Helyzetkép mostanában – tervek a jövőre

Meglehetősen aktív publikációs tevékenységet fejtettem ki mostanában. Ebben a bejegyzésben ezekről az anyagokról adok számot. Ezt követően pedig a jövőbeni igen bíztató kilátásokról is ejtek néhány szót.
A 3K hasábjain az idei hatodik számban beszámoltam a Szakkönyvtári Seregszemle konferenciáról. Hamarosan megjelenik Virág Gabriella és Lendvay Miklós beszámolója a jasnái ILIDE konferencia idei kiadásáról, amelynek összeállításában szerkesztőként működtem közre.  Korábban még az év elején összefoglalót adtam a BBC új, izgalmas tartalomszolgáltatási törekvéseiről, szövetségben a közgyűjteményi szférával. S a magyar résztvevőkkel együtt áttekintést adtam az idei tamperei Bobcatsss konferenciáról is.

A Könyvtári Figyelőben Horváth Ádámmal készítettünk a nyílt bibliográfiai adatok világáról egy átfogó összeállítást.

A TMT folyóirat az idei évtől kizárólag online megjelenésre váltott át. A tavalyi utolsó papíralapú számban jelent meg Simon Andrással, Bánki Zsolttal és Mészáros Tiborral közös cikkünk a név alapú besorolási rekordok kezeléséről a PIM adatbázisában. Idén tavasszal pedig skandináv e-könyv szolgáltatási modellekről adtam elő itthoni tanulságokkal, s ennek írásos változatát is a TMT hasábjain nyílott alkalmam megjelentetni.

A tavalyi zadari konferencia kapcsán pedig az itthoni könyvtárakban zajló szemantikus webes fejlesztésekről készítettem összefoglalást a Libellarium folyóirat számára.

Publikálás alatt áll egy összefoglaló előadásom a skandináv könyvtárakról, melyet az ELTE Skandinavisztika tanszék konferenciáján tavasszal tartottam, illetve Pozsonyban is jártam, ahol a Comenius Egyetem könyvtár tanszéke szervezett konferenciát az Egyetemi Könyvtárban, az ott tartott szemantikus webet és a könyvtári fejlesztéseket érintő előadásom lektorálás alatt áll.

Ősszel előadok majd a Coginfo konferencián Debrecenben e témakörben, illetve ha minden jól megy alkalmam lesz beszélni az OSZK új webarchiválási projektjéről is melyen jelenleg dolgozom.  Az OSZK-ban most tartottunk egy belső előadást a Könyvtári Intézet munkatársai részére Drótos Lászlóval és Moldován Istvánnal együtt. Egyelőre próbamnetéseket végzünk a nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak honlapjairól, illetve az EPA-ban szereplő folyóiratok webhelyeiről. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár munkatársainak máris sikerült segédkeznünk a külső támadás áldozatául esett honlapjuk helyreállításában a legutóbb elvégzett mentés révén.

Az év legnagyobb eseménye az IFLA konferencia lesz Wroclawban, külön szekcióval a webarchiválás témaköréről. Önkéntesként lesz alkalmam segíteni a rendezvény lebonyolítását, az MKE pályázati pénzből pedig a szállásköltségemet tudja fedezni, amiért ezúton is nagy köszönettel tartozom az egyesület vezetőinek. Nemrég a konferencia kapcsán rendezett tematikus szakmai napon Barátné Hajdu Ágnes elnökasszony érdekes információkat osztott meg az IFLA működéséről, a helyszínek, tisztviselők választásáról, a konferencia szervezése és megrendezése kapcsán felvetődő kihívásokról. Göteborgban a teljes rendezvényen hét éve tudtam utoljára részt venni, arról be is számoltam e blog kereti között. Lyonban pedig fiatal könyvtárosok által szervezett előrendezvényen volt alkalmam részt venni, akkor magán a konferencián sajnos nem. Igyekszem minél jobban megragadni majd azt a lehetőséget, hogy egy 300 fős önkéntes csapat tagja lehetek, s hogy minden bizonnyal páratlan nemzetközi kapcsolattartási, kapcsolatteremtési lehetőségek nyílnak meg előttem majd.

Publikációim a jelenben és a közeljövőben

Nemrég készítettem egy rövid összefoglalót a DILL programban való részvételemről a Könyv, Könyvtár Könyvtáros számára. Decemberben várhatóan ugyanitt meg fog jelenni egy cikkem a megújult dán Bibzoom szolgáltatásról. Ez utóbbi leánykori neve netmusik.dk névre hallgatott, s itt a blogon is sok szó esett a fejlődéséről korábban.

A Könyvtári Figyelőt egy könyvismertetővel gazdagítottam, az ELTE egykori diákjainak szemináriumi dolgozataiból szerkesztett kötet kapcsán. Előkészületben egy újabb recenzió is. Pármai professzorom Anna Maria Tammaro, a minket szintén tanított Sue Myburgh-gel közösen írt a digitális könyvtárakról, digitális könyvtári felsőoktatásról egy átfogó angol nyelvű munkát, mely idén tavasszal jelent meg. Ennek ismertetője lesz a tervek szerint olvasható majd a Figyelőben. A könyvet már elolvastam, a többi még előttem áll.

Eddig megjelent publikációim bibliográfiai adatai a blogom személyes oldalán megtalálhatóak. Amennyire időm és energiám engedi, igyekszem e listát folyamatosan karban tartani majd.  A HUMANUS adatbázis bizonyul e téren a leghasznosabb segédeszköznek.

Ugyaninnen elérhető, a megfelelő Creative Commons licence kíséretében, nyáron elkészült szakdolgozatom is, melyre az A-tól F-ig terjedő hatfokozatú skálán a második legmagasabb minősítést (B) nyertem el.

Szakirodalmi elemzést is fogok készíteni a legújabb, integrált felfedező, kereső eszköznek (discovery searching tool) nevezett digitális információ keresést biztosító szolgáltatások kapcsán. Ez utóbbiak lényegében annyival nyújtanak többet a hagyományos OPAC-nál, hogy online információforrások széles választékát is feltárja, majd közös felületen (az OPAC-ban korábban is szereplő információforrásokkal) hozzáférhetővé is teszi. Mindennek hozzáférhetőségét a lehető legegyszerűbb, a google keresőhöz hasonló módszerrel kívánják biztosítani, számos interaktív kényelmi szolgáltatással karöltve. Ha elkészül, ez lesz az első olyan cikkem, ami peer-review eljárás alá kerül, majd utána lehet esélyem az angol nyelvű publikálásra.

A blogon vissza fogok még  valamikor tekinteni a DILL programra. Emellett röviden be fogok számolni a hétvégén lezajlott Library 2.0 2013 online konferenciáról. Most először sikerült a pécsi könyvtár és információtudományi tanszék hallgatóival és oktatóival (továbbá debreceni hallgatói, s ELTE oktatói részvétellel), magyar nyelvű szekciót is tető alá hozni.