Az Országos Idegennyelvi Könyvtár idén is változatos rendezvénysorozattal jelentkezett, kapcsolódván az Európai Nyelvek Napjához. Szubjektív mérleggel jelentkezem most ennek alkalmából.
Rengeteg pozitív tapasztalatom volt, ezért inkábba negatívumokkal kezdem. Csúszott a program a kezdéskor, nem is kicsit, bár ez nem a szervezőkön múlt hanem a meghívott protokollvendégek egyikén-másikán. Ők viszont jól kibabráltak a programra időben érkezőkkel, s nem emlékszem, hogy bocsánatot kértek volna tőlük (bár a szolgálatkészség, az őket eltartó adófizetők iránti alázat és az önreflexió készsége állami hivatalnokok körében még a rendszerváltás után 20 évvel sem jött divatba, sajnos…). Igen örvendetes volt, hogy rengeteg fiatal jött be Kosztolányi egyik Esti Kornél novellájának többnyelvű felolvasására (közülük többen később rendhagyó angol nyelvű irodalomórán vettek részt). Az viszont már kevésbé volt felemelő, hogy néhányuk köhögési rohamai és állandó sugdolózása lerontotta kissé a rendkívül különleges vállalkozás élvezeti értékét. Így aztán sajnálatos módon a közönség egy részének viselkedési kultúrája csatlakozott, a fentebb említett protokoll vendégekéhez . S még annyit a negatívumokról, hogy a bejárat mellett több helyen is ki lehetett volna tenni a napi programokat, mert így aki már egyszer bejött, annak is le kellett mennie 1-2 emeletet, ha az aktuális dolgokról tájékozódni kívánt, még akkor is, ha érdeklődése egyébként mondjuk az olvasóteremhez, vagy a nyelvstudióhoz fűzte. S még az vetődött fel bennem, hogy az itthon nemzetiségi léttel rendelkező kultúrák bemutatkozása mellett az évről-évre megrendezett programsorozat vendége lehetne olyan EU tagállam kulturális bemutatkozása is, mely nem rendelkezik nemzeti és etnikai kisebbségi jelenléttel nálunk. De ezek a megjegyzések inkább csak az objektivitás kedvéért kerültek ide, amúgy eléggé szőrszálhasogatónak tűnhetnének.
Annál is inkább így van ez, mert én bizony nagyon jól éreztem magam. Fullajtár Andrea nagy átéléssel és színészi játékkal olvasott fel Kosztolányit és fordításban Ingo Schulzét. Nádori Lídia műfordító nagyon érdekes tömör, ámde tartalmas előadást tartott az előbb említett német íróról. Kicsit talán nagyobb teret adhattak volna ennek a blokknak fél óránál, pláne hogy a program is csúszott. Bár másfelől tudom, hogy több kapcsolódó rendezvény is lesz majd a német újraegyesülés kapcsán az intézményben. A házi könyvtáros finomságokkal üzemeltetett büfé nagyon jó ötlet volt (mindenki annyit fizetett a minimum 100ft-on felül, amennyit gondolt, ezzel is támogatva a könyvtár állománygyarapítását). Ideális helyszíne volt ez a rendezvény a hivatalos programok mellett kellemes beszélgetéseknek is (pl. Lackfi Jánossal csevegtem a büfé melett, s végül le is késtem a szerb emlékek nyomában tett belvárosi séta indulását). A legjobb és legszórakoztatóbb program azonban Kocsis Zsivka szerb bemutató nyelvórája volt. Zsivka közvetlen személyisége, s az alapos felkészültsége járult ehhez a leginkább hozzá. Terítékre került a bemutatkozás, a számok 1-től 10-ig, s néhány a magyarba átkerült szláv jövevényszó szerb nyelvű megjelenési módja. S akkor még (az időrendet kissé felrúgva) nem beszéltem a Sóron Ildikó által vezetett könyvtári túráról, aki igen jó áttekintést adott a a nagy olvasóterem és a szabadpolcos kölcsönzési tér állományáról, s egyáltalán a könyvtár működéséről, életéről, dilemmáiról. Érdekes volt az alkotó könyvtáros programsorozat darabjaként a csipkekiállítás is. Én nagyjából ezen a ponton telítődtem s fáradtam el, de tudom, hogy volt még a műfordítás pályázat eredményhirdetése, jelnyelvi produkció és koncertek is, de ezeket már nem volt energiám megvárni. Összegzésként tehát elmondhatom, hogya több éve magas színvonalon megrendezett programsorozat idén sem hazudtolta meg önmagát. Ebben az adott könyvtári térben,ennél több programot ennél nagyobb változatossággal, már nehezen lehetne beilleszteni.
Északi Nyilvános könyvtárak 2.0 a weben
Felkerült a Dán Könyvtári és Médiahatóság oldalára a már korábban emlegetett angol nyelvű publikáció pdf-ben. Papíralapú párját a napokban elhelyezen majd az OSZK KSZK-ban is. A västeraasi könyvtárosoktól pedig kaptam postán egy svéd nyelvű nagyon jó olvasásfejlesztési projekt összefoglaló kiadványt. Ha még melléteszem a kint kapott az északi és balti térség könyvtártörténetéből szemezgető angol nyelvű könyvet is, akkor már egészen szép az összkép:))
Az egyik legjobb előadás linkje a konferenciáról
Az oslói városi könyvtár vezetője tartotta az egyik legjobb előadást az általam látottak közül Innovative strategies in big city public libraries of Europe címmel. Az IFLA honlapon nem volt fent, de szerencsére ide most feltették.
A további napok
Nagyon besűrűsödtek az események, így aztan csak most van időm egy gyors bejegyzést irni, majd kedden, vagy szerdán otthonról összegzek (a sajtóközpontból ékezettel is megy). A keynote speakerek nagyon jók voltak, tegnap Sture Allen az irodalmi Nobel-dijrol, mig tegnapelott Hans Rossling a népesedés, gazdaság és a kultúra összefüggéseiről tartott előadást. Kiemelném még tegnapról a könyvtártörténeti szekciót, ahol egy északi -balti könyvtárügy történetéről szóló könyvet mutattak be, majd egy szerb-albán rövid szóváltásra is sor került utóbbiak kevés szakmai tényt ám annál több nemzetépítő nacionalista propagandát nyújtó előadása kapcsán. Hétfőn megyek még Borasba, megnézni a könyvtármúzeumot és főiskolát, aztán kedden térek majd haza.
A harmadik nap Henning Mankellel
Ennek a napnak, de tobbek gyanuja szerint az egesz konferencianak is az egyik legvonzobb programja Henning Mankell fellepese volt keynote speakerkent, majd az azt koveto kerekasztalbeszelgetes, a konferenciahelyszin szomszedsagaban levo Egyetemi Konyvtar kozponti epuleteben (csodalatos park ovezi, nezzetek meg a picasas kepeket). Mankellt itthon a legtobben pusztan krimiirokent ismerik, pedig o sokkal tobb ennel. Fel eletet Mozambikban elte le, s utazott szerte Afrikaban s mindenfele olyan kulturalis programokban vett reszt, melyek segitenek a helyieknek lekuzdeni az irastudatlansagot s altalaban jobbitanak a ketsegbeejto sorsukon. Olyan helyeken csinalt szinhazat, ahol a radio mellett csupan ez marad kulturalodasi lehetosegnek, mivel a nepesseg mintegy 80 szazaleka irastudatlan. Az eloadasert kapott tiszteletdijabol finanszirozta palyazat kereteben egy mozambiki fiatal konyvtaros reszvetelet a konferencian. Visszatero motivuma volt mondanivalojanak, hogy Europaban az emberek beszelni nagyon tudnak a masikra meghallgatni, odafigyelni mar sajnos kevesbe. Emlekezetiunkbe idezte azt az osi afrikai bolcsesseget, miszerint nem veletelnul van az embernek ket fule, s csak egy szaja. Az emberi elet ertelmenek egyik legfobb eredojekent a masokkal folytatott figyelmes parbeszedet jelolte meg, melybol rengeteget tanulhat sokszor mind a ket fel. A Wallander regenyeket voltakeppen egyfajta segelykialtaskent kezdte el irni az egymast koveto nemzedekek fokozodo allampolgari, kozeleti kozombossege ellen. Azzal ervel, hogy kozeleti analfabetakkal, akik nincsenek tisztaban a demokratikus tarsadalmi letukbol valo jogaikkal es kotelessegeikkel, nem lehet stabil demokraciat epiteni. A politikat a kultura maradekelven torteno kezelese miatt karhoztatja, mikozben felemlegeti, hogy a konyvtarosok felelossege viszont ott van, hogy a kinalkozo kulturalis uzleti lehetosegekekt minel jobban meg kell ragadniuk. Ennek reven lehet ugyanis bebizonyitani, hogy a kultura mint a tarsadalom elteto szovete az ertekek teremtese mellett jo uzleti lehetosegeket is nyujthat. Nagyra ertekeli az internet globalis kozossegepito kulturakozvetito szerepet. A formalodo monopoliumokkal kapcsolatban pedig egy torteneti ervet hozott fel: A 20. szazad elejen a nyomtatott konyvek piacan hihetetlen donto sulya kezdett lenni a nagy piaci konszerneknek, amelyek felosztottak egymas kozott a piacot. Pozicioikat viszont torteneti mertekkel tartosan nem tudtak megtartani. Ez utobbi is arra mutat ra, hogy az emberek szabadsagvagya elobb utobb szembekerul a mammutok uzleti erdekeivel, s ebbol eddig mindig a szabadsag, az alternativak keresese kerekedet felul. O is a dokumentumkozpontusag hive, mindegy a szamara, hogy az adott konyv milyen hordozon jelenik meg, a lenyeg, hogy olvassak, hallgassak befogadjak. A konyvtarat kulturakozvetito es tarsadalmi forumepito szerepe miatt a demokratikus tarsadalmak alapegysegenek tekinti. A konyvtarosok kulturalis es tarsadalomepito tevekenyseget pedig torteneti tekintetben is igen fontos tenyezonek tartja a tekintetben, hogy az orszag ket evszazad alatt a periferialis szegenysegbol Europa elvonalaba kuzdotte fel magat. A konyvtarak pozicioikat viszont csak a felhasznaloikkal folyo parbeszedbol adodo folyamatos megujulassal tarthatjak meg, ez a fajta tarsadalmi toke a legjobb ut a gazdasagi megszoritasok ellen valo kuzdelem felvallalasahoz is. A politikanak pedig az a feleossege, hogy ne roppantsa meg a kulturat, mert maga alatt vagja a fat, ha voluntarisztikus gazdasagi celoktol hajtva azt hiszi, hogy a kulturalatlan am engedelmesen fogyaszto alattvalok csordaszellemebol sikeres tarsadalmat lehet epiteni.
A poszterek egyebkent amelyeknek ma volt a bemutatoja, szamtalan peldat szolgaltatnak erre a folyamatosan megujulo tarsadalmi parbeszedre, az ujabb es ujabb szolgaltatasok kialakitasara. Lehetett hallani peldaul strandkonyvtarrol (Koppenhaga mellett az amageri strandon, ez nalunk is megy a Balatonnal), tobbfel kozos europi szinten formalodo kepzesi programokrol, melyekben 5-6 tagallam is egyszerre partner, vagy a helsinki laptopszerviz konytari szolgaltatasrol. Ez utobbi sikeressegeben odaig jutott, hogy mar jopar szamitastechnikai szakuzlet es nagyaruhaz eladoi is a konytarat ajanljak a segitsegre szorulo ugyfelek figyelmebe. Lehetett talakozni lengyel es roman fejlesztesi lehetosegekkel, fiumei romaintegracios programmal is. Hazankat egy poszter kepviselte a KI es a Publika Konyvtari Kor reven. Sajnos eleg feltuno, hogy az itthoni konyvtari vilag innovativitasa egyre inkabb mar a kozvetlen szomszedainkkal (pl. Romania) sem latszik kiallni a versenyt…
Holnap is jopar erdekesseg varhato (tobbek kozott OCLC szimpozium), maeste pedig a varosi konyvtar pincejeben es kertjeben kivalo szocializacios lehetoseg az IFLA Night Spot, s tovabbra is zajlik varosszerte a kulturalis fesztival, s holnap estere a sved konyvtaros egyesulet bulit is szervez a konferenciakozpont kozeleben levo egyik sorhazba. Szoval mozgalmas nap lesz az is…
A megnyito napja
A tegnapi kirandulos nap volt hivatalosan az elso nap (ekkor zajlottak a szekciouleseket elokeszito es evertekelo tanacsulesek is az IFLA-szekciokban, igy az ott erdekeltek sajnos nem kirandulhattak). A megnyito beszedek kozul a sved szervezobizottsag vezetoje Agneta Olsson nagyon jo es rovid udvozlobeszedet tartott. Sajnos Ellen Tise elnokrol mar nem volt elmondhato ugyanez. Vannak nagyon jo kepessegu harmadik vilagbeli eloadok, de az elnokasszony nem tartozik ezek koze. Nem tudja felekelteni az eredeklodest es nagyon hosszan beszelt meg melle. Nem csak en nehezteltem csendben, hanem a mellettem ulo jonehany sved konyvtaros is. Utana viszont Jan Eliasson a veteran diplomata, volt ENSZ kozgyulesi elnok sodro lenduletu szenzacios eloadast tartott a tudasalapu eselyegyenloseg fontossagarol, a tudas terjesztesenek egyetemessegerol s´harcosan kiallt az Open Access szellemisege mellett. Ézt kovetoen a Waterloo nevu Abba trbute-zenekar fellepesere jo kis bulihangulat alakult ki a teremben, a haromezer resztvevo legalabb fele elkezdett tancikalni, kozottuk is az afrikaiak es a svedek vittek a primet. Igy vegulis igen vidam hangulatban ert veget a megnyito.
A megnyito elott meg meglatogattam a kongresszusi kozpont parkolojaban allo mölndali es kungsbackai bibliobuszokat. Mindket helyen arrol szamoltak be, hogy felhasznaloik mintegy ketharmada gyermek (s persze a szuleik), ennek megfeleloen impozans gyermekkonyvtari anyag es jatszosarok fogadott mindket buszban. A mölndali (nem ezzel a dokumentumelrendezessel) de rendszeresen utbaejti a helyi bortont is, ahol a bortonorok veszik fel a benti rendelest, s ok szamolnak el a buszosokkal a kert es visszahozott dokumentumokkal.
A New Comer`s Session-rol nem nagyon van mit irnom, mert praktikus infok tarhaza hangzott el. Ami egyedul figyelmet erdemel, hogy milyen profin terveztek meg a web2-es nepszeusitest a kozossegi mediafeluletek es blogok bevonasaval. A webmestert egyebkent Louis Takacsnak hivjak, Szia Martonnal koszont vissza az eme blog regisztraciojat visszaigazolo e-mailben (szemelyesen meg nem talalkoztam vele, de a visszaigazolas nyoman kaptam egy kis cetlit amit a reg.kartyamhoz lehetett praktikusan hozzaragsztani, igy hasznalhatom a sajtokozpontot is majd, mint blogger, onnan talan jobban mennek majd a kepfeltoltesek is). Delutan negytol volt a szakmai kiallitas megnyitoja, a göteborgi varosvezetok reszvetelevel. Ma inkabb a dan resztvevokre koncentraltam. Kiprobaltam az aarhusi egyetemi es nemzeti konyvtar vadiuj mediakioszkjat, melynek segitsegevel a bibzoom szolgaltatasainak igenybevetele mellett zene es hangoskonyvvasarlasra is lehetoseg nyilik, fizetes kartyaval, letoltes USB-vel. Hosszan beszelgettem a bibliotek.dk egyik fejlesztojevel (ezt a DBC vegzi, irtam mar rola korabban). O amellett ervelt, hogy egy stabil retrospektiven teljes nemzeti bibliografiara alapozott nagy adatbazisra epitik fel most a konyvtarkozi kolcsonzes teljes automatizalasat es csomo on-the fly elvu halozati szolgaltatast. Egyben az egyes konyvtarak rekordallomanyat bacupolni is tudjak, igy ha elszall egy helyi szerver, az automatizalt backup aranyat er. Estenkent gozerovel zajlik a varosi fesztival, a Brunnsparken mellett a varos kozepen meg nepek konyhaja is uzemel, ahol az ausztral kenguruburgertol a hollnad palacsintan es a nemet bratwurston at az olasz csokiig es a lengyel pirogig van minden, csak epp a magyar konyhanak sincs hire hamva sem. Ez tortent roviden ma, holnap remlhetoleg Picasan ujabb attoltott kepekkel tudok szolgalni.
Göteborg-Halmstad az elso napok
Most igy ekezettelenul irok kedves olvasoimnak a goteborgi varosi konyvtar egyik nyilvanos terminaljarol. Megerkezesem utan megismerekedtem itt elo magyarokkal. Kozuluk kulonosen Sal Laszlonak koszonhetek sokat, aki szallast szervezett nekem egy igen jo tomegkozlekekdesi kapcsolatokkal rendelkezo varosszeli helyen, sz elso napokban eszmenyi kalauzom volt.
A konferencia voltakeppen ma kezdodott meg egy kirandulonappal Halmstadba. Ez egy nagyon aranyos kisvaros Goteborg es Malmo kozott nagyjabol feluton. Az ottani foiskola tetejerol belattuk a Kattegat oblenek teljesseget ami melle a varos epult. Mind a foiskolai, mind a varosi konyvtar nagyon kellemes benyomast tett ram. Mind a terelrendezes, a szolgaltatasok eszaki szinvonala, a felhasznalokozpontusag es az innovacio harmoniaja, mely nem csupan jelszavak szintjen, hanem a mindennapi munkaban is megjelenik. A varosi konyvtar folyoparti fekves es epulete egyebkent szenzacios. Ugyanazon epiteszek munkaja, mint a koppenhagai Fekete Gyemant (az ottani nemzeti es egyetemi konyvtar modern epulete), ezert ezt feher gyemantnak is nevezik. Sok kepet csinaltam mihelyst talalok olyan gepet, amely kezel memoriakartyat (vagy veszek egy mikro-usb kabelet, mert rossz kabel volt bekeszitve a fenykepezogep melle), ugyanoda fogom feltolteni, amely linket az elozo bejegyzesben megadtam. Raadasul estere kiderult a hostomra feltett coppermine nem kezeli a nalam levo fenykepezogep kepeit meretproblemak miatt, igy Marika segitsegevel Picasara toltottem fel az elso adagot.Meg annyit, hogy az ebben a blogban es a KIT-hirlevelben is bemutatott eszaki konytarugyet bemutato kiadvanynak kiadtak az ujabb valtozatat, mely foleg a kozossegi (web2.0) alapu szolgaltatasok bemutatasaban jeleskedik. Remelem, hogy ez is felkerul majd szabadon a netre, a regisztracional mindenesetre kaptunk papiralapu peldanyt belole. Igy a hazamenetelt kovetoen az elso kiadashoz hasonloan szabad lesz a bemutatas lehetosege.
Ma este nagy koncertekkel indul a varos kulturalis fesztivalja, esti fenypontjakent 10 oratol az egyik leghiresebb sved diva Karola fog Elvis es Barbra Streisand dalokat enekelni a konyvtar elotti nagyszinpadon. maga a varosi konyvtar is tele van programokkal, raadasul a varosi konytarban borasi onkentes konytaroshallgatok reven ejszakai talakozopontot uzemeltetnek matol mindennap hajnali egyig. Holnap lesz a hivatalos megnyito, a sved kulugy egyik nagysaga lesz a keynote speaker, holnaputan pedig Henning Mankell, aki a Walllander krimikkel sok hivet szerzett maganak Magyarorszagon is. Ugyancsak holnap lesz az eloszor resztvevoknek egy kulon orientacios rendezvenye, s nyilik a szakmai kiallitas is.
Mara ennyit igyekszem majd, ahogy idom es gephez jutasom engedi, bejegyzesekkel jelentkezni a kovetkezo napokban is.
IFLA kongresszus augusztusban Göteborgban
Holnap utazom az IFLA éves kongresszusára Göteborgba, mely augusztus 9-én indul majd az előkonferencia nappal, ahol az Open Access lesz a téma a Svéd Nemzeti Könyvtár szervezésében, a göteborgi közgáz és jogi kar épületében. Első részvételem lesz ez IFLA-rendezvényen. Igazából a helyszín és a szakmai környezet fogott meg nagyon,amikor elkezdtem a részvételem szervezni. A városban egy dániai vizsgám után jártam már 2 nap erejéig, így már nem teljesen ismeretlen helyre érkezem majd meg. Reményeim szerint első kézből értesülhetek majd csomó északi újdonságról és könyvtári tapasztalatról, amelyekről rendszeresen igyekszem majd beszámolni (bár sajnos laptop nem lesz nálam, viszont géptermek elvileg lesznek). Addig is belinkelem új fényképalbumom, (kísérleti üzemmódban működik) mely az említett pár évvel ezelőtti svédországi látogatásom fotóit tartalmazza (már amennyit engedett az akkori 128mb-nyi memóriakártya).
A hivatalos program mellett egyébként lesz külön svéd könyvtári bemutatkozó utca, poszterbemutató, szakmai kiállítás, s jönnek bemutatkozni svéd bibliobuszok is a rendezvényhelyszín parkolójába. Mindezeken túl tizedike és tizenötödike között kerül megrendezésre a város nagy kulturális fesztiválja, rengeteg ingyenes programmal. Unatkozni tehát szinte biztos nem fogok, kíváncsian várom, hogy mi történik majd. Az Open Access napról a Svéd Nemzeti Könyvtár honlapján, egyebekről pedig a rendezvény webhelyén és interaktív híroldalán lehet tájékozódni.
Vándorgyűlési impressziók
Magamhoz térve kissé a kánikula kábulatából, no meg a munka mai napi kényszerének enyhülésével reagálnék néhány pontban a vándorgyűlésen történtekre (kissé kitekintve a már megjelent reakciókra is). Mindenekelőtt ajánlom mindenki figyelmébe a Konferencia klogon megjelent linkgyűjteményt, ahol a lentebb emlegetett bejegyzések mind megtalálhatóak már. Ez nem lesz egy rövid hozzászólás, de úgy érzem nem lesz benne fölösleges szócséplés sem.
FITT-szekció:
Szerintem jól megszerveztük. A saját előadásomról nem tisztem véleményt formálni. Próbáltam némiképp új szerkezetben sok szolgáltatásra röviden ráirányítani a figyelmet, olyanokra is melyek kevesebb figyelmet élveztek eddig e blogon. Hangtárnok kritikája részben jogos, akik rendszeresen olvassák eme online fórumot, azok számára talán nem sok újat mondtam. Gyanítom azonban hogy nem ők alkották a többséget… Kardos Andris röviden, jó dolgokat mondott, Füzessi Karesz még rövidebben brillírozott. HSD véleményét osztom annyiban, hogy megalapozott következtetéseket ilyen csekély mintából semmilyen szinten nem lehet levonni, semmilyen szinten sem. Lilla és Gábor előadása provokatív éllel egy új vizsgálati módszerre próbálta ráirányítani a figyelmet. Számomra az a nagy kérdés, hogy lesz-e valódi kutatás e módszertan alapján, s annak milyen eredménye lesz, mert szerintem igen hasznos volna. Persze fenn áll a veszélye annak, hogy ez a kissé provokatívan felületes módszertani előzetes elijesztheti a jelzett emberek némelyikét az együttműködéstől. Ezzel az eshetőséggel az előadás készítői mintha kevéssé számoltak volna. Mindenki jó szándékát (kísérletezőét és jogosan háborgóét) elismerve tehát s senkit sem kívánva megsérteni nem tudom, hogy mi lesz ennek a kísérletnek a sorsa. Jó lenne ha pozitívan sülne el, s nem maradna tüske a végén senkiben (bár lehet, hogy ez puszta illúzió).
Nemzetiségi könyvtári ellátás és a romák helyzete:
Kállai Ernő igen színvonalas előadását Dávid Bogi hűen interpretálta. Ő is provokált, méghozzá igen színvonalasan. Nekem bántóan fájt, hogy például a kihívásokra válaszul tervezett OIK-os portál alapú szolgáltatásfejlesztésről csak a szekció szintjén esett szó, az ombudsmani szavakra való reagálás konkrét tartalmi háttér híján kicsit súlytalannak tűnt. Pedig hát ott volt jó néhány tartalmi fejlesztési elem a másnapi szekciók munkájában. Mindenesetre a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális igényeit (benne a könyvtári ellátásukat is) egyértelműen komolyabban kellene vennünk. Magyarországot ugyanis állampolgári közösségként, s nem etnikai értelemben kell, hogy meghatározzuk. Már csak a határon kívül élő magyarság miatt sem, akiket igen csak képes sújtani a szomszédos többségi elemek által gyakorolt etnikai alapúan kirekesztő tituláris nemzetállami definíció. A kulturális, etnikai alapú identitás pedig szerintem nem állampolgársági kategória, mert ez utóbbi a demokratikus jogegyenlőség alapján, etnikailag semlegesen, területhez kötődik, a határokon átnyúló etnikai identitás tiszteletben tartása mellett, legalábbis ideális esetben. E szemlélet szerint, a kisebbségek könyvtári ellátásának a saját magunk kulturális hitele szempontjából,a jogegyenlőség szempontjából (a kisebbségben élő magyarok iránti szolidaritásunkat saját más etnikumú honfitársaink felé is kivetítve) kell igen nagy súlyt tulajdonítanunk. Egyértelmű a vizsgálatok alapján, hogy a kisebbségek állománygyarapítására nevetséges összeg jut. Az ombudsmani vizsgálat azt is sejteti, hogy még ez a nevetségesen alacsony összeg is olyan döntően szépirodalmi súlyú aránytalanságot táplál, mely nem veszi figyelembe a felhasználói igényeket (akik inkább szakkönyveket és ismeretterjesztő irodalmat szorgalmaznának). Ha a többség könyvtári ellátásában (reméljük a szlogenek szintjén túl) egyre nagyobb teret hódít a felhasználóközpontúság, akkor erről miért mondanánk le a kisebbségek esetében??? Egyazon állampolgári közösség tagjai vagyunk, hasonló szintű jogosultságokkal és igényekkel. Ki kellene már végre lépni a többségi társadalom részéről abból a folklórnemzetiségi, irodalmi és kulturális hagyományőrző zárványt megjelenítő imázsból amibe még a Kádár-korszakban a nemzetiségek beleszorultak. Joguk van a kultúrájuk ápolásához és az asszimilációmentes túléléshez a saját igényeik szerint. S joguk van rengeteg helyi szintű kreatív integráló (de nem asszimiláló) kulturális felzárkóztató programhoz amit főként a hazai cigányság számára az elhivatott könyvtárosok nyújtani tudnak. S ha még a nemzetiségi vonzóan kreatív identitásfejlesztés feladatköre és roma integráció az OIK támogatásával hálózatba is tudna szerveződni (hasonló elvek szerint ahogy mondjuk a bevándorlókat integráló FINFO portál, vagy a dán-német közös könyvtári hálózat révén történik Dániában) az ígért új portál keretei között, annak már komoly politikai súlya lehetne. A könyvtárak ugyanis megfelelő súlyú partnerként meg tudnának jelenni a szakpolitikai döntéselőkészítés és döntéshozatal felé, ahol jelenleg minden szinten és területen szinte teljesen súlytalannak számítanak. A tét tehát nem kicsi, a problémák egyre éleződnek, s jórészt a könyvtáros társadalmon magán múlik, hogyan tudja megszervezni magát helyi szinten és országosan is, partnerként számításba veendően fontos társadalmi sorskérdések megoldásában.
Könyvtári hálózati koordináció:
Egyértelmű üzenete volt a FITT szekció ülésének, s az előző probléma kapcsán is felmerült, hogy a magyar könyvtárügy fenntartói szinten reménytelenül szétaprózódott. Nincs olyan koordinátor szereplő a láthatáron amely egyfajta gazdája lehetne a magyar könyvtárügynek. Kísérleti projekteket finanszírozna, szakmai módszertani bázisként szolgálhatna, segíthetne áthidalni az ezernyi fenntartó által felmerülő nehézségeket világos szakmai projektek, irányvonalak mentén. Régóta téma ez már, s most úgy érzem kicsit kiugrattuk a nyulat a bokorból, de ugyanakkor Kirunak is igaza van, hogy nincs nyílt szakmai vita, illetve párbeszéd e fontos dolgokról. Hálózatosodás s megfelelő koordináció nélkül viszont félő, hogy a magyarországi könyvtárak felmorzsolódnak az egyéni harcban, s nem tudnak betölteni olyan fontos közösségi feladatokat, melyekre szerencsésebb helyeken hálózatosan rég rámozdultak már. Tehát nem omnipotens állami irányító atyuskára van szükség (akinek a zsánere s a hozzá kötődő elvárások sajnos oly ismerős e régióban s tőlünk keletebbre), hanem egy modern koordinatív-menedzselő intézményre. Számomra egyébként az tűnne a leginkább magától értetődőnek, ha ez a mostani KI bázisán annak kibővülésével valósulhatna meg. Ugyanis félő, hogy e téren is lassan a 24. órába lépünk.
Bajai MKE vándorgyűlés
A bajai vándorgyűlésen a FITT szekció keretében sok kedves aranyos fiatal könyvtáros, no meg két idősebb kolléga társaságában adtam elő a dán hálózatos könyvtári szolgáltatásokról. Örülök annak, hogy előadásom rávilágított arra, hogy igen is szükség lenne nálunk is a hálózati fejlesztéseket koordináló, ösztönző könyvtári koordinátorra (amire egyébként a szekcióülés végén többen is utaltak). A prezentációmat feltettem slideshare-re, mellékelem ide is. Amely szolgáltatásokról nem volt még szó a blogon, azokról hamarosan lesz, mert folyamatosan mindegyiket be fogom mutatni olvasóim számára.
Hálózati könyvtári szolgáltatások dániában
View more presentations from nemethm.