8. Új digitális szolgáltatások

Az északi könyvtárügyet körüljáró tanulmánykötetben tovább haladva Öve Sundby (a
Norvég Nemzeti Könyvtár munkatársa) szerint a főbb digitális fejlődési irányok:
– Tömeges nemzeti digitalizálási programok (főszereplők a nemzeti könyvtárak,
kötelespéldány alapú állományukkal).
– Közös szolgáltatásokat menedzselő és szolgáltató, központi, többnyelvű
virtuális információs kapuk, melyek már minden északi országban kiépültek
(például a www.bibliotek.dk és a www.libraries.fi).
– Folyamatos szakmai megújulás, mely lehetővé teszi az újabb és újabb dokumentumtípusokra épülő szolgáltatási modellek megjelenését (pl. az e-bookok, hangoskönyvek virtuális kölcsönzése, a zenei online streaming szolgáltatások).
– A könyvtárosnak közvetítő szerepe a technikai erőforrások és a végfelhasználók
között: ahol véget ér a webes keresőgépek képessége, ott kezdődik a könyvtáros tudása.
– Aktív tudásközvetítő és tudásmegosztó szerep. Ez az értéknövelt funkció a szolgáltatások optimális felhasználói igénybevételét segíti. Ám virtuális szolgáltatások nem állnak meg önmagukban: folyamatosan és kölcsönösen
reflektálniuk kell a fizikai könyvtári térben zajló tradicionális és modern tevékenységekre is. Mindkét szféra félkarú önmagában. A modern hálózatos könyvtári rendszer a szimbiózisukkal születik meg párhuzamosan a fizikai és a
virtuális térben.
Az északi országok a történelmi, földrajzi és részben közös nyelvi örökségükre építve hozzák létre az újfajta közös könyvtári kereteket, pl. a digitális hálózatok kiépítése, vagy a könyvtárközi kölcsönzés újjászervezése. Együtt
törekednek a műszaki, kereskedelmi és adminisztratív akadályok leküzdésére. (A következő bejegyzésekben 7 konkrét erőfeszítés leírása következik Finnországtól Izlandig; a szemantikus webes kísérletektől az új típusú digitális könyvtári
felhasználói információs kapcsolatok kialakításán át az online zenekölcsönzésig.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.