Facebook és a könyvtárak avagy a hangsúly a könyvtáros személyén s nem az intézményen van

Az SPLQ legújabb számában Anna-Stina Axelsson stockholmi könyvtáros a Facebook közösségi szolgáltatás könyvtári relevanciájának kérdéskörét járja körül. A szolgáltatásnak globálisan mintegy 67 millió felhasználója van. Norvégiában a lakosság majd negyede(!) Facebook használó, de Svédországban is túllépte a felhasználók száma az 1 milliós határt. A Facebook első látásra piaci alapú marketingeszközként jelenik meg a könyvtárak számára, azon eszközök, módszerek között, amelyek a használói célcsoport minél szélesebb körű becsatornázására irányulnak. A Facebookon baráti társaságok nagyon könnyen egybeszerveződhetnek, hírfolyamokban (newsfeed) informálják a csoport tagjait mindenféle általuk fontosnak tarott dologról, kvízeket, toplistákat állíthatnak össze. Igen erős a perszonális oldala e kommunikációs formának. Gyorsaságával s a csoporttagok szoros interperszonális kapcsolatán alapulva egy jól működő facebook közösség sokkal jobban kötődik a szóbeliség intimebb formájához, mint a jóval elvontabb írásbeliségéhez. Épp ezért kell a szerző szerint túllépni az egyszerű widgetként beillesztett könyvtári keresődobozok világán, mivel ezek hatóköre a facebookon keresztül meglehetősen limitált. A legtöbbször a könyvtár által létrehozott profilok, csoportok látogatottsága meglehetősen csekély. Volt olyan könyvtár ahol arra kötelezték az IT részleg munkatársait, hogy töröljék Facebook, illetve MySpace fiókjaikat amíg a könyvtári részvétel jogi aspektusai nem tisztázódnak (rosszmájúan megjegyzem, hogy hasonló próbálkozás nálunk is előfordult legbővebb állományú könyvtárunkban az iwiw kapcsán). Erre mondja azt a szerző, hogy a könyvtárnak nem mint intézménynek kell megjelenni a Facebookon, a hangsúly át kell, hogy terelődjön a könyvtáros személyére (aki persze a saját intézményét is képviseli saját magán keresztül). A személyes találkozások, a folymatos kommunikáció tudja megfogni a célközönséget. A könyvtári brandet a könyvtáros a saját maga személyiségével formálja a netes társadalmi közösségben a kevésbé hatékony intézményi brandépítés helyett. Éppen ez a személyes perszonális jelleg tántorítja el a legtöbb könyvtárat a social networking hálózatokban való aktív részvételtől, hiszen alapos szemléletmódbeli paradigmaváltást jelent. Az emberek a másik emberrel akarnak kommunikálni, nem pedig személytelen épületekkel. Az igazi könyvtári kihívás, hogy e személyes kapcsolatokon keresztül hozzunk ki minél több mindent a könyvtár hasznára akár a facebookon, vagy akár könyvtári alapítású saját social networking szolgáltatáson belül is. Vannak persze a Facebook kapcsán olyan alapszabályok, melyeket egy a londoni egyetemen született publikáció kapcsán a szerző is idéz: 1. Csak annak mutasd meg a profilodat, aki tényleg igényli azt 2. csak a barátaidnak mutass teljes személyes profilt 3. csak olyan személyes információkat ossz meg, amit munkahelyi kollégáiddal is szívesen megtennél 4. alaposan válogasd meg milyen alkalmazásokat installálsz fel 5. csatlakozz helyi közösségekhez, közös érdeklődés alapján létrejövő csoportokhoz, alapíts te is saját csoportokat, készíts oldalakat nekik 6. limitáld a facebookon eltöltött idő hosszát, hogy ne válj szenvedélyfüggővé tőle.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.