Kultúrpolitikai ámokfutás Norvégiában

A fejleményekről eddig azért nem adtam hírt, mert nem dőltek el a dolgok. De nemrég norvég ismerőseim is megerősítették, hogy a kulturális miniszter eltökélt abban, hogy felszámolni készül a Norvég Közgyűjteményi Hatóságot (ABM-Utvikling). A nagy baj az, hogy ezt a közgyűjteményi szakmai és szakmapolitikai menedzselő intézményt nagy körültekintéssel hozták néhány évvel ezelőtt létre  (mint ahogyan a szakdolgozatomban írtam is róla), most pedig a csak szócskán kívül szinte semmi értelmes érvvel nem állt elő a miniszter döntésének indoklásául. A norvég könyvtári civil szféra persze felemelte a hangját. Jogos véleményként fogalmazódott meg, hogy csupán azért, mert a Norvég Nemzeti  Könyvtár élén a miniszter számára kedves, menedzserszemléletű vezető áll, nem kellene egy ígéretes menedzselési gyakorlatot kidobni az ablakon. Az intézkedés megakadályozását illetően tehát mondhatni teljes a szakmai konszenzus. A könyvtári feladatokat a Nemzeti Könyvtárba telepítik át, de például az eddigi közösen kezelt közgyűjteményi digitalizálási programok menedzselése és folytatása totálisan bizonytalanná vált. A múzeumoknak szakirányú tapasztalatok hiányában égető szüksége lenne a hatóság digitalizálási részlegének szakmai támogatására, amit a részleg munkatársai a nemzeti könyvtárba átkerülve nem tudnak az eddigiekhez hasonlóan biztosítani. A dán minta alapján, annak érvényességét az egész közgyűjteményi szférárára kiterjesztő menedzselési modellt tehát dilettáns politikai érdekek szerint készülnek megbuktatni. Most már csak a parlament állíthatja le a törvénymódosítást beterjesztő miniszter ámokfutását. Ennek valószínűsége azonban nem tudni mennyire reális. Megállapíthatjuk tehát, hogy a politikai hülyeség, s az egyéni hatalmi pozíciójú dilettanizmus ellen még a jól működő szakmai civil keretek sem tudnak mindig védelmet adni sajnos. A politikai ostobaság személyfüggő és földrajzilag semleges módon bárhol feltűnhet.

Norvég adójogszabályok és az e-könyvek másolásvédelme

Az EFN (Elektronik Forpost Norge) szakmai szervezet mai keltezésű közleményében érdekes problémát vet fel. Norvégiában a tudomány és a kultúra támogatásaként a papír alapú könyvek áfája csökkentett mértékű, mint az általános szint. A kérdés azonnal adódik, hogy nem lehetne- ezt a gyakorlatot követni az e-könyvekkel is.Utóbbiak fogalmazása manapság elektronikus szolgáltatásként van elkönyvelve, nem tartozik a nonprofit tevékenységeket és a kultúrát támogató kedvezmények hatása alá. Ennek legfőbb okát a közlemény a DRM alapú másolásvédelemben véli felfedezni. DRM a papíralapú könyvhöz képest radikálisan korlátozza a felhasználó szabadságát, s így lovat ad azok alá akik emiatt az e-könyv kiadást elektronikus profitelvű tartalomszolgáltatás körébe sorolják a kulturális jellegű és /vagy inkább non-profit tevékenység helyett. Épp ezért azt sürgetik, hogy sürgősen váljon el egymástól a DRM alapú profitközpontú üzleti modell, a nem drm alapú e-book kiadástól. Utóbbira így alkalamazni lehetne a könnyített adózási előírásokat, hiszen hasonló szabadságfokú a felhasználása, s kulturális termék jellegében is ugyanazzá válik így, mint papíralapú társa. A témával kapcsolatban az alábbi linkeket kínálják a Biblioteknorge weblistán (ez az ottani Katalist)

[1] Vil selge e-bøker uten moms
http://www.aftenposten.no/kul_und/article3302906.ece

[2] Moms stopper norske ebøker
http://www.idg.no/computerworld/article144201.ece

[3] - Vi frykter ikke e-bøker
http://www.digi.no/813066/vi-frykter-ikke-e-boker

[4] Lov om merverdiavgift
http://www.lovdata.no/all/hl-19690619-066.html

[5] Momsfritaket på bøker og tidsskrifter
http://www.regjeringen.no/nb/dep/kkd/dok/regpubl/stmeld/2008-2009/stmeld-nr-23-2008-2009-/5/3/6.html?id=555564

[6] Kan e-boka rocke en urokkelig forlagsbransje?
http://www.bokogbibliotek.no/index.php?option=com_content&task=view&id=891&Itemid=1

[7] Den "leie" undergravingen av kjøp og salg av eksemplarer
http://efn.no/foredrag/ft/ke49.html