Web 2-es szolgáltatások dán könyvtári környezetben

Stine Staunsager Larsen és Thor Dekov Buur könyvtári stratégiai tervezéssel foglakozó szakemberek összegzik, hogy a könyvtárak milyen módszerekkel reagálhatnak a változó felhasználói szokásokra és igényekre (melyek fő webes hajtóerejeként ők konkrétan Google-t és az Amazon-t nevezik meg).  Az egyik kulcskompetencia a könyvtárak részéről az új közösségi alapú virtuális média információinak kezelése és közvetítése. A másik pedig egy sajátos konvertálási folyamat, mely a könyvtári kommunikáció új formái felé való fordulást, a felhasználókkal való eredményes kommunikációt alapozza meg.
S most akkor következnek a szerzők által felsorolt konkrét példák. Az első háromban a könyvtárak kínálnak szolgáltatásokat felhasználóik aktív bekapcsolódásában bízva, míg a 4. és 5. esetben konkrét web2-es felhasználói tapasztalatok megszerzéséről, felméréséről van szó:
1. Az Albertslundi könyvtár zenei könyvtáros hírblogot indított. A felhasználók szabadon kommentálhatják a bejegyzéseket. A könyvtárosok pedig ahol csak lehet linkeket helyeznek ki a bejegyzésekről (a blogomon is már emlegetett) netmusik online zenei könyvtári kölcsönzéses szolgáltatás vonatkozó tételei felé.
2. A Bibstream.dk könyvtárak közös összefogásával egyfajta alternatív YouTube-ot kínál a felhasználóknak, dán kisfilmekkel és dokumentumfilmekkel. Könnyen feltöltheti bárki ide is saját alkotását, címkézhet és véleményezhet kedvére. A könyvtár itt, mint a fiatal multimédiaművész tehetségek kibontakozásának közvetítője jelenik meg, nyilvánosságot adva alkotásaiknak s teret szolgáltatva közösséggé szerveződésükhöz is.
3. A SpørgOlivia.dk (AskOlivia.dk) gyermekek felé irányuló online tájékoztató szolgáltatást blogomban korábban megemlítettem már. A korábban leírtakhoz anyit tennék hozzá, hogy most már  szabad az út arra is, hogy a kicsik egymás kérdéseit is megválaszolhatják. Ez utóbbi kiegészítő lehetőség még annyira új, hogy nincsenek még róla konkrét tapasztalatok, hogy mennyiben vált be.
4.  A 23 Things nem csupán Dániában hanem Svédországban is nagy sikerrel futott mostanában.  Ez egy amerikai modell északi implementálása. Célja a web2-es közösségi információs készségek és képességek elsajátíttatása azokkal akik nem rendelkeznek ezekkel, de nyitottak feléjük.  A programhoz csatlakozóknak 12 héten keresztül 23 különféle feladatot adtak a könyvtárosok, megfelelő segédanyagokkal körítve, elsajáttítatva a konkrét online technológiák használatát (pl. Last FM. Flickr), valamint az online kollaboratív munka minden csínját-bínját is. Jól felhasználható volt ez könyvtáros szakmai körökben  annak bizonyítására, hogy az új közösségi online szolgáltatási környezetek legitim lehetőségeket nyújtanak az  információ és tudásközvetítésre.   Az első tanfolyamot 3 könyvtár 600 résztvevője végezte el akik aztán újabb 30 könyvtár személyzete számára szerveztek tanfolyamot. Miután az egész kurzus a Creative Commons licensze alatt futott, így szabadon mindenki a saját környezetéhez hallgatói igényeihez alakíthatja a tematikát. Dániában a következő lépés a könyvtárosok után a szélesebb felhasználói körnek szolgáló tanfolyamok megszervezése, melyekhez nagy reményeket fűznek. Annál is inkább (s ezt a cikkhez kiegészítésül én teszem hozzá), mert Svédországban már túl vannak az első ilyen kísérleten a Stockholmi Városi Könyvtár révén. A tanfolyam végeztével az elvégzést bizonyító tanusítványokat egy fergeteges fővárosi buli keretében adták át a sikeres felhasználóknak. A magam részéről kíváncsian várom a dán kísérleteket is.
5.  A mi könyvtárunk projekt  Roskilde, Gentofte és Gladaxe könyvtárainak közös kísérlete volt a felhasználók véleményének bevonására a “felhasználók által vezérelt innováció” ideájának gyakorlati kipróbálására. Ez az üzleti világban már elterjedt módszer a felhasználói partnerségre alapozva járul hozzá a szolgáltatások teljesebbé tételéhez, melyből mindkét fél profitál.  A projekt 2007 telén zajlott le.  A felhasználók egy külön webhelyen regisztráltathatták magukat, majd ez követően megoszthatták gondolataikat egymással és a könyvtárosokkal a jövő könyvtáráról. Bárki szabadon kommentálhatta, kiegészíthette, értékelhette mások hozzászólását így értékes dialógus alakult ki a felhasználókkal. A címkézés és értékelési űrlap segítségével ki lehetett választani a legjobb ideákat a beérkezettek közül. Érdekes volt ez a kísérlet annak felmérésére, hogy a felhasználók mennyire hajlandók megosztani tapasztalataikat másokkal illetve közösen alakítgatni, szintetizálni azokat valamilyen irányba együttműködve más felhasználókal és könyvtárosokkal. (Érdekes megfigyelni, hogy itt is mennyire a személyes dimenzió kerül előtérbe, ahogyan arról már az előző bejegyzésben is szó esett). A projekt tapasztalatait mostanában értékelik ki. Az máris látható viszont, hogy rengeteg hasznos észrevétel érkezett be, amelyeket igen érdemes implemetálni s ez abba az irányba mutat, hogy a webes közösségi technológiák döntő tényezőként vehetőek számításba a későbbi fejlesztések során. A legtöbb javaslat a jelenlegi könyvtári alapkoncepciók újfajta formálásának irányába mutatott, mindent felforgató radikális gondolatokkal csak egy könnyen behatárolható csekély létszámú  felhasználói kör állt elő.
A szerzők a web2-es technológiák felé való könyvtári nyitottság konstatálásán túl néhány egyéb tanulsággal szolgálnak még.  Ez az újfajta közösségi központú média radikálisan szakít a hagyományos könyvtáros szemlélettel. A remix web2-es a könyvtárakba is beszivárgó kultúra teljesen természetesen kezeli, hogy az egyes rendszerek nyitottak adatok küldésére, fogadására és feldolgozására más rendszerekkel együttműködve. Ez az adatok és rendszerek szoros ellenőrzésére hivatott tradicionális könyvtári világtól idegen.  A tradicionális tájékoztatás csupán a fizikai állományra koncentrál, illetve a statikus webes tartalomra. Ebbe az új digitális szociális környezetbe  nem nagyon igyekeztek idáig információkezelő szoftvereket fejleszteni.  A harmadik kihívás pedig a felhasználókkal való szoros kapcsolat. Úgy kell megjelennie a könyvtáraknak, hogy a digitális bennszülöttek is természetes és releváns segítségül fogadják el. Ezek a felhasználók ráadásul közvetlen hatással vannak már ma is az összes könyvtári munkafolyamatra. A felhasználók által generált információmennyiség olyan szintet ért el, amit nem lehet többé ignorálni.
A dániai tapasztalatok tehát az új webkettes technológiák könyvtári használata tekintetében döntően pozitívak, ez azonban nem ösztönözhet megelégedettségre, ugyanezzel a lendülettel kell tovább haladni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.