Ennek a napnak, de tobbek gyanuja szerint az egesz konferencianak is az egyik legvonzobb programja Henning Mankell fellepese volt keynote speakerkent, majd az azt koveto kerekasztalbeszelgetes, a konferenciahelyszin szomszedsagaban levo Egyetemi Konyvtar kozponti epuleteben (csodalatos park ovezi, nezzetek meg a picasas kepeket). Mankellt itthon a legtobben pusztan krimiirokent ismerik, pedig o sokkal tobb ennel. Fel eletet Mozambikban elte le, s utazott szerte Afrikaban s mindenfele olyan kulturalis programokban vett reszt, melyek segitenek a helyieknek lekuzdeni az irastudatlansagot s altalaban jobbitanak a ketsegbeejto sorsukon. Olyan helyeken csinalt szinhazat, ahol a radio mellett csupan ez marad kulturalodasi lehetosegnek, mivel a nepesseg mintegy 80 szazaleka irastudatlan. Az eloadasert kapott tiszteletdijabol finanszirozta palyazat kereteben egy mozambiki fiatal konyvtaros reszvetelet a konferencian. Visszatero motivuma volt mondanivalojanak, hogy Europaban az emberek beszelni nagyon tudnak a masikra meghallgatni, odafigyelni mar sajnos kevesbe. Emlekezetiunkbe idezte azt az osi afrikai bolcsesseget, miszerint nem veletelnul van az embernek ket fule, s csak egy szaja. Az emberi elet ertelmenek egyik legfobb eredojekent a masokkal folytatott figyelmes parbeszedet jelolte meg, melybol rengeteget tanulhat sokszor mind a ket fel. A Wallander regenyeket voltakeppen egyfajta segelykialtaskent kezdte el irni az egymast koveto nemzedekek fokozodo allampolgari, kozeleti kozombossege ellen. Azzal ervel, hogy kozeleti analfabetakkal, akik nincsenek tisztaban a demokratikus tarsadalmi letukbol valo jogaikkal es kotelessegeikkel, nem lehet stabil demokraciat epiteni. A politikat a kultura maradekelven torteno kezelese miatt karhoztatja, mikozben felemlegeti, hogy a konyvtarosok felelossege viszont ott van, hogy a kinalkozo kulturalis uzleti lehetosegekekt minel jobban meg kell ragadniuk. Ennek reven lehet ugyanis bebizonyitani, hogy a kultura mint a tarsadalom elteto szovete az ertekek teremtese mellett jo uzleti lehetosegeket is nyujthat. Nagyra ertekeli az internet globalis kozossegepito kulturakozvetito szerepet. A formalodo monopoliumokkal kapcsolatban pedig egy torteneti ervet hozott fel: A 20. szazad elejen a nyomtatott konyvek piacan hihetetlen donto sulya kezdett lenni a nagy piaci konszerneknek, amelyek felosztottak egymas kozott a piacot. Pozicioikat viszont torteneti mertekkel tartosan nem tudtak megtartani. Ez utobbi is arra mutat ra, hogy az emberek szabadsagvagya elobb utobb szembekerul a mammutok uzleti erdekeivel, s ebbol eddig mindig a szabadsag, az alternativak keresese kerekedet felul. O is a dokumentumkozpontusag hive, mindegy a szamara, hogy az adott konyv milyen hordozon jelenik meg, a lenyeg, hogy olvassak, hallgassak befogadjak. A konyvtarat kulturakozvetito es tarsadalmi forumepito szerepe miatt a demokratikus tarsadalmak alapegysegenek tekinti. A konyvtarosok kulturalis es tarsadalomepito tevekenyseget pedig torteneti tekintetben is igen fontos tenyezonek tartja a tekintetben, hogy az orszag ket evszazad alatt a periferialis szegenysegbol Europa elvonalaba kuzdotte fel magat. A konyvtarak pozicioikat viszont csak a felhasznaloikkal folyo parbeszedbol adodo folyamatos megujulassal tarthatjak meg, ez a fajta tarsadalmi toke a legjobb ut a gazdasagi megszoritasok ellen valo kuzdelem felvallalasahoz is. A politikanak pedig az a feleossege, hogy ne roppantsa meg a kulturat, mert maga alatt vagja a fat, ha voluntarisztikus gazdasagi celoktol hajtva azt hiszi, hogy a kulturalatlan am engedelmesen fogyaszto alattvalok csordaszellemebol sikeres tarsadalmat lehet epiteni.
A poszterek egyebkent amelyeknek ma volt a bemutatoja, szamtalan peldat szolgaltatnak erre a folyamatosan megujulo tarsadalmi parbeszedre, az ujabb es ujabb szolgaltatasok kialakitasara. Lehetett hallani peldaul strandkonyvtarrol (Koppenhaga mellett az amageri strandon, ez nalunk is megy a Balatonnal), tobbfel kozos europi szinten formalodo kepzesi programokrol, melyekben 5-6 tagallam is egyszerre partner, vagy a helsinki laptopszerviz konytari szolgaltatasrol. Ez utobbi sikeressegeben odaig jutott, hogy mar jopar szamitastechnikai szakuzlet es nagyaruhaz eladoi is a konytarat ajanljak a segitsegre szorulo ugyfelek figyelmebe. Lehetett talakozni lengyel es roman fejlesztesi lehetosegekkel, fiumei romaintegracios programmal is. Hazankat egy poszter kepviselte a KI es a Publika Konyvtari Kor reven. Sajnos eleg feltuno, hogy az itthoni konyvtari vilag innovativitasa egyre inkabb mar a kozvetlen szomszedainkkal (pl. Romania) sem latszik kiallni a versenyt…
Holnap is jopar erdekesseg varhato (tobbek kozott OCLC szimpozium), maeste pedig a varosi konyvtar pincejeben es kertjeben kivalo szocializacios lehetoseg az IFLA Night Spot, s tovabbra is zajlik varosszerte a kulturalis fesztival, s holnap estere a sved konyvtaros egyesulet bulit is szervez a konferenciakozpont kozeleben levo egyik sorhazba. Szoval mozgalmas nap lesz az is…
Északi könyvtári érdekességek, webarchiválás valamint minden ami foglalkoztat