14. Elektronikus folyóiratok Izlandon

Miután Izland szigetének lakossága csupán 300 ezer főből áll, így természetesen adódott a lehetőség, hogy az elektronikusan elérhető online folyóiratok és adatbázisok nemzeti konzorcionális hozzáférésének körét minél szélesebb körben kell meghatározni. A http://www.hvar.is -en futó szolgáltatás 8000 teljes szövegű folyóirat, 2000 bibliográfia adatai és 12 adatbázis elérhető el. Az izlandi szolgáltatók IP-címtartományok nyilvántartásával, a csekély lakosságszámot figyelembe véve a tartalomszolgáltatók részéről is tetemes adminisztratív és marketing költség spórolható meg. A projekt 1998-ban indult. 2000 és 2002 között állapodtak meg a nagy tartalom aggregátorokkal és kiadókkal (Blackwell, Elsevier, Karger, Kluwer, ProQuest és a Springer). Ugyancsak megállapodást kötöttek az ISI-Thomsonnal a Web of Science szolgáltatásáról is. Ezen felül a választékban megjelent az Enyclopedia Britannica és néhány Grove adatbázis is. A folyamatot az tetőzte be, mikor szponzorok által néhány igen költséges amerikai adatbázist is beszereztek (OVID, az EiViilage-Compendex adatbázisok az American Society of Civil Engineers és az American Society of Mechanical Engineers által szolgáltatott tartalmak ). A helyi izlandi tartalmak esetében vannak egyedül intézményi, illetve időalapú embargós korlátozások, pont a kis lakosságszám miatt. Máskülönben a nemzeti konzorcium lehetne az egyetlen, kizárólagos és megkerülhetetlen ügyfél. Az iskolai és közkönyvtárak viszont igen limitált, kedvezményes áron férhetnek hozzá a hazai tartalmakhoz is.
Miután 2002-ben a rendszer intenzív fejlesztése lezárult, az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium szolgáltatási szerződést kötött a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárral. Így onnantól ők a projekt gazdái. A költségek mintegy 30 egyetem, tudományos és egészségügyi könyvtár között oszlanak meg. A konzorcium számára azonban minden szolgáltatási pont (köz- és gimnáziumi könyvtárak) is bizonyos minimális hozzájárulást fizetnek. Cserében képviselőik helyet kapnak a 6 fős Szerzeményezési Tanácsban, ahol minden fő felhasználói szektor képviselteti magát. A döntések konszenzussal születnek az esetleges bővítésekről, szűkítésekről.
A felhasználói szokások alapvetően megváltoztak az otthoni hozzáférés általánossá válásával. A teljes használat 60%-a kötődik az otthonokhoz, s csak 40% a munkahelyekhez. A finanszírozó intézmények számára persze ilyen arányok mellett komoly problémát jelent az egyes finanszírozókra eső költségek eloszlása, mivel aránytalanul nagy befektetéssel lehetne csak reális képet kapni a pontosan lebontott intézményi, otthoni hozzáférési adatokból. Ám az intézményi szempontoknál Izlandon fontosabbnak ítélték az információs társadalmi gondolkodás, tudás és viselkedésmód erősítését! Gazdaságilag is igen meghatározó érvek szólnak az otthoni széleskörű hozzáférés mellett. Mintegy 20-30 perc munkaidő takarítható meg cikkenként. Négyszázezer letöltéssel számolva 160 és 240 ezer munkaóra, illetve 100-150 munkaév szabadul fel más feladatok elvégzésére. A könyvtárak közfinanszírozásúak, az állampolgárok pedig igényt tartanak a közszolgáltatásokra. További jótékony hatás, hogy eltűnnek az emberek, szakmák és intézmények közti mesterséges információs gátak is. A külföldi adatbázisokkal kinyílt a világ mindenki számára.
Végeredményben elmondható, hogy a kezdeményezés elérte célját. Átütő társadalmi sikert ért el, s nagy gazdasági, társadalmi haszonnal is járt. — A http://www.hvar.is oldal angol felületén további cikkeket, hivatkozásokat is találhatunk a projekttel való mélyebb ismerkedéshez. (Sveinn Olafsson cikke alapján, az idézett tanulmánykötetből)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.