A Scandinavian Public Library Quartely legfrissebb számában a Royal School of Library and Information Science (Koppenhága) oktatói érdekes összehasonlító cikket közölnek az északi, illetve az amerikai könyvtárügyről. Röviden kitérnek a közös, még a XIX. században gyökerező gyakorlati-szellemi alapokra. Ezt követően első fontos állításukat arra alapozzák, hogy napjaink fő kihívásának a könyvtárak társadalmi kapcsolatainak erősítése, a helyi közösségekbe való beilleszkedés terén az Újvilágban előrébb járnak, mint az északi országokban.
A második lényeges megállapítás, hogy a közös célok mögött két teljesen eltérő finanszírozási modell áll. Míg Északon a könyvtárügy finanszírozása harmonikusan illeszkedik a jóléti állam keretei közé (központi állami illetve regionális helyhatósági finanszírozással), addig Amerikában a közkönyvtár helyi közösségi ügy. Nem illeszkedik hozzá szövetségi direktíva, s a szövetségi finanszírozási források is igen behatároltak. A közkönyvtárak mellett működő konzultatív társadalmi tanácsoknak, konzultatív szerepük mellett, a könyvtár menedzsmentjével együtt döntő szerepe van a helyi szakmai-intézményi stratégia megfogalmazásában. Mindez kiegészülve az önkéntesek könyvtári munkájával, s a közösség tagjainak adományaival, pénzügyi támogatásával, igen szoros kapcsot jelent a helyi társadalmi élettel.
A harmadik lényeges kérdés a könyvtárak működésének, finanszírozásának, a könyvtárügyet irányító intézményeknek az átláthatósága. Ez utóbbi Amerikában mind a könyvtári mendzsment, mind az azt felügyelő helyi hatóságok vonatkozásában nagymértékben biztosított. Ez az átláthatóság kulcsfontosságú a könyvtárak társadalmi misszióját tekintve is. Rengeteg társadalmi és oktatási program beindítása hangsúlyozza a könyvtár és felhasználói közössége nyílt szellemű egymásrautaltságát. E két tényezőt: társadalmi szerep és átláthatóság, látják az északi országok vonatkozásában is kulcsfontosságúnak a jövő felé utaló kihívások tükrében (lásd: könyvtár túlélése a modern korban című örökös vitatémát).
A negyedik fontos tényező a kulturális diverzifikáció, a multikulturalitás jelensége. A bevándorlás révén egyre diverzifikáltabbá váló északi társadalmak közkönyvtárainak igen hasznosak a vonatkozó gazdag amerikai tapasztalatok.
S az ötödik (számomra igen fontos témakör) a győztesekről és a vesztesekről szól. A fent látott amerikai modell szakmai és társadalmi előnyeire igen komoly árnyékot vet az a teljes esélyegyenlőtlenség ami a közkönyvtárak az adott helyi társadalom jövedelmi rétegzettségének való kiszolgáltatottságából adódik. A szerzők egy nashvillei és egy holy springsi közkönyvtár példáján mutatják be, hogy a gazdag támogatók, donorok hiánya mennyire kiszolgáltatottá tud tenni egy intézményt feladatainak ellátását tekintve. Tulajdonképpen minden fent vázolt amerikai könyvtárszakmai, társadalmi-szociális és szakmai menedzsmentbéli erősséget zárójelbe tesz az, hogy gazdag, vagy szegény környezetben működik-e a decentralizált szélsőségesen a helyi donációkra utalva létező közkönyvtár. Szolgáltatásainak színvonala döntő részben ennek függvénye. Ebből a szempontból Észak-Európában sokkal inkább járhatóbbnak tűnik a jóléti modell általános társadalmi célelemeinek társítása azokkal a decentralizációból és szoros társadalmi kapcsolatokból adódó szakmai és szociális erősségekkel amelyek az amerikai közkönyvtárakat jellemzik. Az északi modell keretei közt meg kell találni az egyensúlyt az egyenlőség és szolgáltatásbéli változatosság, centralizáció és decentralizáció, valamint a magán és a közszféra tényezői közt-figyelmeztetnek zárásként a cikk szerzői