6. Lappföld könyvtárügye, Őshonos, kisebbségi autonóm etnikumok könyvtári ellátása-Aland szigete

A következőkben is a felhasználó-barátság lesz a fő szempont, azonban teljesen más, speciális nézőpontból. Először az északon élő számik, majd a délebbre élő Aland szigeti svédek példáján keresztül. Ebben Liv Inger Liddi, a Számi Parlamenti (Nemzeti) Könyvtár vezetője, majd Eva Gustafsson a Mariehamni Városi Könyvtár igazgatójának beszámolói lesznek segítségünkre.A sérelmeken felülemelkedő, a kulturális autonómián alapuló regionális könyvtári rendszerek
tapasztalatai nem lehetnek csekélyek a Kárpát-medencében sem. Az autonóm számi (lapp) parlament 1989-ben alakult meg a norvégiai Karasjokban (a számik a lapp elnevezést pejoratívnak érzik, ezért kerülöm annak használatát). Fő feladata a számi kultúra ápolása, az önazonosság megőrzése szempontjából szorgalmazza az e célokat nagyban segítő könyvtári szolgáltatói rendszer működtetését. Utóbbi rendszer közvetlenül a parlament keretei közt működik, onnan zajlik a fejlesztése, koordinációja. Ezzel zárult le az a XIX. században kulturális és közigazgatási autonómiájáért zajlott. A számi parlament keretében működő könyvtári hálózat feladata tehát a számi dialektusokban keletkezett dokumentumok és az egyéb nyelvű számi vonatkozású anyagok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és szolgáltatása. A hálózat csúcsán álló Számi Nemzeti Könyvtár egyben parlamenti könyvár is, segítve annak adminisztratív-döntéshozói tevékenységét. A nemzeti könyvtár 1953-ban alakult, de csak 1983-ban nyerte el a teljes körű állami finanszírozotti kiemelt
státuszt. Különösen fontos feladat a kis létszámú kultúra kis példányszámban megjelenő irodalmi produktumainak népszerűsítése, a nyelvi normák egységesítésében vállalt segítő szerep (a számi irodalmi írásbeliség kb. száz
éves). A konferenciákon túli legfontosabb tevékenysége: a helyhatósági közkönyvtárakban és iskolai könyvtárakban minél több helyen és minél több dokumentummal biztosítja a számi olvasók kiszolgálását. Másik fontos feladata,
hogy bibliobuszok hálózatával fedje le a gyéren lakott régióbeli térségeket. A közvetlen parlamenti támogatás 6 járat üzemelését biztosítja jelenleg. A hálózat egyre kiterjedtebb, egyre több ember fér hozzá anyanyelvén a kultúrához. A
buszok átmennek a svéd és a finn határ túloldalára is. Így a számi könyvtári hálózat közös északi jelleggel lefedi Lappföld szinte teljes területét (leszámítva az Oroszországhoz tartozó részeket). A következő lépés az
elektronikus szolgáltatások fejlesztése. Kiemelt cél a tárgyszólisták lefordítása számi nyelvre. A közös számi nyelvű referensz bibliográfiai adatbázis készítése is napirenden van (közös finanszírozással). Probléma, hogy
kevés a számi származású, illetve az irodalmat és kultúrát jól ismerő könyvtáros. Így pozitív diszkrimináció révén is nagy hangsúlyt kap mindhárom országban a számi kulturális értelmiségiek (ezen belül a könyvtárosok, általános
iskolai könyvtáros-tanárok) képzése is.
Aland (ejtsd: oland) szigete szinte teljes egészében svédek lakta balti-tengeri sziget, viszont finn fennhatóság alatt áll. Az autonómiának, s az erős regionális kulturális identitásnak itt már igen régi és hosszú hagyománya van. A
könyvtári szolgáltatások szervezése is teljesen más szinten zajlik már tehát, mint a számiknál. Katrina a címe a leghíresebb, több mint 20 nyelvre lefordított alandi regénynek, s ezt a nevet kapta a szigeten működő helyi könyvtárak közös
könyvtári adatbázisa is. Itt is ugyanazokkal a funkciókkal találkozunk, mint a varmlandi svéd régió esetében. Egységes online katalógus, tájékoztató-kölcsönzési rendszer a 26 helyhatóság közkönyvtárai számára, online
kezelőfelülettel. S itt is egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus szolgáltatások (e-book kölcsönzés, online zenei szolgáltatások mp3 formátumban, hangoskönyvek és periodikák). Némi problémát e tekintetben csupán a svéd nyelvű
szolgáltatások finn szerzői jogi háttere jelent, mely szigorúbb a svédnél, miközben a szolgáltatott dokumentumok jó része azonos a svéd könyvtárakból is elérhetőkkel. A hálózatot a sziget székhelyén Mariehamnban működő Városi Könyvtár koordinálja, mely egyben információs központja a sziget tudományos könyvtárainak is. E központi könyvtárnak külön regionális Alandica Gyűjteménye tartalmazza hordozójától függetlenül az összes regionális értékkel bíró
dokumentumot. Weblapján megtalálhatjuk az Alandi írók jegyzékét éppúgy, mint a helyi néprajzi, kulturális szokások ábrázolását is. A múzeumi és levéltári partnerek bevonásával egy közös, a sziget teljes kulturális
örökségét bemutató portál elkészítése jelenleg a fő cél. A sziget könyvtári hálózata pedig hidat képez a két ország könyvtári rendszere közt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.