Biometrikus azonosítási kísérletek a Ringkøbingi könyvtárban

Dániában újabb érdekes kísérletbe fogtak. Ennek kiváltó oka az volt, hogy a könyvtárak szerint egyre többen kölcsönöznek mások PIN-kóddal ellátott egészségügyi kártyájával (mely egyben az olvasójegy szerepét is betölti) s vesznek igénybe jogosulatlanul távoli szolgáltatásokat.
Erre válaszul Ringkøbing városának könyvtára elkezdett tesztelni egy ujjlenyomat és vizuális azonosítás kombinációján alapuló azonosítási rendszert, mely mögött matematikai algoritmusok állnak. Az ujjak bizonyos pontjairól vett minták kódolódnak át matematikai algoritmikus formulákká. A tesztben mintegy 750 felhasználó vesz önkéntes módon részt, a legidősebb résztvevő házaspár a 70-es éveiben jár. Biztonsági szintje a törvények kívánalmainak megfelelően eléri a rendőrségnél, vagy katonai szervezeteknél alkalmazott biometrikus azonosítási rendszerek szintjét. A tesztben részvevők tehát egy külön biometrikus terminálon azonosítják magukat kezüket ráhelyezve a leolvasó felületre, ahelyett hogy a hagyományos egészségügyi kártya+ PIN kód megoldást alkalmaznák. Ennek segítségével tudnak fénymásolni, könyvtári PC-t lefoglalni, kölcsönözni stb. A kísérlet mögött annak a vizsgálata is meghúzódik, hogy a nyitvatartási időn túlnyúló önkiszolgáló könyvtári funkciókat mennyire lehet sikeresen a biometrikus azonosítással párosítani (ugyanebben a kistérségben zajlott le a gjerni önkiszolgáló kísérlet, melyről már korábban írtam).  A könyvtári biometrikus kísérletek beilleszkednek a helyhatósági közigazgatás szolgáltatásait átfogó szélesebb körű kísérletezési tevékenységbe. Emellett tíz magáncégnél is kihelyezett biometrikus használati kísérletek zajlanak. A helyhatóság egy kisebb biometrikus kutatóközpontot állított fel e célból a Tudományügyi Minisztérium támogatásával. A projektről szóló hír itt jelent meg.

Retrospektív hírlapdigitalizálási projekt Dániában

A Dán Nemzeti Könyvtár és az Infomedia digitális tartalomszolgáltató cég nagyszabású hírlapdigitalizálási tevékenységbe fog, adja hírül a Danmarks Biblioteker szakfolyóirat. Számunkra azért is lehet érdekes, mert a magán és közszféra együttműködéséről van szó, s nálunk is PPP konstrukcióban képzelik el a digitalizálási projektek megvalósítását.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ki mivel száll be a munkába? Az Infomedia Dánia legjelentősebb elektronikus hírlap és folyóiratadatbázisával és archívumával rendelkezik. Ebből kifolyólag rendelkezésére áll a nagytömegű digitalizálás infrastruktúrája (technikai és szellemi értelemben egyaránt), s önálló szolgáltatói platformmal is bír. Szakértői az adatbázisok és a képalapú dokumentumok különféle konverziós műveleteinek, elektronikus szolgáltatási módjainak is. A Dán Nemzeti Könyvtár (mely egyben a Koppenhágai Egyetem könyvtára is) pedig birtokában van a teljes igen nagy történeti értékű hírlaparchívumnak (részben mikrofilmen, részben az eredeti példányok révén). A hírlapkiadói konszernek tulajdonában álló Infomedia kereskedelmi potenciálja találkozik tehát a digitalizálandó tartalmat birtokló könyvtár digitális formátumú hosszútávú megőrzési igényével és szolgáltatási kötelezettségével.
A projekt célja mintegy 11 millió újságoldal digitalizálása ami 11 országos napilap és 11 regionális orgánum teljes terjedelmű feldolgozását jelenti az első megjelent számtól  napjainkig. A költségek mintegy 58 millió koronára rúgnak, melynek egy részét állami forrásokból, másik részét piaci forrásokból teremtik elő. Utóbbi rész a bedigitalizált archívumra alapozandó különféle tartalomszolgáltatási produktumok révén fog megtérülni az Infomedia számára. A folyóiratkincshez azonban a könyvtárakon és oktatási intézményeken keresztül teljesszövegűen ingyen lehet majd hozzáférni. Ugyanez vonatkozik bárki számára az 1900 előtti anyag esetében. Az 1900 után kiadott hírlapok cikkeinek összefoglalóihoz és kisméretű előnézeti képeihez is bárki hozzáférhet majd bárhonnan ingyen, a teljes cikkek olvasásáért kell majd egy csekély összeget fizetni A digitalizálás időtartamát mintegy 2-3 évre becsülik, a legfejlettebb technológia használatával. A nehézségek sem lebecsülendők, ebből a cikk csupán egy fontosabb tényezőt a gót betűs dánnal írt évfolyamok feldolgozását emeli ki.
A projekt lezárultával mindnesetre új kincsestár nyílhat meg az újságírók, sajtótörténészak, helytröténészek, egyetemi hallgatók előtt, s voltaképp bármely érdeklődő számára. A helyi események s a nagyobb forradalmi jellegű események, természeti katasztrófák stb. lokális szemszögű feldolgozása értékes mikrotörténeti szemléletű adalékokkal gazdagíthatja a dán történetírást.