10. Online zenei kölcsönzés – közkönyvtárban

Kölcsönözz és hallgass zenét — könnyű és legális úton. Ez a mottója, annak a szolgáltatásnak, melyet dán közkönyvtárak nyújtanak az interneten keresztül. A projekt 2004-ben indult konzorciumi formában, a Phonofile szövetség és hat
jelentősebb dániai közkönyvtár, az Aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár, valamint a Dán Könyvtári Hatóság kezdeményezésére. A Phonophile összefogja a dán zenei szféra összes szereplőjét (zeneszerzők, előadók, előadóhelyek és terjesztők). Közös választ kerestek az egyre romló cd-eladások támasztotta kihívás kezelésére. Ez találkozott össze a könyvtárak zenei szolgáltatási törekvéseivel. A cél egy olyan szolgáltatás kialakítása lett, mely legális úton tesz a netről
letölthetővé zenei anyagot, a jogtulajdonosok igényeit figyelembe véve.
Az Aarhusi Állami és Egyetemi könyvtár digitalizált zenei kötelespéldány anyagára
támaszkodva alakították ki a műszaki hátteret. A szolgáltatást összekapcsolták a közkönyvtárak változatos olvasói regisztrációs rendszereivel. Minisztériumi pénzügyi támogatással minden érdekelt számára megfelelő online kölcsönzést
indítottak be.
A kölcsönözhető anyag döntő része a dán patriotikum (benne az összes 1982-től megjelent zenei CD felvétellel). A nemzetközi komoly- és könnyűzenei zenei anyagok hozzáadásával (a multi kiadók bevonásával egyedi tárgyalások révén) mára 300 ezer tételt szolgáltatnak.
Másik zenei szolgáltatás a nyomtatott (főként jazz és klasszikus) zenei anyag szolgáltatása. A Microsoft DRM technológiájával védett felvételek meghatározott számban kölcsönözhetőek (tölthetőek) le 7 napra. A résztvevő könyvtárak állítják be a kvótákat. Ez könnyen ellenőrizhető, belépésnél ugyanis ki kell választani azt az intézményt, ahová a felhasználó beiratkozott, így saját ottani felhasználónevével és jelszavával lép be a rendszerbe. A kölcsönzött zeneszámok
Windows Media Playerrel, illetve a DRM technológiát támogató hordozható eszközökön hallgathatók meg. A felvételek jó részét meg is lehet vásárolni, linkek vezetnek el a megfelelő zeneboltokhoz. A technológia azt is lehetővé
teszi, hogy kölcsönzés / vásárlás előtt stream adatfolyammal (mintha rádiót hallgatnánk a neten) ízelítőt kaphatunk az összes zeneszámból. A kezdeti instabil technikai háttér, s a választék szűkössége miatt eleinte nem
vették annyian igénybe a szolgáltatást mint amire számítottak. Az online zeneipar felvirágzásával, s a szolgáltatás fejlődésével (új felhasználói felület 2006-os bevezetése a növekvő választékkal együtt) azonban kirobbanó
sikertörténet következett. Ma már naponta mintegy 2000 kölcsönzést regisztrálnak. A hordozható eszközökre való másolás megteremtése, s az országos marketingkampány tovább pörgetheti fel majd e számot. A közkönyvtáraknak hangsúlyos feladata a zenei választék biztosítása felhasználóik számára. Ezt a dán könyvtári tradícióból adódó ingyenes
kölcsönzési modellben (a felhasználók helyi adójukkal járulnak hozzá a könyvtárak költségeihez) a magas licenszdíjakat figyelembe véve konzorciumi közös finanszírozással érhetik el — saját olvasóik számára. A dán közigazgatási reform, a nagyobb kistérségek, anyagilag erősebb lábakon álló helyhatóságok létrejötte azonban várhatóan lehetővé teszi a mai felhasználási területi lyukak teljes befedését. (Jonna Holmgaard Jansen cikke nyomán a sorozatban idézett
tanulmánykötetből)

9. Alternatív Google és helyi nemzeti hálózat Finnországban

Finnországból Pälvi Jokitalo, a felhasználókkal való kapcsolatfelvétel és a tájékoztatás új útjait mutatja be. A fővárosi régió online katalógusa köré szerveződő szolgáltatásrendszer népszerűségben az adott régióban a Google-lal
versengő márkanévvé (branddé) formálódott! Mobil szolgáltatások (SMS, WAP) segítségével lehet katalógusinformációt kérni, kölcsönözni, hosszabbítani és bírságot befizetni is. A televíziós interaktív digitális hálózatok létrejöttét
kihasználva megjelentek azokon a könyvtári hírek, információt, s a Libinfóhoz hasonló Kérdezd a Könyvtárost szolgáltatás (50 könyvtár vesz részt benne, köztük tudományos könyvtárak is) archívuma. A későbbiekben lekérdezhető lesz a közös
nemzeti katalógus, s a tájékoztató szolgáltatás is elérhető lesz ily módon is. Ennek kiegészítője a Helsinkiben működő Információs Benzinkút, melynek révén telefonon, faxon és e-mailen is tájékoztatnak a Városi Könyvtár munkatársai.
Az Interneten ők is közös nemzeti közkönyvtári portált alakítottak ki, ahová minden közkönyvtár fel tudja adatait tölteni. Erre épülnek rá a tematikus online információs csatornák. A legújabbak közülük a finn irodalmi és zenei élet
fejleményeiről tájékoztatnak (meg a kapcsolódó dokumentumokról) A portál többnyelvű (svédül és angolul is megjelennek az adott nyelvi közösségnek releváns információk). Ez a portál ad helyet SFL néven egy saját
tárgyszókészletre és keresőmotorra támaszkodó háromnyelvű érdekes szemantikus webes kísérletnek is. Közös regionális szolgáltató és lekérdezőfelületek is rendelkezésre állnak tudományos és közkönyvtárak összefogása révén.
A Sanojen Ajka finnül és angol nyelvű(!) szemelvényekkel mutatja be a finn irodalmat, a Helsinki és a Hämeenlinnai városi könyvtárak jóvoltából. Turkuban életrajzi és bibliográfiai információkat kötöttek össze, egy regionális könyv és
periodika adatbázis keretében. A szerző rövid életrajza mellett elvezetnek a linkek könyveihez, valamint cikkeihez is.
A Pirkanmaa régióból származik Kirjatti a könyvtári macska, aki a gyerekkel barátkoztatja meg a könyvtár világát. Az online portál irodalmi ajánlókat kínál életkor szerint, valamint kvíz, kirakós és egyéb játékokat. Számos egyéb városi
könyvtár (pl. Helsinki, Espoo) is üzemeltet gyermekeknek szóló online felületet. A Finn Belügyminisztérium felmérése szerint a könyvtári rendszer szolgáltatásai kiállják a próbát a közszféra egyéb elektronikus szolgáltatásaival. Ez is
bizonyítja a ‘szolgálj ki helyben nemzeti hálózat segítségével’ mondás érvényességét.
A Finn könyvtári rendszer portálja angolul:
http://www.libraries.fi vagy http://www.kirjasot.fi (finnül);
SFL-
Search-Find-Locate-szemantikus web projekt: http://tiedonhaunportti.kirjastot.fi
(válasszon angol, svéd, vagy finn felületet)

8. Új digitális szolgáltatások

Az északi könyvtárügyet körüljáró tanulmánykötetben tovább haladva Öve Sundby (a
Norvég Nemzeti Könyvtár munkatársa) szerint a főbb digitális fejlődési irányok:
– Tömeges nemzeti digitalizálási programok (főszereplők a nemzeti könyvtárak,
kötelespéldány alapú állományukkal).
– Közös szolgáltatásokat menedzselő és szolgáltató, központi, többnyelvű
virtuális információs kapuk, melyek már minden északi országban kiépültek
(például a www.bibliotek.dk és a www.libraries.fi).
– Folyamatos szakmai megújulás, mely lehetővé teszi az újabb és újabb dokumentumtípusokra épülő szolgáltatási modellek megjelenését (pl. az e-bookok, hangoskönyvek virtuális kölcsönzése, a zenei online streaming szolgáltatások).
– A könyvtárosnak közvetítő szerepe a technikai erőforrások és a végfelhasználók
között: ahol véget ér a webes keresőgépek képessége, ott kezdődik a könyvtáros tudása.
– Aktív tudásközvetítő és tudásmegosztó szerep. Ez az értéknövelt funkció a szolgáltatások optimális felhasználói igénybevételét segíti. Ám virtuális szolgáltatások nem állnak meg önmagukban: folyamatosan és kölcsönösen
reflektálniuk kell a fizikai könyvtári térben zajló tradicionális és modern tevékenységekre is. Mindkét szféra félkarú önmagában. A modern hálózatos könyvtári rendszer a szimbiózisukkal születik meg párhuzamosan a fizikai és a
virtuális térben.
Az északi országok a történelmi, földrajzi és részben közös nyelvi örökségükre építve hozzák létre az újfajta közös könyvtári kereteket, pl. a digitális hálózatok kiépítése, vagy a könyvtárközi kölcsönzés újjászervezése. Együtt
törekednek a műszaki, kereskedelmi és adminisztratív akadályok leküzdésére. (A következő bejegyzésekben 7 konkrét erőfeszítés leírása következik Finnországtól Izlandig; a szemantikus webes kísérletektől az új típusú digitális könyvtári
felhasználói információs kapcsolatok kialakításán át az online zenekölcsönzésig.)

7. Az olvasáskultúra fejlesztése

A ‘Nordic Public Libraries in the Knowledge Society’ lentebb ismertetett tanulmányai a műveltség közelebbről pedig az irodalmi és olvasáskultúra fejlesztésével foglalkoznak. Az olvasói utánpótlás biztosítása, az érdeklődésfelkeltése a nívós irodalmi munkák s a könyvtár világa iránt kiemelt törekvés az egész északi régióban.
Dán és norvég példák: Dánia — Az Oktatási, a Kulturális valamint a Család és Fogyasztói Ügyek Minisztériumának összefogásával indult a ‘Gyermekek és irodalom’ társadalmiakciósorozat 2003-4-ben. Célja az olvasásélmény; az élvezetes műnek, s a jó olvasó képének összekapcsolási kísérlete húzódott meg. Egyaránt finanszíroztak
központi és alulról szerveződő projekteket. Volt mód szakmai tapasztalatcsere is (folyóiratok és konferenciák támogatásán keresztül). Az alulról szerveződő tevékenységek súlya rendre erősödik. Új kapcsolódási formákat teremtettek politikusok, az érdeklődő közösség és szakemberek bevonásával. Gyermekirodalom kapcsán évente más tevékenységi formát állítottak középpontba.
1. 2005-ben: gyermek- és ifjúsági irodalom díjazása széles társadalmi háttérrel (egy közismert humoros regényfigura után Orla-díj). Kategóriái: képeskönyvek, gyermekhez szóló művek, ifjúsági művek és képregények. Az odaítélés folyamata és
a díjátadás társadalmi eseménnyé vált. Partnerül szegődtek a Dán Rádió, a gyermekkönyvkiadók, a Dán Elektronikus Gyermekkönyvtár és online tájékoztató szolgáltatás, valamint az iskolai és gyermekkönyvtárosok szakmai szervezetei is.
A tv-ben, Rádióban és az interneten folytatott kampány során a célközönség (tehát a gyermek és ifjúsági korosztály) dönthetett a díjazottak személyéről. A díjátadás televíziós gálaest keretében történt.
2. Irodalmi kvízjáték indítása gyermekkönyvtárak és a média bevonásával. A gyermekirodalom bemutatása mellett a résztvevők átélhették az irodalmi élmények megelevenedését is, zenével, tánccal, énekkel. Több mint 70 könyvtár vett részt országszerte a játék első (megyei) fordulójában mintegy 3560 csapattal, melyek
nagyjából 13000 gyermeket mozgattak meg a 11-13 éves korosztályból. A helyi fordulók mindenütt nagy sajtóvisszhangot kaptak. A szponzorok a legügyesebbek díjazását vállalták (főként könyvek, kisebb ajándéktárgyak). E kampányoknak
közvetett tudományos haszna a szakmai publikációk számának növekedése a gyermeki írás- és olvasáskompetencia kapcsán. A gyermekkönyvtárosok és iskolai könyvtárosok számára pedig igen hasznos tapasztalatcserét jelent az éves
országos ingyenes konferencia, mely szakmai értéke mellett fontos kultúrpolitikai esemény is lett, miniszteri szintű képviselettel. Növekedett az olvasóközönség s nő a velük foglalkozó könyvtárosok és könyvtáros-tanárok
megbecsültsége. (Németh Márton) A könyvtárak fikciós irodalmi e-magazinja: http://www.literatursiden.dk , Orla-díj: http://www.dr.dk/orla , országos irodalmi kvízprogram: http://www.smartparatsvar.dk , ‘Gyermekek és Irodalom” kampány: http://www.laeselyst.nu.
Az idősebb korosztályokat megcélzó kortárs prózairodalmi kampányt tekintve: — A Dán Rádió kettes csatornája (P2) és az Alfabet irodalmi magazin 1999-ben alapította meg ‘P2 Nobel’ néven a leghallgatottabb kortárs prózai mű elismeréséül szolgáló díjat. Ennek kapcsán a kortárs irodalom megismerésére országszerte könyves klubok létesültek a helyi könyvtárakban. A hónap könyve kapcsán folytatott eszmecserék közül a rádió havonta rögzít és sugároz
egyet-egyet (földrajzi egyensúlyt képezve az egyes régiók főbb könyvtáraiból). A rádió komoly marketing segítséget is nyújt poszterekkel s egyéb népszerűsítő
anyagokkal a résztvevő könyvtárak számára. Az Alfabet folyóirat pedig írásban is közli az adott hónap vitájának érdekességeit és következtetéseit. A díj odaítéléséről 2006 tavaszán a vitán részt vett olvasók közül kikerült 8 tagú
zsűri döntött. A záróvitát, a szavazást és az indoklást is élő rádióközvetítés segítségével lehetett figyelemmel kísérni. Az irodalomnépszerűsítő társadalmi akció szeptembertől is folytatódott immáron még több könyvtár és olvasó aktív
részvételével.
Norvégiában a brit területről kiindult, s nálunk is (A Nagy Könyv) néven futott játékot adaptálják, ám kifejezetten a gyermek-ifjúsági korosztály számára. A hangsúly pedig a művek által kiváltott élmények motivációján, erősségén,
minőségén és változatosságán lesz. 24 kiválasztott olvasó állít össze idén tavaszra egy adatbázist az izgalmas, a szomorú, a meglepő (kaland) és a fantasztikus művek kategóriáiban. Ezután indul majd a médiában és a könyvtárakban az országos
játék. Norvégiában stratégiai kérdésként kezelik a színvonalas irodalom bekerülését a könyvtári rendszerbe. Az állam évente 1000 példány új szépirodalom beszerzését biztosítja a közkönyvtárak számára. Ezt kiegészíti a kultúraterjesztés iskolai támogatási programja is. A helyi iskolák és közkönyvtárak rendszeres olvasásnépszerűsítő programokat, beszélgetéseket szerveznek. Ezek során a gyermekek a kultúra és a humán tudományok változatos szeleteivel ismerkedhetnek meg kötetlen élményszerű dialógusok során irodalmárok, filozófusok, könyvtárosok
s egyéb kulturális szakmák művelőinek társaságában.
Mindezek mellett az új kulturális és könyvári stratégiák elkészítésénél fontos szerepet kap az új irodalomnépszerűsítő kommunikációs formák megtalálása. Újabb és újabb partnerek és megjelenési formák bevonása válik itt is szükségessé. A
kölcsönzési statisztikák mindenesetre szolid, de tartós növekedést mutatnak. Így a szívós helyi népszerűsítő tevékenység útja az eddigi nagy országos kampányok hiányában sem eredménytelen.
Kapcsolódó linkek: norvég állami irodalomnépszerűsító program:
http://www.kulturrad.no/ (angol / norvég), Filosofi i skolen (Filozófia az
iskolában): http://www.buf.no/prosjekter/skole/index.php?page=hejpm (angol /
norvég), Gi rom for lesing!: Strategi for stimulering av leselyst og
leseferdighet 2003-2007. (Adj helyet az olvasásnak- négyéves olvasásfejlesztési
stratégia)
http://www.utdanningsdirektoratet.no/templates/udir/TM_Tema.aspx?id=475 (angol /
norvég),
ABM-utvikling (A Norvég Közgyűjteményi Hatóság közkönyvtári
statisztikái)
http://www.abm-utvikling.no/prosjekter/Interne/Bibliotek/statistikk/Folkebibliotek/index.html
További hozzászólási lehetőség: http://hunra.klog.hu/?p=12

6. Lappföld könyvtárügye, Őshonos, kisebbségi autonóm etnikumok könyvtári ellátása-Aland szigete

A következőkben is a felhasználó-barátság lesz a fő szempont, azonban teljesen más, speciális nézőpontból. Először az északon élő számik, majd a délebbre élő Aland szigeti svédek példáján keresztül. Ebben Liv Inger Liddi, a Számi Parlamenti (Nemzeti) Könyvtár vezetője, majd Eva Gustafsson a Mariehamni Városi Könyvtár igazgatójának beszámolói lesznek segítségünkre.A sérelmeken felülemelkedő, a kulturális autonómián alapuló regionális könyvtári rendszerek
tapasztalatai nem lehetnek csekélyek a Kárpát-medencében sem. Az autonóm számi (lapp) parlament 1989-ben alakult meg a norvégiai Karasjokban (a számik a lapp elnevezést pejoratívnak érzik, ezért kerülöm annak használatát). Fő feladata a számi kultúra ápolása, az önazonosság megőrzése szempontjából szorgalmazza az e célokat nagyban segítő könyvtári szolgáltatói rendszer működtetését. Utóbbi rendszer közvetlenül a parlament keretei közt működik, onnan zajlik a fejlesztése, koordinációja. Ezzel zárult le az a XIX. században kulturális és közigazgatási autonómiájáért zajlott. A számi parlament keretében működő könyvtári hálózat feladata tehát a számi dialektusokban keletkezett dokumentumok és az egyéb nyelvű számi vonatkozású anyagok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és szolgáltatása. A hálózat csúcsán álló Számi Nemzeti Könyvtár egyben parlamenti könyvár is, segítve annak adminisztratív-döntéshozói tevékenységét. A nemzeti könyvtár 1953-ban alakult, de csak 1983-ban nyerte el a teljes körű állami finanszírozotti kiemelt
státuszt. Különösen fontos feladat a kis létszámú kultúra kis példányszámban megjelenő irodalmi produktumainak népszerűsítése, a nyelvi normák egységesítésében vállalt segítő szerep (a számi irodalmi írásbeliség kb. száz
éves). A konferenciákon túli legfontosabb tevékenysége: a helyhatósági közkönyvtárakban és iskolai könyvtárakban minél több helyen és minél több dokumentummal biztosítja a számi olvasók kiszolgálását. Másik fontos feladata,
hogy bibliobuszok hálózatával fedje le a gyéren lakott régióbeli térségeket. A közvetlen parlamenti támogatás 6 járat üzemelését biztosítja jelenleg. A hálózat egyre kiterjedtebb, egyre több ember fér hozzá anyanyelvén a kultúrához. A
buszok átmennek a svéd és a finn határ túloldalára is. Így a számi könyvtári hálózat közös északi jelleggel lefedi Lappföld szinte teljes területét (leszámítva az Oroszországhoz tartozó részeket). A következő lépés az
elektronikus szolgáltatások fejlesztése. Kiemelt cél a tárgyszólisták lefordítása számi nyelvre. A közös számi nyelvű referensz bibliográfiai adatbázis készítése is napirenden van (közös finanszírozással). Probléma, hogy
kevés a számi származású, illetve az irodalmat és kultúrát jól ismerő könyvtáros. Így pozitív diszkrimináció révén is nagy hangsúlyt kap mindhárom országban a számi kulturális értelmiségiek (ezen belül a könyvtárosok, általános
iskolai könyvtáros-tanárok) képzése is.
Aland (ejtsd: oland) szigete szinte teljes egészében svédek lakta balti-tengeri sziget, viszont finn fennhatóság alatt áll. Az autonómiának, s az erős regionális kulturális identitásnak itt már igen régi és hosszú hagyománya van. A
könyvtári szolgáltatások szervezése is teljesen más szinten zajlik már tehát, mint a számiknál. Katrina a címe a leghíresebb, több mint 20 nyelvre lefordított alandi regénynek, s ezt a nevet kapta a szigeten működő helyi könyvtárak közös
könyvtári adatbázisa is. Itt is ugyanazokkal a funkciókkal találkozunk, mint a varmlandi svéd régió esetében. Egységes online katalógus, tájékoztató-kölcsönzési rendszer a 26 helyhatóság közkönyvtárai számára, online
kezelőfelülettel. S itt is egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus szolgáltatások (e-book kölcsönzés, online zenei szolgáltatások mp3 formátumban, hangoskönyvek és periodikák). Némi problémát e tekintetben csupán a svéd nyelvű
szolgáltatások finn szerzői jogi háttere jelent, mely szigorúbb a svédnél, miközben a szolgáltatott dokumentumok jó része azonos a svéd könyvtárakból is elérhetőkkel. A hálózatot a sziget székhelyén Mariehamnban működő Városi Könyvtár koordinálja, mely egyben információs központja a sziget tudományos könyvtárainak is. E központi könyvtárnak külön regionális Alandica Gyűjteménye tartalmazza hordozójától függetlenül az összes regionális értékkel bíró
dokumentumot. Weblapján megtalálhatjuk az Alandi írók jegyzékét éppúgy, mint a helyi néprajzi, kulturális szokások ábrázolását is. A múzeumi és levéltári partnerek bevonásával egy közös, a sziget teljes kulturális
örökségét bemutató portál elkészítése jelenleg a fő cél. A sziget könyvtári hálózata pedig hidat képez a két ország könyvtári rendszere közt.

5. (Köz)pénzből érték — és lebegő állomány

Az előző részben már találkozhattunk jó országos könyvtárügyi keretrendszerekkel, melyek a felhasználókat szolgálják. Ezúttal a következő tanulmányok segítségével kicsit konkrétabb vizekre evezünk, először Eva Bergstedt cikke segítségével.
Ha a régió összes könyvtárát az adófizetők pénzéből finanszírozzák, miért nem nyújtanak közös felhasználóbarát
szolgáltatásokat? — teszi fel a kérdést a svédországi Varmland régió könyvtári projektjének könyvtáros-menedzsere. Emögött a gazdasági szolgáltatói szemléleten túl a józan megfontolás áll: olcsóbb a közös fejlesztés, mint a forrásokat felemésztő önálló próbálkozások. Így 16 köz-, egyetemi és kórházi könyvtárfogott össze a régióban. A kísérlet forrásait és szakmai támogatását a svéd pénzügyminisztérium, az állami kulturális ügyeket menedzselő Kulturális Tanácsés a Svéd Nemzeti Könyvtár összefogása biztosította. Ennek eredményeképpen többé nem kell külön olvasójegy az egyes intézményekbe, s a korábban említett dán példából ismerős módon a régió bármely intézményében
leadható a többiből kölcsönzött dokumentum is. Ez még azonban csupán a kezdet. A www.bibliotekwarmland.se címen működő portál tulajdonképpen svéd regionális szolgáltatási alapú implementációja a szintén az előzőekben említett
www.bibliotek.dk dán szolgáltatásnak. Itt azonban a közös elektronikusszolgáltatások (e-book kölcsönzés, hang- és videóanyagok online elérése, adatbázis-hozzáférés) áll a középpontban, melyek mögött nem áll közös katalógus. A szabályozás idomulása(!) itt sem ment egyik napról a másikra (a fenntartók köre a helyhatóságoktól kezdve a megyei hatóságokon át, az állami szabályozás alá tartozók), ám regionális szinten sikerült megteremteni az egységes online és
offline (az adott intézményekben megjelenő) közös szolgáltatói területeket.
A szintén regionális kísérletként már korábban beindult norvég Oestfold megyei kísérletek
tapasztalataiból sokat profitáltak a warmlandiak is. A határ két oldalán közös online kulturális eseménynaptárt működtetnek. Rendszeres gyakorlati konzultáció folyik a könyvtári logisztikai fejlesztésekről, vagy az informatikai rendszerek nemzetközi (norvég-svéd) koordinációjáról. A projekt eredményeképpen például a
régió polgárai kórházi tartózkodásuk során zenét és filmeket tölthetnek le — fájdalmaikat enyhítendő. Az egészségeseknek pedig nem kell végigjárniuk a régió könyvtárait személyesen, hogy hozzáférjenek szolgáltatásaikhoz. Bárhonnan
áthozzák a könyveket a saját helyi könyvtárukba, s vissza is vihetik oda azokat.

4. A dán könyvtári integrált könyvtári rendszerek közös szolgáltatórendszere

Dániában, Izlandtól eltérően, nem gondolkodtak egységes integrált könyvtári rendszerben. Ezzel szemben viszont a közös katalóguson alapuló könyvtárközi szolgáltatásoknak itt alakult ki a legfejlettebb szolgáltató rendszere, melyet Leif Andresen bemutatója alapján ismertetek. Első lépcsőben a Dán Nemzeti Bibliográfiához kötődő adatbázisrendszert (DanBib) alkották meg elektronikus formában, majd erre lehetett ráépíteni a közös könyvtári szolgáltatásokat. A DanBib a nemzeti bibliográfián túl tartalmazza az összes közkönyvtárnak s a fontosabb tudományos-felsőoktatási könyvtáraknak az állományadatait is. Így válhatott közös katalógusként alapjává a könyvtárközi kölcsönzés menedzselésének, a bibliográfiai adatok ellenőrzésének, azok kereskedelmi hasznosításának, s hidat jelent más külföldi bibliográfiai adatbázisok felé is.
Magában foglalja ezen kívül még az északi közös katalógus rekordjait, a nemzeti ISSN regisztert, valamint a Brit Nemzeti Bibliográfia és a Library of Congress bibliográfiájának adatait 1981-el bezárólag. A rendszert menedzselő céget DBC(Dán Bibliográfiai Központ) néven az állam alapította Koppenhága és Frederiksberg helyhatóságaival együtt 1994-ben. A TELNET alapú elérést 2004-ben váltotta fel a webes felület. A fenntartást és a fejlesztést az egyes helyhatóságok közkönyvtárai és az iskolai könyvtárak a lakosságszám alapú kvóta szerint, az állami könyvtárak pedig állományuk mérete és alkalmazottaik száma szerint finanszírozták. Az adatmodell az egy cím-egy rekord elven alapszik. Ezt egy alapos központi rekordellenőrzés teszi lehetővé a közkönyvtárak esetén, a tudományos könyvtárak pedig saját maguk menedzselik rekordjaikat. Mindentagintézmény saját elemzést is kap állományának állapotáról.
A DanBib adatbázisrendszerére az idők folyamán számos szolgáltatás épült rá (DanBib+) Ezek közül a könyvtárak csak az általuk igénybevettekért fizetnek. Legjelentősebb közülük a teljes egészében állami finanszírozású 2000 októbere óta működő bibliotek.dk szolgáltatás. Az államot törvény kötelezi a közös katalóguson alapuló lakossági közkönyvtári tájékoztató és kölcsönző szolgáltatás biztosítására. Az állampolgárok így a bibliotek.dk-n keresztül férnek hozzá aközkönyvtárak állományadataihoz. Lehetővé teszi ezen felül a tagkönyvtárakban lévő könyvek keresését, előjegyzését, kölcsönzését, bármely dán állampolgár által bármelyik közkönyvtárból. Sőt akár könyveket és cd-ket is lehet rendelni(ha a kiadó is tagja a rendszernek). Néhány napon belül az összes DanBib-be bekerült anyag innen is hozzáférhető. A szolgáltatásnak angol nyelvű felülete is van library.dk névvel.
A könyvtárközi kölcsönzés fejlődését nagyban elősegíti a közvetlen felhasználói és a könyvtárakon keresztül érkező kérések adminisztrációjának központosítása. 2001-től 2005-ig a kérések száma 1 millióról 1,6 millióra nőtt ennekkövetkeztében! A jövőben szeretnék elérni, hogy az automatizálható kéréseket (az összes 70-80%-a!) könyvtári személyzet nélkül az informatikai rendszer közvetítse a megadott paraméterek alapján. 2004-óta a könyvtárközidokumentumokat 12 nagy gyűjtőpont fogadja (2 tudományos és 10 nagy közkönyvtár). Ötször egy héten szállítják át a központok közt a gyűjteményeket, melyek onnanjutnak el célkönyvtárukba, összesen átlagban 1 nap alatt! A közkönyvtáraknakcsak a begyűjtő központig és vissza való szállítást kell pénzügyileg vállalniuk,de két napot itt is az állam fizet, ahogyan a gyűjtőpontok közti szállítást is. Az iskolai könyvtárak is részei a rendszernek, mint ahogyan külön díjszabás (és felhasználói térítés) fejében a nagyobb tudományos-felsőoktatási könyvtárak is.
A múlt év végén 350 könyvtár 860 szolgáltatói ponttal alkotta a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatói rendszerét.

3. Az izlandi integrált könyvtári rendszer

Most már tehát konkrét példákkal folytatjuk a múlt héten idézett közös északi ismertető tanulmánykötetből való szemelgetést az integrált rendszerek új szolgáltatásai kapcsán. Izlandon (bármilyen meglepőnek is tűnhet első hallásra) a jelentős felhasználói számmal bíró könyvtárak mindegyike egységes integrált könyvtári rendszert használ. Az Izlandi Könyvtári Konzorcium (melynek project menedzsere, Árni Sigurjónsson írta a kötetbeli beszámolót) által megvalósított projekt az Aleph alapú Gegnir nevet viselő rendszeren nyugszik. A rendszer beszerzése nyilvános pályáztatáson alapult. A legkülönfélébb könyvtártípusokban 200 intézményt szolgál ki a Nemzeti Könyvtártól kezdve tudományos és közkönyvtárakon át az állami szféra intézményein át (pl. Parlament és a Nemzeti Bank könyvtárai) iskolai könyvtárakig bezárólag. 2003-ban mintegy 10 intézmény csatlakozásával indult a nyilvános katalógus felület, egy évre rá az intézmények száma már megtízszereződött. 2005 augusztusára pedig az authority rekordok egységesítése is befejeződött. A fejlődés azonban nem zárult le. Számos kormányzati és iskolai intézmény vár még a csatlakozásra. A verzióváltással pedig telepítésre kerül a központi Z 39.50 szerver és az SFX link szerver is a tagkönyvtárak számára. Azegységes rendszer lehetővé tette az egységes olvasói kártyák használatát.
Természetesen az egyes intézmények külön-külön felhasználói profilokat és beiratkozási díjakat alkalmazhatnak. A katalogizálási modul egységes volta, s az olvasói személyes felhasználói adatok jórészének egységes kezelése így is rengeteg fölösleges munkától kíméli meg a tagintézményeket. A közkönyvtáriszférában azonban napirenden van az egységes beiratkozási rendszer kiépítése is.
A legnagyobb előrelépésre a könyvtárközi kölcsönzés rendszerében van szükség. Nincsenek egységes tarifák, a felhasználók pedig habár látják az összes intézmény rekordjait a saját könyvtárukéi mellett, nem tudnak közvetlenül könyvtárközi kölcsönzést kezdeményezni. Utóbbi sok félreértéshez is vezet a könyvtáros-olvasó kapcsolatban. Esély van azonban arra, hogy a könyvtári szolgáltatások díjainak és a könyvtárközi kölcsönzés tarifájának és szolgáltatásának országos egységesítésével, s a közvetlen könyvtárközi felhasználói kérések lehetővé tételével teljesen összhangba kerül a közös integrált rendszer funkcionalitása és a mindennapi szolgáltatási gyakorlat is.

2. A könyvtárolóból tudásátadó lesz

A könyvtárak gyűjteményközpontú intézmények helyett kulturális szolgáltató, tudásátadó szolgáltató pontokká változnak át, melyek mögött persze koherens hibrid könyvtári rendszerek állnak minden érintett országban. S ezek a
rendszerek egymással összekapcsolódva is ugyanilyen koherens hálózatot alkotnak. Az intézményfenntartás felelőssége az egyes könyvtártípusok szerint megoszlik az erős helyi önkormányzati, a regionális és a nemzeti szintek között. A könyvtári rendszeren belül az egyes új virtuális szolgáltatások szakmai megalapozása mellett legalább akkora szerepet kap azok menedzselése. Önálló szolgáltatási arculat (brand) és egyéb marketingkampányok segítségével harcol a könyvtár a
megbecsültségért az alapvetően megváltozó társadalmi és politikai környezetben. Miközben azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a nagyarányú virtualizáció közepette, az északi könyvtári rendszerek hibrid jellegűek: A hagyományos
állomány materiális és szimbolikus eszmei értéke is fennmarad, sőt növekszik (például a minden eddiginél hatékonyabb könyvtárközi kölcsönzéssel). Ezt bizonyítják a növekvő kölcsönzési mutatók, s a helyi igények szerint épülő új
közművelődési, illetve tudományos könyvtárak is. Az online zenekölcsönzés(!), a webalapú(!) tájékoztató termékek és szolgáltatások (tematikus webkalauzok, keresők, e-book és folyóirat-gyűjtemények otthoni(!) eléréssel, OPAC-ok s azok
járulékos elemei, s az e-folyóiratok olvasása) békésen együtt élnek a hagyományos papír alapú szolgáltatásokkal. Az állampolgárok ezeket egymással párhuzamosan igénylik.
A könyvtár tere egyre inkább személyes találkozóhellyé válik, ahová jó bemenni, beszélgetni, tájékozódni (a helyi közügyektől a számunkra érdekes vagy fontos témákig mindenről), kulturális programokra járni. A könyvtár így kulturális
központ, ahol a teljes könyvtári rendszer mind hagyományos, mind virtuális szolgáltatási vertikumával találkozik az olvasó. A további bejegyzésekben néhány konkrét példát villantunk fel a fentiek érzékeltetésére.

1. A Könyvtári rendszereket bemutató kiadvány

Az északi országok (Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Izland) könyvtárügyi hatóságainak összefogásával új angol nyelvű szakmai publikáció jelent meg Nordic Public Libraries in the Knowledge Society (Az északi országok nyilvános könyvtárai a tudástársadalomban) címmel . A bevezetőt Jens
Thorhauge, a Dán Könyvtári Hatóság vezetője írta. Az elektronikus formában ingyenesen elérhető kötet immár második a sorban. A 2002-es első összegzéshez képest azonban a felgyorsult könyvtárügyi fejlődés hatására a mű belső szerkezete alapvetően megváltozott: már nem országonkénti leíró fejezetek ismertetik az egyes országok könyvtárügyét. Rövid bevezető után tematikus esettanulmányokkal találkozunk, konkrét képet nyerve a fejlődés és az átalakulás irányairól, no meg az ezekkel együtt járó kihívásokról. A teljesség igénye nélkül néhány főbb vonás:
Az északi könyvtárügy sokat merített az amerikai szabadpolcos közkönyvtári tradícióból. Ám speciális északi profilt jelentett a könyvtárügy és a társadalmi felvilágosító mozgalmak összekapcsolódása, valamint a közkönyvtárak helyi és
nemzeti hangsúlyos szerepének nyílt politikai felvállalása. A második világháború után az Északi Tanács helyezte új keretek közé az északi könyvtárügyi együttműködést. A földrajzilag legsűrűbb és leglátogatottabb könyvtárak rendszerei alakultak ki, magas színvonalú épületekkel, gyűjteményekkel, szolgáltatásokkal és szakmai oktatással. A nyolcvanas évek közepéig a könyvtárak élete itt is a gyűjteményszervezés és a dokumentumfajták igényei köré formálódott. Az új információtechnológia, s az általa indukált társadalmi változások azonban alapjaiban kezdték ki a
hagyományos könyvtári módszerek és értékek világát. Mára már az internethozzáférés, a modern információs technológiák használata lakossági szinten általánosnak mondható a régióban. Elsőrendű társadalmi feladattá vált az információs írástudás magas szintjének elérése, s a tudásigényes ágazatoknak megfelelő humán munkaerő megalapozása.