Finn parlamenti könyvtáros a hagyományos és az online virtuális közösségek világáról

Az SPLQ 2007/2-es számából idéztem már korábban (dán vonatkozású cikkeket). Most viszont a Finn Parlamenti Könyvtár Tájékoztatási és Archiválási Részlege vezetőjének Kimmo Tuominennek az  írása ragadta meg a figyelmem. Azzal kezdi, hogy a közösségi szoftverek fogalma előbb megjelent a tényleges online közösségek tömeges megjelenésénél. Egyfajta ernyőfogalomként szolgált minden olyan szoftveres megoldásra mely közösségteremtő, illetve bármilyen a közösségeket támogató funkcióval bír. A Könyvtár 2.0-t és a web 2.0-t kódszavakként határozza meg, melyek a közösségi hálózati környezet élő interaktív entitássá való átalakulásáról szólnak. Ám ez szerinte nem azonos azzal, amikor a közösségi média, vagy a p2p szolgáltatások, közösségi szoftverek társadalmi hatásmechanizmusát vizsgáljuk. A p2p szolgáltatás fogalmát úgy értelmezi, mint ami egyszerűen elmondja a felhasználónak, hogy milyen tevékenységbe is van voltaképpen aktuálisan bevonva. A fogalmak gyártói kevés gondot fordítnak arra, hogy hányfajta s milyen sokféle hazugságot lehet egyszerű fogalmi kódszavaik mögött elrejteni. Ebből vezeti le a szerző azt, hogy sokan az egész 2.0 dolgot egyszerű üres technológiai fanatizmust hordozó hókuszpókusznak tartják.  Önmaga azonban úgy gondolja, hogy a 2.0 címke kutatói szempontból a könyvtár és web szavak mögé pakolva igenis képes kutatási témát meghatározni (például ha RSS feedek segítségével keres forrásokat).  A Turkui Egyetemi Könyvtár pedig a Finn Tudományos Akadémia támogatásával most kezdett bele egy könyvtár 2.0 címkével meghatározott kutatási projektbe.
A szkeptikusok fő igazodási pontja lehet Finnországban a tamperei egyetemi professzor Leena Eräsaari  a Helsingin Sanomat című napilapban megjelent 2007-es cikke. Ebben a szerző erős kétségeit fejezi ki aziránt, hogy egyáltalán magányos lehet-e bárki a neten. Az SPLQ cikk szerzője szerint azonban az előbb idézett professzor elfeledkezik arról a közösségépítő potenciálról, mely a 2.0 címke mögött rejtőzik. Amikor valaki chatel, vagy a Second Life virtuális világában barangol, közösségi szájtokon tartja kapcsolatot barátaival, akkor bár a valódi fizikai énjének megjelenése nélkül, de mégis egy humán közösség tagjává válik. S ez a közösségi tagság komoly identitásképző tényezővel bír. Mostanában sokat foglalkoztam a könyvtáros témákon kívül a nacionalizmus kérdéskörével, így különösen jól esett a cikk szerzőjének egy találó párhuzama. Ő ugyanis az Elképzelt Közösségek című (magyarul is nemrég megjelent) alapmű szerzőjét Benedict Andersont idézi, aki álvitának tartja at a kérdéskört, hogy mennyire valóságos vagy sem egy emberi közösség. Ha valaki valamilyen módon definiálja a saját maga közösségi hovatartozását, mint identitásának a részét, akkor nincs jogunk és okunk kétségbe vonni ezt a személyes választást. Anderson eredetileg ezt a modern XIX-XX. század fordulóján kulminálódó nemzeti identitásválasztások, váltások kapcsán írta le, de ugyanezzel az érvénnyel alkalamzható a mostani új online közösségekre is.  Lám bizonyos tekintetben nincs új  a nap alatt a közösségépítés jónéhány tényezője igenis megfogható a hagyományos nyelvezetű tudomány eszközeivel is! Másfelől viszont a szerzőnek az a megállapítása is érdekes, hogy amikor könyvet rendel az Amazonon, Wikipedia szócikkeit olvassa, vagy delicio.us-be menti a könyvjelzőit, akkor nem érzi magát semmilyen közösség tagjának, ellentétben a fent említett tevékenységekkel. Ez szerintem rámutat egyfajta érdekes köztes hozáállására is ezekhez a technológiákhoz, mert pl. a delicio.us-nek ezek szerint nem használja ki a közösségképző lehetőségeit (könyvjelzők megosztása barátokkal, tagek minősítése, s azok megosztása ismerősökkel stb.).
Eräsaari szerint két fontos közösségképződési alapfeltétel létezik. Először is kell egy olyan csoport, amelyet összeköt egyfajta közös közösségi tudat (erre utaltunk Anderson kapcsán is), másfelől egy fizikai helyet feltételez, ahol ezek az emberek találkozhatnak egymással, ami a terét adja ennek a közösségi identitásnak. A finn parlamenti könyvtáros viszont ennek kapcsán számos példát idéz arra a Mátrix-jelenség kísérőelemeitől a videokonferenciákon és a cyberpunk irodalmon át a Wii távirányítóig, hogy a fizikai jelenlét, illetve az azt közvetítő eszközök egyre fontosabbá válnak a virtuális világban is.  Szerinte a közösségi definíciókat újra kell értékelnünk a fizikai és a virtuális tér, a lokalitás fogalmának forradalmi jellegű változása kapcsán. Új és új formákban jelennek meg a közösségi identitás megéléséül szolgáló terek ahol új és új módokon kapcsolódhat össze a fizikai és a virtuális jelenlét.
A cikk szerzője viszont amellett, hogy elveti Eräsaari túl szűk közösségi definícióját, felhívja a figyelmet, hogy a klikkesedés, a bezárkózás, vagy a szélsőséges rosssz szándékú antiszociális közösségek veszélye ugyanolyan súllyal jelenik meg mind a fizikai, mind a virtuális világban, amely közösségek komoly ideológiaképző és identitásképző szereppel bírhatnak (én teszem hozzá: ahogy a nacionalizmus elfajulása tette azt pl. anno a homogenizált nemzeti közösségeken belül). A közösségi szoftverek technológiáját zárt klikkek létrehozatalára is fellehet közösségépítés helyett használni- Mind a fizikai, mind a virtuális világ tele is van ilyen klikkekkel. H a közösségi szoftvertechnológia klikképzést szolgál, akkor nincs a hagyományos értelemben vett közösségépítő ereje.
A virtuális jelenléten, új identitásformákon túl különösen a gyermek és ifjúsági korosztályban igen fontos a könyvtári közösségteremtő fizikai terek szerepe is. Még azoka gyermekek, fiatalok is igénylik többségükben a közös fizikai együttlétet egymás történeteinek hallgatását, a moderátorként fellépő felnőtt könyvajánlatait, akik egyébként igen szofisztikált módon mozognak a virtuális világban. Én ezt fajta szükségként érzem egyfajta szocializációs összhang megteremtésére. Mindenesetre Tuuminennel együtt megállapíthatjuk, hogy számtalan típusú, szerveződésű közösség létezik egyre változatosabb térformákban, s sokszor nagy nehézségbe kerül magának a közösség fogalmának a meghatározása is, ti. hogy mi tesz közösségé egy közösséget.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.