Helyzetkép mostanában – tervek a jövőre

Meglehetősen aktív publikációs tevékenységet fejtettem ki mostanában. Ebben a bejegyzésben ezekről az anyagokról adok számot. Ezt követően pedig a jövőbeni igen bíztató kilátásokról is ejtek néhány szót.
A 3K hasábjain az idei hatodik számban beszámoltam a Szakkönyvtári Seregszemle konferenciáról. Hamarosan megjelenik Virág Gabriella és Lendvay Miklós beszámolója a jasnái ILIDE konferencia idei kiadásáról, amelynek összeállításában szerkesztőként működtem közre.  Korábban még az év elején összefoglalót adtam a BBC új, izgalmas tartalomszolgáltatási törekvéseiről, szövetségben a közgyűjteményi szférával. S a magyar résztvevőkkel együtt áttekintést adtam az idei tamperei Bobcatsss konferenciáról is.

A Könyvtári Figyelőben Horváth Ádámmal készítettünk a nyílt bibliográfiai adatok világáról egy átfogó összeállítást.

A TMT folyóirat az idei évtől kizárólag online megjelenésre váltott át. A tavalyi utolsó papíralapú számban jelent meg Simon Andrással, Bánki Zsolttal és Mészáros Tiborral közös cikkünk a név alapú besorolási rekordok kezeléséről a PIM adatbázisában. Idén tavasszal pedig skandináv e-könyv szolgáltatási modellekről adtam elő itthoni tanulságokkal, s ennek írásos változatát is a TMT hasábjain nyílott alkalmam megjelentetni.

A tavalyi zadari konferencia kapcsán pedig az itthoni könyvtárakban zajló szemantikus webes fejlesztésekről készítettem összefoglalást a Libellarium folyóirat számára.

Publikálás alatt áll egy összefoglaló előadásom a skandináv könyvtárakról, melyet az ELTE Skandinavisztika tanszék konferenciáján tavasszal tartottam, illetve Pozsonyban is jártam, ahol a Comenius Egyetem könyvtár tanszéke szervezett konferenciát az Egyetemi Könyvtárban, az ott tartott szemantikus webet és a könyvtári fejlesztéseket érintő előadásom lektorálás alatt áll.

Ősszel előadok majd a Coginfo konferencián Debrecenben e témakörben, illetve ha minden jól megy alkalmam lesz beszélni az OSZK új webarchiválási projektjéről is melyen jelenleg dolgozom.  Az OSZK-ban most tartottunk egy belső előadást a Könyvtári Intézet munkatársai részére Drótos Lászlóval és Moldován Istvánnal együtt. Egyelőre próbamnetéseket végzünk a nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak honlapjairól, illetve az EPA-ban szereplő folyóiratok webhelyeiről. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár munkatársainak máris sikerült segédkeznünk a külső támadás áldozatául esett honlapjuk helyreállításában a legutóbb elvégzett mentés révén.

Az év legnagyobb eseménye az IFLA konferencia lesz Wroclawban, külön szekcióval a webarchiválás témaköréről. Önkéntesként lesz alkalmam segíteni a rendezvény lebonyolítását, az MKE pályázati pénzből pedig a szállásköltségemet tudja fedezni, amiért ezúton is nagy köszönettel tartozom az egyesület vezetőinek. Nemrég a konferencia kapcsán rendezett tematikus szakmai napon Barátné Hajdu Ágnes elnökasszony érdekes információkat osztott meg az IFLA működéséről, a helyszínek, tisztviselők választásáról, a konferencia szervezése és megrendezése kapcsán felvetődő kihívásokról. Göteborgban a teljes rendezvényen hét éve tudtam utoljára részt venni, arról be is számoltam e blog kereti között. Lyonban pedig fiatal könyvtárosok által szervezett előrendezvényen volt alkalmam részt venni, akkor magán a konferencián sajnos nem. Igyekszem minél jobban megragadni majd azt a lehetőséget, hogy egy 300 fős önkéntes csapat tagja lehetek, s hogy minden bizonnyal páratlan nemzetközi kapcsolattartási, kapcsolatteremtési lehetőségek nyílnak meg előttem majd.

Library 2.013 online konferencia

Az utóbbi hetek legnagyobb élménye számomra a virtuális térben lezajlott Library 2.013 konferencia volt (bővebb információ róla itt).  Több okot tudnék indoklásul felsorolni, hogy miért is gazdagodtam rendkívül pozitív benyomásokkal. Az amerikai önkéntes szervezők igen felkészültek és készségesek voltak. A főszervező Steve Hargadon segítségével már a konferencia kezdete előtt be lehetett gyakorolni az Illumina Blackboard Collaborate online konferenciafelület használatának főbb lépéseit. Igen hasznosnak bizonyult ez a segítség a későbbiekben. Páratlan lehetőség nyílt az előadásokon keresztül, kérdésekkel és hozzászólásokkal megtárgyalni a legújabb kutatási eredményeket, kihívásokat, a világ minden tájáról bekapcsolódó előadókkal és hallgatósággal. Az összes előadás (benne a magyar nyelvűek is) rögzített változata többféle formátumban is letölthető, meghallgatható, visszanézhető innen.

A rendezvényen első alkalommal állt össze a PTE FEEK Könyvtár és Információtudományi Tanszék oktatói és hallgatói (Sipos Anna Magdolna és Béres Judit vezetésével), valamint Koltay Tibor aktív szervezésében egy magyar szekció. Előadóként csatlakozott a szekció munkájához oktatóként Kerekes Pál az ELTE-ről, hallgatóként pedig Fekete Márton Debrecenből. Utóbbi volt Koltay Tiboron kívül az egyetlen aki angolul tartotta meg az előadását. Ez utóbbiakból is kiderült, hogy a szekció révén elsősorban a magyar könyvtáros társadalmat próbáltuk megcélozni ezzel az újszerű kezdeményezéssel. A hallgatók páratlan bemutatkozási lehetőséget kaptak, hogy az eddigiektől eltérő környezetben is beszámolhassanak kutatási eredményeikről, elképzeléseikről. Másfelől az oktatók számára is adott volt a lehetőség, hogy előadói készségüket egy újfajta felületen próbálhassák ki.

Jómagam előadóként és moderátorként is együttműködtem a rendezvényen. A kettős szerep rendkívül inspirálónak bizonyult a számomra. Előadóként nem voltam túlságosan megelégedve önmagammal (túlságosan vontatottnak tűntem a magam számára néhol), ám a nézőközönség szerint megálltam a helyem.  Az oslói szakdolgozatom témájáról és eredményeiről adtam rövid magyar nyelvű áttekintést. Angolul remélhetőleg majd más keretek között a jövő év elején lesz erre a Bobcatsss konferencián módom (ha a szervezők is úgy akarják, s az anyagi háttér is biztosított lesz). Az idei ankarai sikeremen felbuzdulva mindenesetre jó lenne újra számot adni tevékenységemről azelőtt a plénum előtt is.

Az igazi élmény a konferencián számomra  a moderátori szerepben rejlett. Hozzá tudtam segíteni a fiatal hallgatókat s szakember kollégáimat egy úttörő projektben való részvételhez.  A pécsi hallgatók többségével együtt töltöttünk már néhány kellemes napot Oslóban mikor egy sikeres pályázat keretében, tanulmányúton vettek ott részt, nem sokkal a hazatérésem előtt. A visszajelzések nagyon pozitívak voltak a részükről. A megbízható moderátori háttér megteremtésével le tudtam venni a vállukról az újfajta előadói felülettel való szembesülés kihívásainak oroszlánrészét. Így mindenki elsősorban az előadásának sikerére tudott koncentrálni.

Szerintem az összes közreműködő nevében nagy bizalommal remélhetem, hogy jövőre, talán bővebb keretek között, de mindenképpen folytatódik e vállalkozás. S őszintén remélem, hogy sokkal többen lesznek kíváncsiak ránk az itthoni szakemberek részéről , mint az idei bemutatkozás alkalmával. Sajnos habár minden lehetséges itthoni szakmai fórumon meghirdettük online a rendezvényt, a konferencia meglehetősen szűk létszámú nézőközönség körében zajlott le… A sikeréből azonban véleményem szerint ez semmit nem von le. Ami az erőnkből tett megtettük a szakmai népszerűsítés terén is.  Értékes tapasztalatokkal gazdagodtunk e rendezvény által.

Publikációim a jelenben és a közeljövőben

Nemrég készítettem egy rövid összefoglalót a DILL programban való részvételemről a Könyv, Könyvtár Könyvtáros számára. Decemberben várhatóan ugyanitt meg fog jelenni egy cikkem a megújult dán Bibzoom szolgáltatásról. Ez utóbbi leánykori neve netmusik.dk névre hallgatott, s itt a blogon is sok szó esett a fejlődéséről korábban.

A Könyvtári Figyelőt egy könyvismertetővel gazdagítottam, az ELTE egykori diákjainak szemináriumi dolgozataiból szerkesztett kötet kapcsán. Előkészületben egy újabb recenzió is. Pármai professzorom Anna Maria Tammaro, a minket szintén tanított Sue Myburgh-gel közösen írt a digitális könyvtárakról, digitális könyvtári felsőoktatásról egy átfogó angol nyelvű munkát, mely idén tavasszal jelent meg. Ennek ismertetője lesz a tervek szerint olvasható majd a Figyelőben. A könyvet már elolvastam, a többi még előttem áll.

Eddig megjelent publikációim bibliográfiai adatai a blogom személyes oldalán megtalálhatóak. Amennyire időm és energiám engedi, igyekszem e listát folyamatosan karban tartani majd.  A HUMANUS adatbázis bizonyul e téren a leghasznosabb segédeszköznek.

Ugyaninnen elérhető, a megfelelő Creative Commons licence kíséretében, nyáron elkészült szakdolgozatom is, melyre az A-tól F-ig terjedő hatfokozatú skálán a második legmagasabb minősítést (B) nyertem el.

Szakirodalmi elemzést is fogok készíteni a legújabb, integrált felfedező, kereső eszköznek (discovery searching tool) nevezett digitális információ keresést biztosító szolgáltatások kapcsán. Ez utóbbiak lényegében annyival nyújtanak többet a hagyományos OPAC-nál, hogy online információforrások széles választékát is feltárja, majd közös felületen (az OPAC-ban korábban is szereplő információforrásokkal) hozzáférhetővé is teszi. Mindennek hozzáférhetőségét a lehető legegyszerűbb, a google keresőhöz hasonló módszerrel kívánják biztosítani, számos interaktív kényelmi szolgáltatással karöltve. Ha elkészül, ez lesz az első olyan cikkem, ami peer-review eljárás alá kerül, majd utána lehet esélyem az angol nyelvű publikálásra.

A blogon vissza fogok még  valamikor tekinteni a DILL programra. Emellett röviden be fogok számolni a hétvégén lezajlott Library 2.0 2013 online konferenciáról. Most először sikerült a pécsi könyvtár és információtudományi tanszék hallgatóival és oktatóival (továbbá debreceni hallgatói, s ELTE oktatói részvétellel), magyar nyelvű szekciót is tető alá hozni.

Augusztustól indul részemről a DILL program

Felvételt nyertem a Digital Library Learning néven futó könyvtáros mesterképzésre, melyet az Oslói Főiskola, valamint a tallinni és pármai egyetemek könyvtár tanszékei menedzselnek együtt. Az első félév augusztus 16-tól Oslóban kezdődik, aztán Februártól Tallinn, jövő év augusztusában Párma, a negyedik félév pedig ahol a szakdolgozatát írja az ember. Az első félév tematikája tudományos szakmódszertan, illetve digitális könyvtári technológiai szabványok, új implementációs irányok (tématérképek, szemantikus web). A második félév kulturális és HR menedzsment, a harmadik pedig a könyvtár-felhasználók közötti interakciók különféle megközelítésmódjai.  Norvégiát ismerem a legkevésébé a három északi ország közül, mivel csak egy rövid egy napos kristiansandi kirándulás erejéig jártam ott. Oslo pedig az egyetlen skandináv főváros, ahol nem jártam még. A program augusztus 16-án indul az említett fővárosban. A blogon tehát praktikus élményekkel is tudok majd jelentkezni nyártól.  Azt hiszem megint jó nagy időhiányban leszek a leírandókat illetően, de külföldről mégis nagyobb lesz  majd az információátadási kényszer.

BOBCATSSS visszatekintés és mindenféle március elejei közlendők

A nagy kavarodásban végül nem maradt idő külön az utolsó napról írni. Nagyon jó volt a hollandok workshopja az augmented reality témakörben. Remélhetőleg sikerül majd megvalósítanunk a cseh könyvtárszakos szakos hallgatók által Moodle környezetben fejlesztett könyvtárosokat megcélzó angol nyelvoktató e-learning tanfolyam itthoni implementációját.  Nagyon sok érdekes és kedves emberrel ismerkedtem meg a konferencia alatt. A közösségi médiafelületek pedig ideális eszközként kívánkoznak a velük való  kapcsolattartáshoz.

S ha már itt tartunk, akkor felhívom kedves olvasóim figyelmét, hogy miután nagyon rendszertelenül tudok blogolni, a legfrissebb híreket (melyekről értesülök) megírom, illetve másoktól továbbítom röviden a twitter mikroblog rendszeren . Lenne rá lehetőség, hogy belinkeljem ide a blogfelületre is a twitter hírcsatorna tartalmát. Miután azonban sokan feedolvasóval követnek s amúgy sem csak a blogot érintő könyvtáros dolgokról van feltétlen szó benne, így úgy gondolom, inkább érdemes a követőmmé válni, vagy rendszeresen látogatni a megadott oldalt illetve weben fellelhető számos alkalmazás segítségével használni a twittert (böngészőből ilyen a címsorból behívható. a turulcsirip vagy a yamm, de ha nem akarunk folyton egy twitter fület nyitva tartani a böngészőn, akkor kiegészítőként telepíthető például a Yoono is).

Most továbbítottam  a twitteren például, hogy a Helsinkiben lezajlott The New Library konferencia prezentációi már elérhetővé váltak. Érdemes böngészgetni köztük, hiszen a konferencia a különféle könyvtári funkció és feladatok valamint a könyvtári design különféle összefüggéseit járta körül. Sajnos  az oslói városi könyvtár vezetője Liv Saeteren prezentációja hiányzik a sorból, remélem azért fel fog bukkanni majd…

Végül egy technikai jellegű értesítés: A blogom klogos felülete az új WordPress MU alapú klog hálózat része lett Takács Dani segítségével. A sablon is várhatóan hamarosan verziófrissítésen esik át, ez viszont azt jelenti, hogy az összes manuális betoldásról újra gondoskodnom kell majd (javascriptes kódrészletek s RSS widgetek). Ha nem néz minden úgy ki, mint ahogyan eddig, s eltűnnek időlegesen, vagy véglegesen egyes kiegészítő elemek, annak ez a magyarázata. A bejegyzések tartalmát viszont ez semmilyen módon nem érinti, s amúgy az eddigi design, minimális módosulásokkal a másik felületen is megtalálható. Ezt a címet  jó eltárolni arra az esetre is, ha a klog szolgáltatónál esetleg kiesés lenne a szolgáltatásban (természetesen fordítva is érvényes a dolog).

A nagy dán könyvtári sikersztori 2009-ben

A 2009-es dán könyvtári statisztikai adatokból az derül ki, hogy a TV és a rádió után a könyvtárak a legnépszerűbb kulturális szolgáltatási kínálatot nyújtják a polgárok számára. Az online távhasználaton belül a zenei kölcsönzések aránya robbant 128%-kal nőtt az előző évihez képest. Ráadásul a hónap elejével újult meg a netmusik szolgáltatás, amely most már bibzoom.dk néven futva streaming alapú zenehallgatási lehetősége is kínál a letöltések mellett, mely így már működik Linux és Macintosh környezetben is.

A dán kultuszminiszter külön örömét fejezte a statisztikai adatok kapcsán annak kapcsán, hogy a könyvek kölcsönzési arányának csökkenése is megállt, s az egy évvel azelőtti szinten stabilizálódott.  Négy új könyvtári dokumentumbeszerzésből három egyébként még mindig könyv, s a dokumentumkölcsönzések kétharmada továbbra is könyvkölcsönzés.  A sajtóközlemény dánul itt olvasható, a részletes statisztikai adatok pedig innen böngészhetők.

Másolat nyílt itt a másik blogomról

Mostantól bejegyzéseim másolata megtalálható ezen a címen is, amennyiben a klog rendetlenkedne. További terveim szerint (amennyiben időm akad rá) ezen a blogomon igyekszem további nem könyvtári témájú bejegyzésekkel is jelentkezni.  Az elkövetkező pár napban igyekszem SPLQ-t szemlézni, s beszámolni a múlt hét végi ENTITLE e-learning konferenciáról is.

Norvég adójogszabályok és az e-könyvek másolásvédelme

Az EFN (Elektronik Forpost Norge) szakmai szervezet mai keltezésű közleményében érdekes problémát vet fel. Norvégiában a tudomány és a kultúra támogatásaként a papír alapú könyvek áfája csökkentett mértékű, mint az általános szint. A kérdés azonnal adódik, hogy nem lehetne- ezt a gyakorlatot követni az e-könyvekkel is.Utóbbiak fogalmazása manapság elektronikus szolgáltatásként van elkönyvelve, nem tartozik a nonprofit tevékenységeket és a kultúrát támogató kedvezmények hatása alá. Ennek legfőbb okát a közlemény a DRM alapú másolásvédelemben véli felfedezni. DRM a papíralapú könyvhöz képest radikálisan korlátozza a felhasználó szabadságát, s így lovat ad azok alá akik emiatt az e-könyv kiadást elektronikus profitelvű tartalomszolgáltatás körébe sorolják a kulturális jellegű és /vagy inkább non-profit tevékenység helyett. Épp ezért azt sürgetik, hogy sürgősen váljon el egymástól a DRM alapú profitközpontú üzleti modell, a nem drm alapú e-book kiadástól. Utóbbira így alkalamazni lehetne a könnyített adózási előírásokat, hiszen hasonló szabadságfokú a felhasználása, s kulturális termék jellegében is ugyanazzá válik így, mint papíralapú társa. A témával kapcsolatban az alábbi linkeket kínálják a Biblioteknorge weblistán (ez az ottani Katalist)

[1] Vil selge e-bøker uten moms
http://www.aftenposten.no/kul_und/article3302906.ece

[2] Moms stopper norske ebøker
http://www.idg.no/computerworld/article144201.ece

[3] - Vi frykter ikke e-bøker
http://www.digi.no/813066/vi-frykter-ikke-e-boker

[4] Lov om merverdiavgift
http://www.lovdata.no/all/hl-19690619-066.html

[5] Momsfritaket på bøker og tidsskrifter
http://www.regjeringen.no/nb/dep/kkd/dok/regpubl/stmeld/2008-2009/stmeld-nr-23-2008-2009-/5/3/6.html?id=555564

[6] Kan e-boka rocke en urokkelig forlagsbransje?
http://www.bokogbibliotek.no/index.php?option=com_content&task=view&id=891&Itemid=1

[7] Den "leie" undergravingen av kjøp og salg av eksemplarer
http://efn.no/foredrag/ft/ke49.html

Dán nyelvi anyagok kiegészítés: ingyenes podcast hanganyagok

Az alábbi bejegyzés kiegészítése a korábbi dán nyelvtanulási forrásokat felsoroltaknak, melyből sajnálatosan kimaradtak a podcastok. Akinek van egy kis humorérzéke s fogékony a szleng iránt is, annak a Dare to Danish leckéit ajánlom. Angol nyelvi alapokról ad szókincsfejlesztő leckéket. A hanganyagok elérhetők az iTunes podcastjai közt is. A praktikus nyelvhasználatot erősíti a Copenhagencast, mely letölthető pdf fájlokat és hanganyagokat is kínál. A mindennapi alapkommunikációs készségek elsajátítását segíti a Radio Lingua Network, One Minute Danish című tízrészes sorozata is. Ha pedig valaki már haladó szinten áll, tesztelheti nyelvtudását a tv2 oest regionális verziója híradójának videopodcastja segítségével. A dán állami rádió és tv is rengeteg audio és videopodcastot szolgáltat.

Entitle zárókonferencia lesz az OSZK-ban

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb nemzetközi könyvtáros eseményének ígérkezik Magyarországon az élethosszig tartó tanulás könyvtári relevanciáját tárgyaló Entitle projekt európai zárókonferenciája október 16-án az OSZK-ban az EBLIDA és a Publika Magyar Könyvtári Kör közös szervezésében. Plenáris ülés és szekció ülések is lesznek. Az egyik előadó Dániából érkezik, Anne-Marie Schmidt az aarhusi városi könyvtárból. Legutóbb az EBLIDA többnapos tanácsülése volt hasonló rendezvény a nemzeti könyvtárban.Nagyon nagy élmény volt akkor találkozni a könyvtáros szakmai civil szféra rengeteg európai képviselőjével. Miután a részvétel ingyenes, erre a mostani konferenciára is érdemes lesz eljönni. A program itt , regisztrálás itt, az információs anyag pedig itt található.