek tartalmaznia kell az információt, az élményt, tapasztalatot, az intellektuális és az érzelmi alapú tanulási komponenseket, egyaránt koncentrálva a hagyományos és az új információhordozók világára.
Az pedig csak jámbor óhaj, hogy mindezeken a magyar illetékesek is elgondolkoznak a még mindíg a könyv és rendezvényközpontúság és a kampányszerű időlegesség csapdájában lévő új eseménysorozatuk szervezése közepette. Miért érzi az ember sokszor úgy, hogy a vezérszavak jók, csak intellektuális tartalom és cselekvés nincs mögöttük? Itt a példa, hogy másként is lehet…
Linkek:
http://www.splq.info/issues/vol41_3/04.htm -az ajánlások összefoglalója az SPLQ-ban
http://www.bs.dk/publikationer/andre/fremtidens/index.htm Az eredeti teljes dán nyelvű változat a Dán Könyvtári és Média Hatóság portálján. Az ígértek szerint, hamarosan angol nyelvű összefoglaló is olvasható lesz majd. Addig is ott a fentebbi cikk.
Északi könyvtári érdekességek, webarchiválás valamint minden ami foglalkoztat